Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2026/02/19
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket.

Magyarországon mégis lassan terjed a forgatás nélküli művelés. Ennek egyik oka megszokás, a régi módszer automatikus folytatása lehet. De az is tény, hogy az átállás első éveiben jelentősen csökkennek a termésátlagok, s ez a gazdákat megfontolásra készteti. Kisparcellás kísérleteken kimutatták, hogy a forgatás nélküli talajművelés negyedik évétől a kedvező talajtani változások miatt jelentősen emelkednek a hozamok, majd a tizedik év után újra mérséklődnek. A kísérleti tapasztalatok alapján elvégzett számítások szerint hosszú távon fenntartható és jövedelmező a forgatás nélküli művelés, de ehhez a talajélet fenntartására, a legújabb, precíziós technikák kifogástalan alkalmazására folyamatosan kell figyelniük a gazdáknak.
A Közös Agrárpolitika is ösztönöz a környezetbarát megoldásokra. A hazai gazdák egy része fogékony is ezekre. A környezetbarát gazdálkodási vállalások 2 millió hektárt érintenek, és ezer milliárd forint forrást mozgatnak – állítja Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A forgatás nélküli talajművelés elkötelezettjei mellett mások a középutat emlegetik. Szerintük mindig lesz olyan terület, ahol indokolt a szántás. Ilyen helyeken a vetésforgóba lehet beilleszteni a szántást, amivel a talaj szerkezete nem károsodik, és takaró nélkül is csak rövid ideig marad.
A szántás és a forgatás nélküli talajművelés kísérletei és összehasonlításuk egy évszázada tartanak, gazdász generációk tanultak róluk. Ötven éve Láng Géza professzor könnyen érthető eligazítást adott a keszthelyi gazdászoknak: mindig a gazda dönt.
Ajánlott kiadványok
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Sipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza