Valóság az „almabotrány” ügyben – a FruitVeB nyílt levele Aki nem ért hozzá, ne beszéljen róla! A magyar alma egészséges! Az almabotrány alapja „jó esetben” az ismeretek hiánya.

Kategória: Növénytermesztés, Növényvédelem | Forrás: FruitVeB, 2026/02/02

Vitathatatlan, hogy az alma – illetve szinte minden növényi termék – előállításához szükséges a növényvédőszerek (latin szóval: peszticidek) használata, mert a kórokozók és kártevők által okozott károk mellett lehetetlen „növényi gyógyszerek” nélkül gyümölcsöt, vagy szinte bármilyen növényi terméket előállítani. A mai modern, precíziós eszközökkel végzett, előrejelzésre alapozott, okszerű növényvédelem azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb vegyszermaradékot eredményez a végtermékben, mint évtizedekkel ezelőtt. Ráadásul az elmúlt húsz évben az emberi egészségre vagy a környezetre bármilyen veszélyt jelentő hatóanyagok döntő részét kivonták a forgalomból. Ezek pótlására az integrált növényvédelmi technológiákban megjelentek a biológiai készítmények és eljárások, amelyek szintén jelentősen csökkentették a növényvédőszer felhasználást általában a gyümölcsökben, így az alma esetében is. Jó példa erre az almamoly elleni védelemben a feromonos légtérterítési módszer, amely 100 százalékban megoldja a védekezést növényvédőszer felhasználása nélkül. A fejlesztések és a fejlődés iránya az, hogy a lehető legkevesebb növényvédőszer felhasználásával lehessen gyümölcsöt termelni, mely irányzaton belül speciális törekvés az ún. hatóanyag-maradék mentes gyümölcs előállítása.

A növényvédőszerek azonban így is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a lakosság élelmezéséhez elegendő mennyiségű és a piac által megkövetelt minőségű, tetszetős küllemű gyümölcsöt állítsunk elő. Így törvényszerű, hogy a megtermelt gyümölcsben lesz bizonyos mértékű növényvédőszer hatóanyag-maradvány. Az Európai Unióban, és ezen belül Magyarországon nagyon szigorú szabályozás vonatkozik minden egyes növényvédelmi készítmény felhasználására (felhasználás időpontja és gyakorisága, minimum és maximum dózis, élelmezés-egészségügyi várakozási idő stb.), továbbá az adott hatóanyagból megengedett hatóanyag-maradék mennyiségére (ez az ún. MRL-érték). A jogszabály által megengedett hatóanyag-maradékra vonatkozó érték (MRL) olyan – tudományosan meghatározott – hatóanyag-mennyiség a gyümölcsben (vagy bármely élelmiszerben), mely az emberi egészségre már abszolút nem jelent veszélyt.

Ráadásul mindezt komplexen kell néznünk: a gyümölcsökben lévő vitaminok, ásványi anyagok, rostok és egyéb egészségvédő, bioaktív anyagok emberi egészségre gyakorolt rendkívül pozitív hatása sokszorosan felülmúlja az esetleges növényvédőszer-maradványok negatív hatásait.

A szabályozás alapelve éppen ezért az, hogy a lakosság élelmiszerrel történő biztonságos ellátása érdekében szükséges növényvédőszereket használni, és a növényi termékek tartalmazhatnak hatóanyag-maradékokat, de csak olyan csekély mennyiségben, mely az emberi egészségben sem rövid, sem hosszú távon nem okoz kárt. Ennél fogva nem meglepő, hogy a boltban vásárolt – és a fentebb említett szervezet által vizsgált minták – tartalmazhatnak növényvédőszer-maradványt.

A PAN Europe és az MTVSZ jelentése 13 európai országban végzett, 59 mintavételre alapozott vizsgálat alapján von le fajsúlyos következtetéseket, melyek erőteljes csúsztatásokat tartalmaznak, és populista szófordulatokkal, általánosító, „kollektív bűnösséget” sugárzó kifejezésekkel sározzák be az almatermelőket. Nézzük ezzel szemben a tényeket:

• A PAN Europe és az MTVSZ jelentéséből nem lehet megtudni semmit a mintavétel módszeréről, ami eleve megkérdőjelezi a vizsgálatok alaposságát, de bizonyosan nem akkreditált mintavételről van szó.
  
  
• Az MTVSZ írásában nem tisztázott, hogy a magyarországi áruházakból származó minták Magyarországon vagy külföldön termelt almát jelentenek. Az Európai Unióban kötelező a kertészeti termékek eredetét, származását feltüntetni, így a mintavétel során az áruházak polcain is látható az alma származása. Ebben a vizsgálatban sajnos ez nem lett feltüntetve, így az is elképzelhető, hogy a mintavétel során külföldről behozott gyümölcsök kerültek bevizsgálásra. Erre enged következtetni az is, hogy a kimutatott hatóanyagok közül több olyan van, amely a magyar kertekben nem vagy ritkán használatos. Ez a tény önmagában megkérdőjelezi a közzétett információk valóságtartalmát, szakmai megalapozottságát.
  
  
• Az 59 minta 13 országra vetítve országonként átlagosan 4-5 mintát jelent, ami nevetségesen alacsony, és messze-messze távol áll a reprezentatív szinttől. Az egyes országok illetékes hatóságai, illetve kiskereskedelmi láncai több ezerszer ennyi vizsgálatot végeznek.
  
  
• A vizsgált 59 mintából 5 minta származott Magyarországról, ami mintegy 5-10 kg almának felel meg. A magyar étkezési alma termesztés kb. 100 ezer tonna, vagyis 100 millió kg. Az 5-10 kilogrammnyi mintából származó eredményekből értékelni a teljes magyar étkezési alma termesztést, nem csak komolytalan, hanem alaptalan és felelőtlen viselkedés. Így a vizsgálat objektivitása, hitelessége és hihetősége már alapjaiban elvérzik a mintavételnél. Mindezek alapján minősíteni a magyar almát és olyan kijelentést tenni, hogy „kiemelkedően súlyosnak bizonyult a magyar helyzet”, alaptanul félelemkeltő, erősen manipulatív és hazug kijelentés. Arról nem is beszélve, hogy az EU étkezési alma termelése mintegy 8 millió tonna (8 milliárd kg), amit 59 mintával, 50-100 kilogrammnyi mintával minősítenek. Ez kommentálhatatlanul szánalmas módszertani alkalmazás!
  
  
• Amennyiben – a leírt, igen szűkös ténybeli információk alapján – az eredményeket szakmailag és a hatályos jogszabályokra alapozva értékeljük, akkor éppen ellenkező következtetésre jutunk, mint ahogyan azt az MTVSZ „tálalja”. A vizsgálati eredményekből ugyanis az derül ki, hogy az 59 mintából 58 minta teljes mértékben megfelel az élelmezés-egészségügyi előírásoknak, hiszen csak engedélyezett hatóanyagokat mutattak ki a mintában és azokat is a megengedett hatóanyag-maradéknál (MRL) alacsonyabb értékben. „Mindössze” egy mintában volt egyetlen hatóanyagból kis mértékű túllépés a megengedett szinthez képest (jóllehet ezt is csak az MTVSZ írása állítja, mert az eredeti angol nyelvű jelentésben erre vonatkozóan semmilyen konkrét megállapítás, eredmény nem lelhető fel). Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált minták 98%-a megfelel az élelmezés-egészségügyi szabályoknak. Ezt lefordítani úgy, hogy általában az alma (és minden alma) „mérgező”, „neurotoxikus”, „veszélyes”, kifejezetten túlzó és szakmaiatlan, ráadásul pánikkeltő torzítás.
  
  
• Feleslegesen félelemkeltő az a kijelentés is, miszerint „ezek az almák feldolgozva, bébiételként kerülnének forgalomba, nem felelnének meg az előírásoknak”, ugyanis a bébiételnek szánt ipari almára mint alapanyagra eleve sokkal szigorúbb szabályozás vonatkozik, mint a boltok polcán forgalomba kerülő étkezési almára. A bébiétel-alapanyagnak nem elég biotermesztésből származnia, hanem ténylegesen nem tartalmazhat növényvédőszer hatóanyag-maradékot. Ez körülbelül olyan, mintha felrónánk a trolibusznak, hogy nem közlekedik a Holdra oda-vissza.
  
  
• Megértjük, hogy a média csupán hírt adott egy „tanulmányról” a témában tartott sajtótájékoztató alapján. Azt viszont nem, hogy kontroll, szakmai szervezetek, szakértők véleményének kikérése nélkül adtak közre olyan megállapításokat, amelyek nem csupán az almatermesztőknek és -forgalmazóknak, de – ha az eredetileg közreadott üzenetből indulunk ki – maguknak a fogyasztóknak is árthatnak, amennyiben az eredeti hírt elhiszik, és csökkentik almafogyasztásukat egészségük vélt védelmében. Sajnos a média mindeddig – tudomásunk szerint – nem szólaltatott meg egyetlen orvost, toxikológust, hatóságot vagy hatósági szakembert, agrárszakembert vagy agrárszakmai szervezetet, akik/amelyek segítettek volna az eredmények objektív értékelésében. Az MTVSZ és PAN Europe biztosan nem tett eleget az objektív tájékoztatással kapcsolatos, eme követelményeknek!

Magyarországon a NÉBIH, de maguk a kiskereskedelmi forgalmazást végző áruházláncok folyamatosan és rendszeresen végeznek a boltok polcán lévő almában (továbbá egyéb gyümölcsökben és zöldségfélékben) növényvédőszer vizsgálatokat (sokkal többet, mint évi 59 vagy éppen 5 minta), és bármilyen szabálytalanság intézkedést von maga után, minimalizálva ezzel bármilyen, az emberi egészségre kiterjedő kockázatot. Mindezt azért, mert ismerik saját felelősségüket is arra vonatkozóan, milyen terméket hoznak forgalomba. Az áruházláncok gyakran még a jogszabályokban előírt hatóanyag-maradék szabályozásnál is sokkal szigorúbb előírásokat támasztanak a beszállítóikkal szemben, vagyis a piac önmagát is szabályozza nagyon szigorúan, mindenféle hatósági fellépés nélkül is. Nem vitatjuk, hogy minden esetben fontos a fogyasztónak azt is figyelembe vennie, hogy adott termék honnan származik, konkrét esetben az almát hol termesztették.

Az EU-ban – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) új értékelési elvei és veszély alapú megközelítése miatt – 2020 óta, vagyis az elmúlt 6 évben 82 növényvédőszer hatóanyagot vontak ki a forgalomból, mindeközben ugyanebben az időszakban egyetlen új hatóanyagot sem engedélyeztek. Vagyis az MTVSZ írásában említett EFSA is sokat tesz az emberek egészégének védelmében, a kockázatok – egyesek szerint okszerű, mások szerint már-már túlzó – csökkentése érdekében. Mindezek után azt sugallani, hogy a nemzeti és EU-s hatóságok nem tartják be a jogszabályokat („…Ha az uniós és a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelően alkalmaznák a hatályos jogszabályokat…”), vagy egyenesen azt állítani, hogy „az egészségvédelem gyengítését kezdeményezi”, a teljes európai uniós és állami jog- és intézményrendszer hitelességét vonja kérdőre, és az azzal szembeni bizalmat ássa alá. Ez a kommunikáció a témában laikus civil lakosságra nézve rendkívül veszélyes irány.

Mindezen tények miatt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács visszautasít minden alaptalan, általánosító és szakmaiatlan vádaskodást, melyet az MTVSZ és a PAN Europe tanúsított az „almakérdés” kapcsán! Az objektivitást, a tudományos igényességet és a hatályos jogi szabályozást figyelmen kívül hagyó vizsgálatuk és annak közlési módja nagyon sokat árt a magyar alma és a magyar almatermesztők jó hírnevének, hitelrontó és piacromboló hatásúak, amivel komoly erkölcsi és anyagi károkat okoznak. Értjük, hogy a szenzációkeltés bizonyos esetekben éltető erő, de szakmaiságot és megfontoltságot kérünk a jövőben a szimplifikált, szakmai evidenciákat figyelmen kívül hagyó, csúsztatásokat tartalmazó közlések helyett.

A FruitVeB minden lehetséges jogi eszközzel fel fog lépni a Magyar Természetvédők Egyesülete, valamint a Pesticide Action Network Europe által közétett hírek károkozó hatása ellen.

Szakmai felelősségünk tudatában jelentjük ki, hogy az alma – így a gondosan termesztett magyar alma is – egészséges, finom és biztonságos élelmiszer. Fogyasztásához jó étvágyat kívánunk!

Budapest, 2026. február 01.

Ajánlott kiadványokKeszei Attila:
GyümölcstermesztésDr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyokDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.Dr. Géczi László:
A köszméte, a ribiszke és a josta termesztéseGonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztésBujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai