A brazil baromfiipar ma

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: kállay, 2014/03/10
Címkék: baromfi, baromfihús, csirke, csirkehús, pulyka, pulykahús

A világ baromfiipara gyakorlatilag egy fél évszázada erőteljesen fejlődik, de a brazil baromfiipar az utóbbi 12 évben drámai előretörést mutatott. Ma három ország adja a világ baromfitermelésének 52%-át, ezek az USA, Kína és Brazília. Az utóbbi egyedül 15%-ot képvisel.

Brazíliában 2000-ben még 6 millió tonna baromfit állítottak elő, ezt 2012-re több mint megduplázták, a múlt évi termelés 12,6 millió tonna volt. A Brazil Baromfi Szövetség (Ubabef ) elnöke, Francisco Turra szerint ez három dolognak köszönhető. A minőségnek, az egészségnek és a fenntarthatóságnak.

Baromfihús és tojásfogyasztás

Brazíliában ma 45 kg baromfihúst és 162 db tojást fogyasztanak évente fejenként. A drámai növekedés az utóbbi dekádban volt, ugyanis az évszázad elején a húsfogyasztás 30 kg volt és 130 db tojás.

Minek köszönhető ez a fejlődés egy évtized alatt?

Az Ubabef egyik vezetője, Adriano Zerbini szerint a brazil baromfiipar versenyképesebb, mint az átlagos baromfitermelő országok, ezen belül a csirke különösen jól fejleszthető. A 45 kg baromfihús fogyasztását nemcsak a termelés felfutása okozza, hanem az is, hogy a baromfi könnyen hozzáférhető, magas minőségű és nagy választékban áll rendelkezésre.

A tojásfogyasztás csak az utóbbi időben növekedett, az összes tojástermelés 1,2 millió tonnáról (21,6 milliárd db) 1,9 millió tonnára (34,2 milliárd db) nőtt. A vezetők szerint ég sokat kell tenni a fogyasztás növeléséért, mert nincs olyan tradíciója például a reggeli tojásnak, mint Észak-Amerikában vagy Európában.

Integráció

Brazíliában az egész termelés és piac tökéletesen integrált, a többi országhoz képest sokkal jobban, ezt az ipar „gerincoszlopának” szokták nevezni. Ez ugyanúgy itt is a naposcsibe-ellátásból, a keveréktakarmány-ellátásból, a vakcinák és az állat-egészségügyi szolgálat megszervezéséből áll. Természetesen a fő integrátorok a vágóüzemek.

A z Ubabef adatai szerint Brazíliában a legkisebb istálló kapacitása 10–15 000 db, míg a legnagyobbak 25–30 000 db csirkét tartanak egy fedél alatt. Jellemző például ott, hogy azt a termelőt, akinek csak egy baromfiólja van, kicsinek tekintik. Az integrált termelési láncban jobb lehetőség van a minőség és a biztonság kontrolljára. A kis farmerek érzik a részvételüket a globális piacon, tudják, hogy az ő termékük például egy japán asztalra kerül vagy a Közép- Kelet országaiba.

Export

Brazília és az USA együtt a világ baromfiexportjának 69%-át adják, ebből 38% brazil. 150 országba szállítanak, ezekből a fő piacok: Szaud-Arábia, EU-27, Japán, Arab Emirségek, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irak.

Míg 2000-ben még csak 916 000 tonna, 2012-ben már 4 millió tonna volt a brazil baromfiexport. A csirkeexport 55%-a darabolt, 36%-a egész, 5%-a feldolgozott, 4%-a sózott termék.

Zerbini (Ubabef ) elmondta, hogy nagyon szigorúak az állat-egészségügyi hatóságaik és mindenre ki vannak dolgozva a kontroll vizsgálatok, ezek programja is.

Ami a termelési költségeket illeti, Brazília igen előnyös helyzetben van még ma is. Elsősorban az energiaköltségek alacsonyak, lévén trópusi ország, fűtés alig szükséges. Wesley Batista (CEO/JBS) szerint az ország „természetes versenyképességgel” rendelkezik, van föld, van víz, jó klíma és vannak emberek, akik akarnak dolgozni.

1. táblázat. Brazília baromfiexportja 2012-ben
Forrás: Ruiz, Poultry Int. 2014

Vannak azonban kihívások is, hiszen ebben az országban sem minden ideális. Gondjaik vannak logisztikai vonalon, ennek megoldására állami segítséget várnak, de a privát szektor is meg tud mozdulni. Ez nem is az egyetlen probléma, mert várhatóan az eddigi olcsó munkaerő egyre drágább lesz. Az eddig a világ átlagához képest mintegy 60%-os költségszint nem maradhat ilyen alacsonyan, Brazíliának is be kell lépnie a világ kereskedelmi blokkjaiba, ami a piacra jutásban már nehézségeket fog okozni.

Ajánlott kiadványokPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Dr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzése

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Tizenhárommilliárd forint forrásból kapnak támogatást a baromfitartók