Az Állatorvostudományi Egyetem 4 éves kutatása nem csak az állattartókat érinti

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2026/02/20

Az AMR-ről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint tőlünk távoleső problémáról. Ugyanakkor hatással van mindennapjainkra, akár a saját konyhánkban, az orvosnál, vagy éppen háziállatainkkal törődve, hiszen egyszerre érinti súlyosan humán- és állategészségügyet, valamint az agráriumot. A modern tudomány ezt a One Health, vagyis „Egy Egészség” szemléletnek nevezi, mert ma már tudjuk, hogy ami az egyik ágazatban történik, a másikra is hat. Az Állatorvostudományi Egyetem Nemzeti Laboratóriuma ezért nem egyetlen területet vizsgált, hanem összefüggéseket keresett: hogyan alakulnak ki és terjednek a rezisztens kórokozók, és milyen, a gyakorlatban is használható eszközökkel lehet csökkenteni a kockázatot.

A projekt egyik legerősebb üzenete, hogy a rezisztencia nem elméleti probléma, a növekedése Magyarországon is mérhető társadalmi teherrel járhat: a becslés alapján az AMR 1%-os növekedése 65 emberéletet és 1800 „elvesztett” életévet jelenthet. A kutatásokban ezért nem „egy-egy baktérium” volt a célpont, hanem nagy adathalmazokból levonható, gyakorlatot formáló következtetések. A projektben több mint 3000 baktériumot izoláltak és vizsgáltak, és közel 70 000 rezisztencia-eredményt állítottak elő, sok multirezisztens kórokozóval, illetve több száz olyan izolátummal, amely emberekre nézve is kockázatos rezisztenciagéneket hordozhat.

Ezt a láncot akkor értjük meg igazán, amikor hétköznapi tárgyakon keresztül vizsgáljuk. A projekt során ezért többek közt közétkeztetésben használatos ételszállító edényekből is vettek mintákat, és több száz E. coli baktériumot izoláltak, amelyek között több multirezisztens kórokozó is előfordult.

A kutatási eredményekhez a projekt keretében megfelelő infrastruktúra is kiépült. A több mint 50 eszközt az Egyetem több egysége is használja. Például kísérleti állatház (baromfi és nyúl), molekuláris genetikai és szekvenáló laboratóriumi kapacitás, továbbá több nagyértékű diagnosztikai eszköz, köztük egy MALDI-TOF rendszer, amely gyors és pontos baktérium-azonosítást tesz lehetővé.

A projekt nem csak kutatási számokban mérhető. A szakemberek 25 hazai és 13 nemzetközi együttműködést alakítottak ki, 40 nemzetközi pályázatot adtak be, amelyek közül 15 nyert. Több piaci együttműködés is elindult, köztük egy Mycoplasma baktérium elleni vakcina-fejlesztés szellemi tulajdonát egy nemzetközi gyógyszercég vásárolta meg. A projekt során öt iparjogvédelmi bejelentés született.

A sajtónyilvános zárórendezvényen az érdeklődők ízelítőt kapnak abból, hogyan lesz a laboreredményből kockázatcsökkentés és megelőzés: szó volt a komplex AMR kockázatkezelést támogató adatelemzésről, újonnan leírt sertésvírusokról, fág-alapú megközelítésekről, vakcina-jelöltekről, és a probiotikus hatású fermentált takarmányok lehetőségeiről is.

A projekt európai uniós támogatással, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében, vissza nem térítendő finanszírozásból valósult meg. További információ kérhető: Állatorvostudományi Egyetem – Sajtóosztály

ATE Sajtó

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai