Az ország nyugati kapujában is új kihívásokkal küzdenek

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara | 2026/03/02

Németh Gergelyről érdemes tudni, hogy mély szakmai és családi gyökerekkel kötődik az agráriumhoz. Hétgyermekes parasztcsalád ötödik gyerekeként született, tehát minden a családi fészekben kezdődött. A rokonság szinte mindegyik tagja a mezőgazdaságban dolgozott és dolgozik a mai napig. Az elnök azonban vendéglátós végzettségű agrár szakember, ugyanis a vendéglátásban kezdte a pályafutását.

Elkötelezett az agrárium képviselete mellett

A rendszerváltás Németh Gergely életét is gyökeresen megváltoztatta, ugyanis a vendéglátás mellett belefogott a gazdálkodásba is. A saját tapasztalatait tudja ma is kamatoztatni, mivel a kezdeti időszak uborkatermesztéssel, forgalmazással, felvásárlással telt. Időközben a család – a felesége és két gyermeke (fia és a lánya) – is bekapcsolódott a családi gazdaság munkájába, s ma már, ahogy az elnök fogalmazott „kegyelmi állapotban” végzi a munkáját, mert 2014 óta az agrármérnöki végzettséget szerzett fia vezeti, irányítja a gazdaságot, amelyben nem csak szántóföldi növénytermesztéssel, gyümölcstermesztéssel, hanem állattartással is foglalkoznak.

S a hobbija is kötődik az agráriumhoz, hiszen, ha ideje engedi, a természet és a vármegye erdőit járva vadászik, és nem véletlen az sem, hogy a helyi vadásztársaság vezetésére is felkérték. A vadásztársaság bruttó tízezer hektáros területet tart karban, s az apróvadak (fácán, nyúl) mellett az őz is otthon érzi magát. Váltóvadként a szarvas és a vaddisznó is megtalálható, mivel a nyári őszi időszakban kiváló táplálékot talál a jól termő szántóföldeken. A Rába-közi őzgazdálkodás eredményessége országos hírnevet is szerzett a társaságnak.

Németh Gergely hosszú ideje elkötelezett az agrárium képviselete mellett. A MAGOSZ vármegyei szervezete elnökeként kapcsolódott az szakmai érdekképviseleti munkához, s a MAGOSZ támogatásával választották meg a vármegyei elnöki tisztségére, ahol a helyi gazdálkodók és agrárvállalkozások érdekeit képviseli. Évtizedek óta bizonyítja az agráriumi kötődését azzal, hogy gazdákat érintő fórumokat szervez, pályázati lehetőségeket népszerűsít, és az agrárpolitikai kihívásokról tájékoztatja a termelőket. Harmadik ciklusát tölti a NAK vármegyei elnöki posztján, amit öt évre 2022-ben újítottak meg, Korábban Szany nagyközség polgármestere volt, ahol közösségfejlesztést és falusi gazdálkodást támogatott, amiért 2025-ben Nagy István agrárminisztertől vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Erős a mezőgazdaság

A vármegye az országos gabonatermelés 5-7 százalékát adja, főleg őszi búzával (53 ezer hektár) és kukoricával (35 ezer hektár) foglalkoznak a termelők, fogalmazott Németh Gergely. A repce termesztése 6150 hektáron folyik ezeknél a gazdaságoknál, ahol az új eszközökkel optimalizálják a költségeket és a technológiai folyamatokat. Ez pedig, különösen a növényvédelemben és az erőgép-menedzsmentben növeli a hatékonyságot.

A szántóföldi növénytermesztés mellett két történelmi borvidékkel is (Soproni, Pannonhalmi) büszkélkedhetnek. A vármegyében több sertés- és szarvasmarha telepek működnek, ahol a helyben termelt takarmánnyal etetik az állatállományokat, mondta az elnök. A sertésállomány a legjelentősebb, ezt követi a szarvasmarha, a tyúk és a juh, de kiemelkedő a pulykanevelés és a méhészet is. Az állattartó ágazat szorosan támogatja a helyi feldolgozóipart és az exportot. Az állattartó telepek fejlesztésére 2024-ben a vármegye gazdái több százmillió forintot kaptak az állatjólét fejlesztésére, a járványvédelemre, az ammónia-csökkentésre, és a gazdák azóta is folyamatosan pályáznak.

A vízzel gazdálkodni kell

A vármegyében a Győr a vizek városa, itt összefolyik a Marcal a Rába, a Rábca, a Duna, és ha jól gazdálkodnak, akkor víz is van. A vármegye haltermelése és halfeldolgozása elsősorban a Duna, Rába, Rábca és Mosoni-Duna által biztosított vízterületekre koncentrálódik, s a haltermelés kiegészül az intenzív halktermelési tevékenységgel. A vármegyében a vármegyei horgász-szövetség kezeli a fő vizeket (kb. 5000 ha), ahol ponty, harcsa, süllő, csuka halfajok dominálnak; telepítések évente 100-200 tonna halat tesznek ki. Az intenzív haltenyésztés kisebb volumenű, főleg ponty- és afrikai harcsa farmokon termelik ezeket a halfajokat, összes termelés 500-1000 tonna/év körül mozog.

A halfeldolgozásban élen jár a Bajcshal Kft., mint a régió egyik legnagyobb és legfejlettebb szereplője, mivel a teljes vertikumot lefedve a tenyésztéstől a késztermékekig terjed a tevékenységi palettájuk. A Kisbajcson működő cég intenzív akvakultúrával (afrikai harcsa, kecsege, tokhalak) termel alapanyagot a 7 hektáros telepen, miközben több ezer tonnás kapacitású feldolgozóüzemében friss, tisztított, füstölt és fagyasztott halakat készít (ponty, pisztráng, szürkeharcsa, busa). Modern hűtési, csomagolási és mérési technológiákat fejlesztettek uniós pályázatok segítségével, s a karácsonyi csúcsidőben is teljes kapacitással működnek

Alkoholgyártásban is éllovasok

A Győri Likőrgyár Zrt. kiemelkedő szerepet játszik a hazai pálinka- és szesziparban. A cég Győr város ikonikus gyártója, és a desztillált szeszes italok termelésében meghatározó kapacitással bír. A gyár 142 éves múlttal rendelkezik, eredetileg szeszfőzdeként indult gabona- és cukorrépa-alapú szesztermeléssel, ma pedig modern finn berendezésekkel évi több százezer hektoliter desztillátumot állít elő. A pálinkagyártásban ágyas és tiszta gyümölcspálinkákat kínál (pl. körte, szilva, barack), készít vodkát, és long drinkeket forgalmaz. A Győri Likőrgyár Zrt. a hazai szeszesital-piacon a pálinka szegmensben a top 10-ben van az országos lefedettségével, prémium és alsó-középkategóriás termékekkel. Exportja korlátozott, de a győri regionális specialitásként erősíti a megyei gyümölcs-alapanyagok agrárfeldolgozását. A pálinkaörökség része a vármegyei gasztro-turizmusnak.

A Győri Szeszgyár Győr egyik legrégebbi ipari létesítménye, amelyet elsősorban gabona- és kukoricapárlásra 1884-ben alapítottak a helyi kereskedők részvénytársasági formában. Az építés 1884 szeptemberében indult, 1885-ben avatták fel a gyárat, a gépeit Németországból és Csehországból szerezték be. A terméket kezdetben szeszmoslékot marhahizlalásra használták. Ma a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. családi tulajdonú vállalat, magas minőségű ipari alkoholt gyárt és finomít. A Győri Szeszgyár modern technológiákat alkalmaz, beleértve az automatizált folyamatirányító rendszereket, amelyek csökkentik az energiafogyasztást és javítják a finomszesz. Emellett üzemi fejlesztések és pályázati beruházások (GINOP, Széchenyi 2020) növelik a hatékonyságot, a cél a 2034-es karbonsemlegesség.

A Győri Szeszgyár fő termékei magas tisztaságú etil-alkoholt (96 százalékos finomszesz és 99,99 százalékos gyógyszeripari minőségű szesz) foglalnak magukban, amelyeket elsősorban a gyógyszeripar, a vegyipar, az élelmiszeripar (ecet, italok), a kozmetika- és a műanyagipar számára zömmel exportra állítanak elő. Emellett a melaszfeldolgozás mellékterméke a vinasz (szerves trágya), ami szintén keresett termék. Gyártanak pharma minőségű alkoholból palackozott fogyasztói termékeket, mint téli szélvédőmosó folyadékokat, jégoldókat és fertőtlenítőket, évente több millió litert értékesítenek az áruházláncokban ezekből a termékekből.

Piaci bizonytalanságok

A Győr-Moson-Sopron vármegyei mezőgazdaság számos környezeti, piaci és gazdasági kihívással szembesül, amelyek különösen a kis- és közepes gazdálkodókat érintik, térünk át az aktuális kihívásokra. A síkvidéki szántóföldön az időjárási szélsőségek, az aszály és a változó csapadékviszonyok jelentősen korlátozzák a szójatermesztést, a kukorica és a napraforgó vetésterület bővítését, a dombvidéken viszont kedvezőbbek a szőlőtermesztés lehetőségei. A talajvíz szennyeződése műtrágya- és növényvédőszer-használatából adódik. Az öntözési kapacitás hiánya miatt a precíziós rendszerek bevezetése kulcsfontosságúvá vált, de ezek a fejlesztések nem csak időigényesek, hanem költségesek is.

A piaci helyzetről szólva Németh Gergely elmondta, hogy az ukrán gabonabehozatal (pl. búza, kukorica) nyomást gyakorol a helyi árakra, így a Kisalföldön csökken a termelők jövedelme és a gabonaértékesítés tervezhetősége, és ez a piaci helyzet arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy változtassanak a vetésszerkezeten. Nem könnyű a sertés és a tej piaci helyzete sem az EU-Kína vámpolitika miatt, itt is jelentősen csökkentek az árak, ami szintén befolyásolja az érintett gazdák további tevékenységét. Az a gazda, aki hosszú távra tervez, az igyekszik túlélni ezt az időszakot is.

Erősíteni a REL-t

A vármegye élelmiszeriparában szinte minden ágazatban található országosan is ismert feldolgozó. Az elnök szerint az a probléma, hogy ezek a vállalkozások külföldi tulajdonban vannak, így elsősorban nem a hazai alapanyagokat dolgozzák fel. Németh Gergely úgy gondolja, hogy a Rövid Ellátási Lánc erősítésével lehetne a hazai termelők piaci helyzetét javítani, s ezzel a vármegye jó minőségű élelmiszerellátási helyzete is stabillá válna. A hazai termelő ugyanis nem csak az arcát adja a termékéhez, hanem a minőségre is nagy hangsúlyt helyez, hiszen minőségi áru nélkül nem tud a piacon megmaradni.

A munkaerőhiány az agrár- és élelmiszeripari szakmákat is érinti, Az inputanyagok (műtrágya, vegyszerek) és energiaárak növekedése, valamint az új növényvédelmi technológiák költségeit csökkenteni szükséges. Sok gazda kiszolgáltatott a piaci ár ingadozásoknak. A tárolási és logisztikai kapacitáshiány is korlátozza a piaci hozzáférést, így a helyi értékesítésre kényszerítik a kisebb gazdákat. Tavaly a vármegyében jelent meg 50 év után először a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány, és ez súlyosan érintette Győr-Moson-Sopron vármegye sertés és szarvasmarha-telepeit, ahol tömeges állatleöléssel és korlátozásokkal védekeztek. Egy ilyen járvány több milliárd forint veszteséget is okozott az állattartó telepeknek.

Kiállnak a magyar gazdák érdekeiért

Németh Gergely a NAK és a MAGOSZ által szervezett brüsszeli tüntetésen is jelen volt, ahol zömében fiatal nyugat-európai gazdálkodókkal találkozott. A gazdatársadalom még nem veszett el Európában sem, nekünk nincs szükségünk a Mercosur országok agrártermékeire, mert a hazai gazdatársadalom biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel tudja ellátni Magyarországot és Európát is, fogalmazott az elnök. Papp Zsolt György a NAK országos elnöke egy olyan ember, aki jól ismeri az agráriumot, nem felejtette el, hogy honnan jött, és honnan származik. Parasztcsalád gyermeke, aki jól átlátja a hazai agrárágazat tevékenységét, mivel maga is gyakorolta a szakmát. Tehetségét mutatja, hogy az agrár-közigazgatásban is kiváló teljesítményt tett le az asztalra. Folytatva elődje munkáját a kamara pénzével igen gondosan gazdálkodik, és értelmes dolgokra fordítják a pénzt. Papp Zsolt György rendkívül érzékeny a gazdák problémái iránt, mert közöttük nőtt fel, mondta végezetül Németh Gergely.

H.Gy.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.Novotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésDr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsment

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai