2026. 04. 15., szerda
Tas, Anasztázia
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nagy István: a kormány megvédi a magyar gazdák érdekeit

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Európai Unió | Forrás: MTI, 2026/02/10

A kormány megvédi a magyar földet és a magyar gazdák érdekeit az elhibázott brüsszeli döntésekkel szemben - mondta Nagy István agrárminiszter a február 9.-i sajtótájékoztatón Budapesten.

(MTI/Kovács Márton)

Nagy István szerint a magyar gazdák láthatják, hogy minden körülmények között számíthatnak állami segítségre, akár tavaszi faggyal, akár aszállyal, akár járványokkal vagy piaci nehézségekkel szembesülnek. A gazdáknak járó kártalanítások, hitelmoratóriumok vagy a megelőlegezett pályázati kifizetések egyaránt jelzik, hogy a kormány gyors választ ad a kihívásokra.

A Közös Agrárpolitika stratégiai tervének utóbbi 2 éves végrehajtása során 60 felhívás jelent meg, több mint 103 ezer kérelem támogatásáról született döntés 2907 milliárd forint összegben - tette hozzá.

A tárcavezető idén is számít nehézségekre, Brüsszel ugyanis - tette hozzá - csaknem 20 százalékkal csökkentené az agrártámogatásokat, hogy ebből finanszírozhassa az ukrajnai háborút, miközben az új szabadkereskedelmi egyezmények veszélyeztethetik az uniós piacot, a támogatási rendszer átalakítása pedig csődhullámot idézhet elő az agráriumban. Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az EU Közös Agrárpolitikájának különálló költségvetése legyen, mert a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, amit senki nem veszélyeztethet.

Brüsszellel szemben a magyar kormány fenntartja a határzárat az ukrán mezőgazdasági importtal szemben is, hogy megakadályozza a kétes eredetű élelmiszerek beözönlését, emellett elutasítja a Mercosur-megállapodást, mert "kettős mérce" az, hogy az európai gazdáktól elvárják a fenntarthatóságot, de közben jöhetne Dél-Amerikából élelmiszer az EU-ba - tette hozzá.

Nagy István bizonyosnak tartja, hogy a magyar gazdák "egy brüsszeli bábkormánytól" se számíthatnának semmi jóra. A Tisza Párt nem a magyar emberek érdekét képviseli, embereit a globális pénzvilágból küldték ide, Magyar Péter pedig pusztán "látszatember, aki csak a virtuális megjelenéssel foglalkozik". A magyar gazdák ilyen politikusokra nem számíthatna, a nemzeti kormány viszont mindig mellettük fog állni, a támogatási rendszer pedig továbbra is stabil hátteret biztosít számukra - fogalmazott.

Számításai szerint a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési keretéből a beruházási támogatások összege márciusban meghaladhatja az 1000 milliárd forintot, és idén sorra kezdődnek olyan fejlesztések, amelyek munkahelyeket és biztos jövőt jelentenek a vidéki Magyarországnak - mondta a miniszter.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke egységes fellépést sürgetett, és úgy véli, hogy nincs olyan kérdés, amelyben az agrárkormányzattal ne tudnának együttműködni. Jakab István különösen fontosnak tartja, hogy ez a kapcsolat régóta tartó, kölcsönös bizalmon alapul, és nem kampányszerűen jött létre. Közölte egyúttal, hogy a Magosz következő országjárására több mint 70 fórumot szerveznek többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselőivel.

A NAK elnöke úgy látja, hogy Európa gazdatársadalma erős összefogással reagált a támogatásokat veszélyeztető brüsszeli döntésekre. Papp Zsolt szerint az Európai Bizottság az itt élők egészségét akarja pénzre váltani, hogy abból az elhibázott döntéseit finanszírozza, a termelők pedig csalódottak, mert becsapva érzik magukat. Európa nem fogadhat be kétes eredetű, EU-n kívülről érkező élelmiszert, miközben képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszert állítson elő - hangsúlyozta.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szerint Brüsszel az agráriumot érintő kérdésekben is "elrugaszkodott a valóságtól", és olyan döntéseket erőltet, amelyeket nem szabad jóváhagyni. A miniszterelnöki főtanácsadó érthetetlennek nevezte többek között, hogy miért akarja az Európai Bizottság a gazdáktól életkori alapon elvenni a támogatásokat, a brüsszeli érdekeket teljesítő Tisza Párt pedig megadóztatni a nyugdíjakat. Velük szemben a nemzeti kormány a stratégiai partnerség folytatását kínálja a gazdáknak, akik az agrarpeticio.hu oldal űrlapjának a kitöltésével most véleményt nyilváníthatnak az agráriumot érintő brüsszeli tervekről - tette hozzá.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza