Matild
Tartós pozitív hatást gyakorol a hazai gazdaságra a KAVOSZ és a Széchenyi Kártya Program
Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2026/02/20
A Széchenyi Kártya Program jelentős pozitív hatást gyakorolt a hazai kkv-szektorra és a magyar gazdaságra – derült ki az Egyensúly Intézet által készített friss tanulmányból, amelyet a KAVOSZ Zrt. mai budapesti konferenciáján mutattak be. Az elemzés szerint az államilag támogatott konstrukciók hatékonyan ösztönözték a vállalatok versenyképességét és finanszírozási stabilitását, 2025-ben mintegy 1,5 százalékos pozitív hatást gyakorolva a hazai GDP-re is. A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a Széchenyi Kártya Program nem csupán támogatási eszközként állja meg a helyét, hanem a magyar gazdaság egyik meghatározó, stabil vállalkozásfinanszírozási pillére.
Az Egyensúly Intézet által készített tanulmány három elemzési eljárás segítségével mutatja be a KAVOSZ Zrt. által koordinált Széchenyi Kártya Program makrogazdaságra gyakorolt hatásait. A kutatás szerint a Széchenyi Kártya Program tartósan növelte a gazdaság teljesítményét.
A beruházásokat, foglalkoztatást, fogyasztást és a költségvetést is támogatja
Az elemzés rámutat arra, hogy a KAVOSZ Zrt. által működtetett Programnak köszönhetően a magyar gazdaság GDP-szintje 2015 és 2025 között összesen mintegy 4 500 milliárd forinttal emelkedett. 2025-ben 1,5% körüli addicionális szintkülönbség jelent meg ezen államilag támogatott finanszírozási eszköz keretében megvalósuló hitelezési aktivitás nyomán.
„A Széchenyi Kártya Program kedvezményes finanszírozási konstrukcióival hozzájárul a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási mozgásterének bővüléséhez, ezzel támogatva piaci versenyképességük erősödését belföldön és nemzetközi szinten egyaránt.” – nyilatkozta Dr. Balog Ádám a KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke.
A Széchenyi Kártya Program fejlesztési konstrukciói erős beruházásélénkítő hatást gyakoroltak a hazai kkv-szektorra, elősegítve a beruházási aktivitás fenntartását és az új kapacitások megvalósítását, ezáltal hozzájárulva új munkahelyek létrejöttéhez, illetve a meglévők megőrzéséhez. A Program keretében meghirdetett konstrukciók tartósan erősítették a belső keresletet a foglalkoztatás stabilizálásán és a vállalkozói szektor jövedelemtermelő képességének javításán keresztül. A KAVOSZ Zrt tevékenysége emellett nagyon jelentős költségvetési többletbevételt is generált. A hatástanulmány szerint a Program által 2015 és 2025 között összesen mintegy 700 milliárd forint adóbevétel-többlet keletkezett ÁFA, SZJA, SZHA, jövedéki és nyereségadó formájában.
A kedvező kamat a fő szempont
A felmérés eredményei alapján a cégek egy olyan többfunkciós gazdaságpolitikai eszközt látnak a Széchenyi Kártya Programban, amely képes alkalmazkodni a hazai kkv-szektor sokszínű finanszírozási szükségleteihez. A megkérdezett vállalkozások szerint a Program elsősorban a pénzügyi stabilitás erősítésében és a növekedési potenciál támogatásában jelent kézzelfogható előnyt. A hitelfelvételi motivációk között elsősorban költségszempontok állnak, vagyis valamennyi konstrukció esetében az állami kamattámogatásnak köszönhető kedvező nettó kamatok és díjak voltak a legfontosabb tényező.
"A Széchenyi Kártya Program az elmúlt évtized talán legfontosabb gazdaságfejlesztési eszköze volt a magyar kkv-szektor számára. A most bemutatott hatástanulmány számszerűen is alátámasztja, amit a mindennapokban is tapasztalunk: a Program működik, megtérül, és nélkülözhetetlen a magyar gazdaság számára. A KAVOSZ feladata, hogy ezt a sikertörténetet a jövőben is folytassa, és a magyar vállalkozások megbízható partnere legyen, szoros összefogásban a Kormányzattal, a finanszírozó pénzügyi intézményekkel és garantőr intézményekkel, valamint a Program lebonyolításában szerepet vállaló további részvevő szervezetekkel." – összegzett Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A következő években is kitarthatnak a pozitív gazdasági hatások
Az elemzés 2030-ig előre tekintő része a tervezett kihelyezések alapján azt mutatja, hogy a KAVOSZ Zrt a következő években is érdemi, stabilan pozitív hozzájárulást biztosít a gazdasági folyamatokhoz.
„A Széchenyi Kártya Program konstrukciói a jövőben is meghatározó, stabilizáló szerepet töltenek be a vállalati likviditás, a beruházási aktivitás és az agrárgazdaság finanszírozásában. A vállalkozók helyzetét segíti az is, hogy a Széchenyi Kártya Program konstrukcióit egységesen fix évi 3 százalékos nettó kamat mellett lehet igényelni – nem véletlen, hogy a hitelek és lízing termék iránt is rendkívül erős kereslet mutatkozik” – tette hozzá Végh Richárd.
KAVOSZ ZRT.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatokAz EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.A gazda dönt
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket.Tragédiákkal terhelt az idei év
A vetőmagágazat idei teljesítményéről szólva Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei esztendő rosszabb eredménnyel zárt, mint a történelmi aszályról elhíresült és sok negatív tapasztalatot hozó 2022-es év, mert mindkét évben jellemzőek voltak a nagyon magas hőmérsékletek és a csapadékszegény időszakok.A Bock Pincészetnél kiváló évjárattal számolnak az idén
A Bock Pincészet a Villányi borvidék egyik legnagyobb, meghatározó szereplője, a borvidék arculatának formálója, mivel 120 hektár saját szőlőterülettel rendelkezik Villány legjobb dűlőiben (Ördögárok, Jammertál, Fekete-hegy, Bocor, Makár, Kopár-dűlő), ahol főként vörös szőlőfajták (pl. Cabernet Sauvignon és Franc, Merlot, Kékfrankos) teremnek. Ez a szőlőterület biztosítja a prémium borok alapanyagát a családi vállalkozás számára, amely 1850 óta készíti a kiváló minőségű borokat. Bock Józseffel, a pincészet tulajdonosával és a borvidék hegyközségi elnökével beszélgettünk.Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.Ereky Károly: biztos piacot a gazdáknak
Közgazdasági előkészítés nélkül az Alföld nagyszabású öntözését nem lehet megvalósítani. A gazdák csak akkor vállalkozhatnak az öntözésre, ha előre szerződésszerűleg biztosítjuk számukra azt, hogy áruikat a bel – és külföldi piacokon elhelyezzük – írta ezt Ereky Károly 1937-ben. Húsz évvel korábban ő használta először a biotechnológia kifejezést, ezért nemzetközileg is a biotechnológia atyjának nevezik. Rövid ideig, 1919-ben a Friedrich - kormányban a közélelmezési miniszter posztját is elfoglalta.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza