Erdő és víz a Homokhátságon: szakmai párbeszéd az alföldi erdőkért

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2026/02/04

A rendezvény házigazdája, a KEFAG Zrt., az állami erdészeti társaságok homoki erdőfenntartás terén meghatározó szereplője, olyan eseményt hívott életre, amelyben a terepi tapasztalat, az alkalmazott kutatás és a stratégiai gondolkodás találkozott. A szakmai rendezvényen részt vettek többek között az alföldi régió állami erdőterületeit fenntartó erdészeti társaságok, a Soproni Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, a Szegedi Tudományegyetem tudományos főmunkatársa, Dr. Tölgyesi Csaba, a HUNREN Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, Dr. Ódor Péter, Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programvezetője, valamint Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára és Mocz András, helyettes államtitkár. 

„A homoki erdő jövője részben a klímaváltozás további hatásain, másrészt viszont az erdők ügyében érintett, azért elkötelezett szakemberek összefogásán múlik. Meggyőződésem, hogy a racionális tájhasználat egyik lehetséges alternatívája továbbra is az erdőfenntartás ezen a tájon. Azonban az, hogy ezek az erdők hosszabb távon milyenek lehetnek, milyenek legyenek, s miképp érdemes fenntartható módon kezelni őket, tudományos, természetvédelmi, társadalmi és operatív erdészeti szakmai szempontok integrációja alapján határozható meg.” – foglalta össze a KEFAG Zrt. szakmai párbeszédet formáló célkitűzéseit Sulyok Ferenc vezérigazgató. 

A workshop előadói átfogó, tényszerű és inspiratív szakmai képet vázoltak a jelenlegi helyzetről: 

• Több évtizede működő erdészeti jó gyakorlat

Puskás Lajos (címzetes egyetemi docens) előadásában egy több mint 30 éves vízpótlási projekt megvalósítását mutatta be, amely a Fekete-Körös mentén valósult meg. A gravitációs alapú vízellátó rendszer 38,8 km hosszú csatornahálózattal, 15,7 hektárnyi vízfelülettel és több mint 400 hektárnyi erdőterület érintésével jött létre. A projekt célja az ökológiai vízellátás biztosítása volt a kiszáradás által veszélyeztetett galériaerdők számára. Az eredmények önmagukért beszélnek: több mint 25 madárfaj megjelenése, élőhelyi diverzitás növekedése, valamint a tájpotenciál és az erdők ellenálló-képességének javulása.

• A szárazodás folyamata egyre gyorsul

Fazekas József (DALERD Zrt.) Csongrád-Csanád vármegye vízhiányos erdőállományairól adott átfogó képet. A bemutatott klímaadatok szerint a 2025-ös év extrém száraz volt, amely a termőhelyi feltételek drámai romlásához vezetett. A Derekegyház és Eperjes térségében megvalósított vízpótlási kísérletek során több tízezer köbméter víz kijuttatásával próbálták ellensúlyozni az aszályos állapotokat. Az előadás hangsúlyozta: felszíni vízpótlás nélkül a homoki és szikes talajokon álló erdők fennmaradása nem biztosítható, a rétegvíz-kitermelés pedig nem jelent hosszú távú megoldást.

• A „Vizet a tájba” program tapasztalatai

Csősz József (NEFAG Zrt.) a „Vizet a tájba” program keretében vizsgálta az erdők vízpótlási lehetőségeit a Tisza-völgy térségében. 28 potenciális helyszínből 16-ot választottak ki, és végül 5 esetben került sor megvalósításra. Ezek közül kiemelkednek a Karcag–Apavári, a Szolnoki Parkerdő és a Kunhegyesi projektek, ahol több száz hektár tölgyes és cseres erdők alkotta tömb kapott utánpótlást. Az előadás a gyakorlati akadályokra is felhívta a figyelmet: műtárgyak hiánya, csatornák egyirányúsága és a víz elvezetésének technikai korlátai. A fő üzenet: „a víz mindig akkor kell a legjobban, amikor a legkevesebb van belőle.”

• Erdősültség a történelmi és ökológiai mélyponton

Dr. Bárány Gábor (KEFAG Zrt.) előadásában történeti és ökológiai megközelítésből vizsgálta Bács-Kiskun vármegye erdősültségének alakulását. Mint elmondta, a Duna–Tisza közi hátság eredeti, természetes erdőtakarója 35–40% lehetett, ám ez a honfoglalás idejére 20–25%-ra csökkent. A 18. század végi első katonai felmérés történelmi mélypontként 1 %-nál alacsonyabb zárt erdőborítottságot mutatott, ami a 20. század közepére, az 1950-es évekre, 6% körülire növekedett. Ettől kezdve indult meg a nagyobb ütemű újraerdősítés, amelynek eredményeként 2025-re elérte a 21%-ot. Az előadás kitért a jelenlegi klímareziliens gyakorlatokra is: a KEFAG többek között őshonos gyepfajok vetésével, mulcsozással, vízvisszatartó beavatkozásokkal és talajkondicionáló anyagokkal alkalmazkodik a kiszáradó termőhelyekhez.

Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója az előadásokat követő kerekasztalbeszélgetés tapasztalatai alapján a következőket emelte ki: „Megtisztelő és előre mutató, hogy minden meghívott szervezet képviselője és szakember elfogadta a meghívásunkat. Természetvédelem, vízügy, tudomány és erdőfenntartás közös helyzetértékelésének metszetében több komoly következtetés megjelent. Nagyon valószínű, hogy a homoki erdőterületek egy részén el kell engednünk a zárt erdőket és gyepes felnyíló erdők fenntartására kell törekednünk. Ezzel párhuzamosan újra kell gondolni ezeknek az erdőknek a besorolását, mindinkább az ökológiai, természetvédelmi és társadalmi funkciók javára. Sok helyen kérdéses az őshonos fafajok megőrzésének lehetősége, ami a természetvédelmi szakemberekkel való még szorosabb együttműködést priorizálja. A homoki, és tágabban az alföldi erdők jövőjének érdekében szinte elkerülhetetlen lesz a szabályozás módosítása csakúgy, mint a további szakmai párbeszéd és közös operatív munka.” 

A rendezvényen elhangzottak alátámasztották: az erdők és a víz viszonya nem szűk szakmai kérdés, hanem össztársadalmi ügy, amely a termőföld, az ivóvízbázis, a táj élhetősége és a vidéki közösségek megmaradása szempontjából is meghatározó. Az esemény hangulatát a gyakorlati hitelesség és a szakmai tisztelet jellemezte. A résztvevők eltérő tapasztalati terekről és szakmai háttérrel érkeztek, mégis a közös felelősségvállalás mentén folytattak párbeszédet. 

A workshop előadásai teljes terjedelmükben megtekinthetők a KEFAG Zrt. YouTube-csatornáján, az alábbi linkeken:

Dr. Bárány Gábor, a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese: „Az erdőborítás alakulása és erdőgazdálkodás változó klimatikus viszonyok között Bács-Kiskun vármegyében”
https://youtu.be/xen5oENdujM?si=nam3OjMd2WA6w5F_

Csősz József, a NEFAG Zrt. erdőgazdálkodási vezetője: „A "Vizet a tájba" programmal kapcsolatos tapasztalatok a NEFAG Zrt. működési területén”
https://youtu.be/LKzO-NkD6nM?si=t2Qb82wBdUzTiBHX

Fazekas József, a DALERD Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese: „Ökológiai vízpótlási kísérletek Csongrád-Csanád vármegyében”
https://youtu.be/CfCplpDT0h0?si=bu-XVn4sTaqi1q-u

Puskás Lajos, okleveles erdőmérnök, címzetes egyetemi docens: „A Fekete-Körös menti erdők vízpótlása”
https://youtu.be/TFR8OMH_KAk?si=rI3h5VnFi63g4CSr

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai