Növénytermesztés: a költségek magasabbak a bevételnél

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2026/02/17

Fedezeti pont alatt a növénytermelés

A szántóföldeken gazdálkodók már évek óta azt tapasztalják, hogy ingadoznak a termésátlagok. A kutatások kimutatták, hogy az elmúlt negyven évben a búza hozamingadozásának 60 százalékát, a kukoricáénak 80 százalékát az időjárás okozza. Az első válasz erre az adatra az a tipikus, hogy kevesebb csapadék esett le az égből. Apáti Ferenc és munkatársai az OTP agrár kollégiumának kérésére bemutatták, hogy nem ez a helyes válasz. Öt településen -Mosonmagyaróvártól Debrecenig – az április elejétől szeptember végéig tartó tenyészidőben a csapadék mennyisége öt évtized alatt sem változott számottevően. A hőmérséklet emelkedett 2.1-2.4 Celsius fokkal, ami 22-26 százalékos növekedést jelent. A hőmérő higanyszála is  - a korábbiakhoz képest - többször emelkedett a 30 Celsius fok fölé. Az emelkedő hőmérséklet miatt nagyobb a párolgás, ami a talaj nedvességtartalmának csökkenését hozza magával.

A gazdálkodók – főként a kisebbek – nem feltétlenül tanulmányozzák ilyen mélyen az összefüggéseket, csak azt tapasztalják, hogy csökken a termés mennyisége, növekednek a költségeik, és veszteségbe fordul a termelés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már a 2023-as adatok elemzése során kimutatta, hogy a növénytermelés fő ágazatai – az őszi búza, a kukorica és a napraforgó – nem termelnek jövedelmet a gazdáknak. Az átlagos költségek magasabbak az elérhető bevételnél. Az úgynevezett fedezeti pont, ahol a bevételek pontosan megegyeznek a kiadásokkal, vagyis a cég nulla profitot termel;  az őszi búzánál 9.2 tonna lett volna hektáronként, ehhez képest az akkori országos átlag 5.6 tonna volt. A kukoricánál és a napraforgónál is hasonló volt a helyzet 2023-ban, és azóta sem változott előnyére.

Támogatás nélkül veszteség

A bizonytalan jövedelmet nem csupán az időjárás jelenti. A termelés és a jövedelem biztonságát a költségek tartós – 50-70 százalékos – növekedése, a felvásárlási árak évenkénti kiszámíthatatlansága is befolyásolja. Nem szokás emlegetni, de a gazdálkodók „bukszáját” a földbérleti díjak is csapolják. Ezek folyamatosan emelkedtek, és évente 52-56 milliárd forintot fizetnek ki a termelők a nem mezőgazdasági termelést folytató földtulajdonosoknak. Nagy részük idős falusi ember, akiknek a néhány tíz-vagy százezer forint nyugdíjkiegészítést jelent; de szép számmal vannak városban élő örökösök és a szlengben „műkörmösként” emlegetett nyerészkedők is.

Hosszan lehet elemezni a termelési költségek szerkezetét, de a végeredmény az, hogy a legtöbb növénytermelési ágazatban jövedelem csak a közvetlen Európai Uniós és hazai támogatásokkal érhető el. Az alacsonyabb technológiai szinten  - főleg a kisebb üzemekre jellemző – gazdálkodók a támogatásokkal együtt sem nyereségesek.

Marad a száraz gazdálkodás

A szorult helyzetből kilábalásként szokás emlegetni az öntözést és a termelési szerkezet megváltoztatását. Az nyilvánvaló, hogy az öntözés önmagában nem oldja meg az aszállyal összefüggő kockázatot. A 4.2 millió hektár szántónak 2.5-3.0 százaléka öntözött jelenleg. A távolabbi jövőben is csak 400 ezer hektár öntözött területtel lehet számolni, ami a 10 százalékot sem éri el, vagyis a területnek 90 százaléka öntözetlen marad.

A vetésszerkezet diverzifikálása megfontolásra érdemes a gazdáknak, hiszen választhatnak olyan fajokat, amelyek jobban bírják a szárazságot, rövidebb tenyészidejűek, alacsonyabb költséggel termelhetők. Azt viszont számításba kell venniük, hogy ezeknek hol és mennyiért találnak vevőt, és a gazda képes-e a technológiai váltásra, az ahhoz szükséges beruházási költség előteremtésére. Ezek miatt az alternatív növények gyors elterjedése sem várható.

Marad az ökológiai adottságokhoz igazodó – ha úgy tetszik, száraz gazdálkodás – amely mellett a víztározás fejlesztését, a víz talajban tartását, a víztakarékos talajművelést, a precíziós és egyben költségtakarékos gazdálkodást érthetjük. A tudomány azt állítja, hogy a szakmai tudás ehhez már adott, az előző évszázad harmincas éveiben leírták, mit kell tenni a termelőknek száraz időszakokban. Európában alkalmazzák is ezeket az ismereteket, csak itthon olvassák és gyakorolják kevesen.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanDr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai