Világszínvonalú mezőgépek itthonról

Kategória: Növényvédelem | Szerző: VB, 2015/03/10

tanácskozás tapasztalatairól és a díjnyertes mezőgépről – „Az év hazai mezőgépe 2015” díjat a kecskeméti BUSA Mezőgazdasági Gépgyár KS-12cs forgókapás sorközművelő kultivátora kapta – a Műegyetem Gép és Termékszervezési Tanszékének két oktatójával Prof. Dr. Jóri J. István egyetemi tanárral és Kerényi György egyetemi docenssel beszélgettünk.

– A konferenciának, mint általában, ezúttal is két témája volt, a zsűri által megítélt „Az év magyar mezőgépe” díj átadása és az ehhez kapcsolódó szakmai konferencia. A díjátadást megelőzően, a vásár első napján Jóri professzor úr vezetésével a szakmai zsűri bejárta azon hazai magyar mezőgépgyártó vállalatok standjait, amely cégek részt kívántak venni a nemes versengésben. Az idén 29 vállalatot kerestek föl, értékelték azok gépfejlesztési eredményeit, és ezek alapján a szakmai grémium úgy látta, hogy idén a BUSA BT forgókapás sorközművelő kultivátor családja érdemli ki Az év mezőgépe címet. A díjátadót követő tudományos előadásokat gödöllői a NAIK mezőgazdasági gépesítési intézet kollégái, szakspecialistái, illetve a gyártó cégek képviselői tartották – indítja a beszélgetést Kerényi György

– A Műegyetem Gépészmérnöki Kar Gép és Terméktervezési Tanszéken mezőgéptervező mérnököket képzünk. Nekünk nagyon fontos az, hogy ezek a szakemberek hová kerülnek, hazai mezőgépes céghez vagy külföldre mennek. Fontos, hogy legyen magyar mezőgéptervezés. Tagadhatatlan, hogy ebben az egyetem erőteljesen érdekelt. Úgy gondoltuk, ne csak Párizsban, Hannoverben díjazzák a legjobbakat, amely díjakat ráadásul „meg lehet venni” – veszi át szót Jóri professzor.

– Mire gondol?

– Az említett nagydíjakra pályázni kell, ami jelentős kiadással jár. Mi azt mondtuk, inkább a szakmai zsűri keresse meg a magyar cégeket, vizsgáljuk meg a fejlesztéseiket, és ezek alapján döntsünk. Az idén egyébként 29 cég gépei közül válogathattunk, zsűriztük a termékeiket.

– Mi az, ami a Busa gépgyár kultivátor családja mellett szólt?

– Az ő kultivátoruk alapeleme egy olyan forgóborona, amelyet a cég alapítója talált ki, szabadalmaztatott évekkel ezelőtt. A Busa esetében tehát egy igazi innovációról kell beszélnünk, amit nagyon nehéz megcsinálni.

– Mert?

– A tanszék éppen 125 éves volt tavaly novemberben, és ha most az első alapító professzorunk tankönyvét megnézem, gyakorlatilag minden gép benne van, amit ma is használunk. Újat kitalálni tehát nagyon nehéz. Külön öröm számunkra, hogy ennek a gépnek a konstruktőre két évvel ezelőtt éppen nálunk végzett.

– Mondana többet is a díjazott gépcsaládról?

– Miután ez egy talajművelő sorközművelő gép, a kukorica sort kell megművelni: a gyomot kivágni, a talajt fellazítani. Azért fontos a sorközi művelés, mert a gyomirtáshoz nincs szükség az egész terület lepermetezésére, az eljárás tehát környezetbarát s persze hatékony. A BUSA gép trükkje, hogy a szerszámokat úgy lehet állítani, hogy a talajt, amit fölaprít, azt rádobja a sorra, vagy úgy igazítani, hogy a sorról levigye a földet. Szóval, amikor kell, akkor ezekkel az elemekkel ráhordom a sorra a talajt, ezáltal a gyom befullad. Ha túl sok talaj van a soron, átállítom a gépet, és lehordom a sorról a földet.

Tény, hogy ehhez hasonló elemeket gyártottak már Amerikában. A BUSA kultivátor abban más, mint a többi, hogy lehet állítani a szögeket. A berendezést megrendelés szerint kisebb méretben 4, 6, 8 és 12 sorosként is gyártják, így az a használt vetőgéphez igazható. A BUSA termék nem csodakapa. Tisztességes munka, tisztességes fejlesztés eredménye, és nagy örömmel nyugtázzuk, hogy ma is vannak olyanok, akik komoly innovációt fektetnek bele egy-egy termékbe – összegez Jóri professzor.

– Aki jelen volt a díjátadó eseményen, tudja, hogy volt második és harmadik helyezett is.

– Igen. A második a Framest Kreátor 800 mag­ágy­készítő gép lett, ami a FRAMEST Kft fejlesztése. Ez is nagy, 8 méter művelési szélességű gép. A Framest viszonylag fiatalm, 15–20 éves cég, és nagyon komoly fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években a gyártástechnológiában és konstrukciókban is, és ami az értékesítés szempontjából lényeges, együttműködik az Axiál Kft.-vel.

A harmadik a DETK 1416 traktorvontatású takarmányszállító tartálykocsi, az AJG AGROGÉP Jármű- és Gépgyártó terméke lett.

A díjátadást követő szakmai konferencián több tudományos előadást is meghallgathattak a jelenlévők. A NAIK specialistái zömében a permetezőgépek hazai fejlesztéseiről számoltak be. A gödöllői gépesítési intézet az elmúlt évek során az adott témakörben különösen széles körű tapasztalatokat szerzett. Magyarországon egyedül a NAIK rendelkezik akkreditált laboratóriummal, olyan kísérleti csarnokkal, ahol ezek a gépek megbízhatóan tesztelhetők. A NAIK ráadásul az európai tesztállomások szervezetének is tagja.

– Az első előadás, amely a „Gyomtérképkészítés új módszere távérzékeléssel” címet kapta alapvetően nem a gépfejlesztéssel foglalkozott, hanem azzal, hogy miként lehet megállapítani egy-egy növényállományban a gyomok mennyiségét, összetételét. A gyomtérkép elkészítését az intézetben kifejlesztett hiperspektrális kamerarendszer alkalmazása teszi lehetővé. Mint az előadásból kiderült, repülőgép fedélzetéről elkészített felvételeket utólag a helyszínen ellenőrizték, és megállapították, hogy a távérzékeléssel kapott adatok megfelelnek a valóságnak. A kamerák által rögzített adatokat később feldolgozták, és egy növényvédő gép számára használhatóvá tették. A permetezőgép így „tudni” fogja, milyen fajtájú és mennyiségű vegyszert kell az adott területre kijuttatni. Vagyis a megjelölt szerből csak annyit, amennyire szükség van. A módszer tehát rendkívül környezetkímélő – tudtuk meg Kerényi Györgytől.

– Az „Új szórókeret- és fúvókamegoldások a nagysebességű permetezéshez” címmel Huszár Jenő, a Farmcenter Kft. képviselője tartott előadást. Mint ismeretes, a forgalomban lévő gépek legfeljebb 6–8 kilométer óránkénti sebességgel haladnak. A nagyobb sebesség eléréséhez másfajta fúvóka, másfajta keretszerkezet kell. Ezeket mutatta be Huszár Jenő, aki azt is elmondta, hogy elterjedőben a több fúvóka párhuzamos üzemeltetése. Ennek lényege, hogy a permetezőgépen 3–4, akár 5 szórófejet magába foglaló egységek helyezkednek el. Ha már tudjuk, milyen gyomok vannak a területen, egy komputer helyezi szükség szerint üzembe ezeket a fejeket.

– Nem okoz-e túl nagy kilengéseket a megnövelt sebesség, ha széles kereteket egyenetlen talajon használunk?

– Nyilvánvalóan ezzel számolni kell. Ezeknek a lengéseknek a csökkentésére, illetve a talaj követésére történtek itt fejlesztések.

A legizgalmasabb előadás a debreceni Farmgép fejlesztéséről szólt. A cégnél egy EU-s pályázat eredményeként született egy olyan nagyteljesítményű, magajáró, illetve vontatott permetezőgép 4–6 ezer literes tartályokkal, amely tud annyit, mint a mai legkorszerűbb gépek. Ők azt a fajta megoldást választották, hogy a vegyszert külön tárolva menet közben adagolva keverik a nagy tartályban lévő víz áramába. Ez azt jelenti, hogy ha valami miatt le kell állni a vegyszerezéssel, akkor nem marad a tartályban összekevert vegyszer, hanem külön tartályban a víz és külön edényben az eredeti vegyszer. Ezekkel a gépekkel igen jó eredményeket mértek az intézetben: kiváló volt a szóráskép. A géphez 32, illetve 36 méter széles permetezőkereteket fejlesztenek, és exportra is szállítanak belőle Angliába, Ausztráliába – foglalta össze tömören a konferencián elhangzottakat Kerényi György

A beszámolót Jóri professzor egészítette ki annak hangsúlyozásával, hogy a Farmgép magyar mezőgép vállalat.

– Nagyon sokan azt hiszik, arról beszélnek, hogy valójában nincs is magyar mezőgépgyártás. De ez nem igaz. Hozzávetőleg 160 cég foglalkozik mezőgépgyártással, és ebből 40 körüli az, amelyik 20-nál nagyobb létszámmal dolgozik. Tehát van magyar mezőgépgyártás, mégpedig nem is akármilyen, hanem minőségi. És van nemzetközi együttműködés is. Példa erre a BME és a CLAAS Hungária Kft. együttműködése és annak előzménye. Amikor visszahívtak a Műegyetemre, és oktató lettem, nem volt sem elegendő tanár, sem hallgató a mezőgéptervezésben. Vagy tíz évembe került eljutni a mai szintre. Tíz év alatt elértük, hogy Magyarországon történik a Claas kombájn „elejének” a kutatása, fejlesztése gyártása. Legutóbb azzal kerestek meg, hogy keressek logisztikust, mert tíz méter széles vágóasztalt kell eljuttatni Amerikába, Argentínába, Ausztráliába. Ez azt jelenti, hogy ennek a világcégnek van egy nagyon jó kis gyára, fejlesztőközpontja Magyarországon, és ennek a munkának az egész világra hatása van. Az egyik első hallgatóm a napraforgó adaptert fejlesztette, és hónapokig Argentínában tevékenykedett, mert a fejlesztést ott kellett adaptálni. Argentínában, vagyis a világ egyik legnagyobb napraforgó-termelő államában.

Nézze, lehet, hogy kombájnt ugyan nem gyártunk, de annyiféle részegységet igen, hogy bármikor összerakhatnánk belőle egy hazai arató-cséplő gépet. Olyan terméket kell gyártanunk, amihez mi értünk a legjobban.

Jó lenne, ha a gazdálkodók nemcsak a külföldi gépeket keresnék, hanem a jó minőségű magyart is. Az idei valóban a legsikeresebb AGROmashEXPO volt 42 ezer látogatóval. Sajnos a mi konferenciánk iránt jószerint csak a gyártók, forgalmazók érdeklődtek. A helyzet az, hogy a felhasználókat szinte kizárólag a géptámogatások érdeklik. Én viszont azt az álláspontot képviselem, hogy aki gazdálkodik, az ne csak a támogatásoktól függjön. Most úgy néz ki a dolog, hogy ha a gazdálkodó kap a gépre támogatást, megveszi, ha kell neki, ha nem. Ezen változtatni kellene – zárja a beszélgetést a BME professzora.

Az „Új innovációs eredmények a permetezőgépek fejlesztésében” konferenciát a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgépipari Szakosztálya, a gödöllői székhelyű NAIK – Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) és az MTA Agár- és Bioműszaki Tudományos Bizottsága rendezte.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai