Számvetés az elmúlt évről

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2026/03/01

Nagy István
agrárminiszter

A miniszter kiemelte, hogy az ágazat kibocsátása 2025-ben minden idők legmagasabb értékét érte el, ami számokban kifejezve 4433 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy 2010-óta változatlan áron 23 százalékkal bővült a teljesítmény, amely a kilencedik legjobb érték a 27 tagállam közül, és messze meghaladja az EU 10 százalékos növekedését. A területi termelékenység 2010 óta 39 százalékkal növekedett, amely a nyolcadik legjobb eredmény a tagországok közül és felülmúlja az EU-27 8 százalékos értékét. 

Az elmúlt időszakban jelentős beruházások jellemezték az agrár-élelmiszergazdaságot: 2024-ben például 669 milliárd forint értékű fejlesztés történt a mezőgazdaságban, ami változatlan áron, vagyis az áremelkedés hatását kiszűrve 45 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest, folytatta Nagy István. Beszédes szám az is, hogy a magyar állattenyésztés kibocsátása 2025-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 41 százaléka volt, ami az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány.  Nagy István szerint itt is igaz az alaptrend, hogy 2010-ig leépült az ágazat, azóta pedig összességében erősödik. Az állattenyésztés kibocsátása ugyanis árhatástól megtisztítva 2004 és 2010 között 14 százalékkal csökkent, viszont 2010 és 2025 között 25 százalékkal növekedett.

Fontos eredmény, hogy már nem alapanyag-exportáló ország vagyunk, hiszen 2010 óta a feldolgozott termékek aránya 62 százalékról 74 százalékra növekedett az exportszerkezeten belül. Ezen belül is kiemelendő, hogy a magasan feldolgozott termékek kivitele 2010 és 2024 között minden évben emelkedett. Exportpiacaink bővítéséhez kellő alapot szolgáltat, hogy a mezőgazdasági termékek legfontosabb felvevő piacát jelentő élelmiszeripar termelésének mennyisége 2010 és 2025 között 38 százalékkal növekedett, mutatott rá a miniszter.

Időjárási és piaci kihívások

Nehezíti a munkát, hogy a mezőgazdasági termelőknek és az agrár-közigazgatásnak 2025-ben soha nem látott kihívásokkal kellett szembenézniük, mondta Nagy István. Emlékezzünk csak a tavaszi fagyra és nyári aszályra, a növény- és állatbetegségekre, a magas termelési költségekre, a munkaerőhiányra és a labilis piaci környezet hatásaira. A miniszter kiemelte, hogy a 2025-ös az egyik legforróbb nyár volt Európában – ezt a hideg és havas 2026-os évkezdet mellett sem szabad elfelejteni. A kormány időben lépett, és még májusban megalakította az Aszályvédelmi Operatív Törzset, valamint elfogadott egy cselekvési tervet is. El lehet mondani, hogy ennek meg is volt az eredménye: az akcióterv minden egyes eleme megvalósult, és a 4,7 milliárd forint költségvetési fedezetet az érintett vízügyi igazgatóságok maradéktalanul fel is használták. Ennek köszönhetően a 2022-es aszályhoz képest az aszálykár mintegy harmadára csökkent, és folyóink alacsony vízszintje és vízhozama ellenére sikerült 1,05 milliárd köbméterrel több vizet megtartani a tájban. 

Segítség volt a gazdáknak az is, hogy a kormány 10 milliárd forint összegben átvállalta az öntözővíz díját, 5 milliárd forintig pedig térítésmentessé tette a vízkészlet-járulékot, hogy ezzel is elősegítse az öntözéssel elérhető pozitív folyamatokat, a hozamok és az elérhető jövedelmek stabilitását. Néhány szám az eredményeket érzékeltetendő: a mederben megtartott víz összesen több mint 203 millió köbméter, míg a holtágakban, tározókban megtartott víz meghaladta a 156 millió köbmétert. A táji elárasztással visszatartott víz csaknem 1,5 millió köbmétert, a duzzasztók úgynevezett bögéiben eltározott víz pedig 689,5 millió köbmétert tett ki. A vízpótlásba bevont többlet csatornaszakasz elérte a 848 kilométert, a vízrendszer-fejlesztési beavatkozások által növelt hatásterület pedig több, mint 114 ezer hektár lett.  

Az intézkedések hatékonyságát mutatja az is, hogy az őszi betakarítási munkálatok végeztével elmondható, hogy a gazdák, tavaly 30 százalékkal kisebb vetésterületről 40 százalékkal több termést takarítottak be a 2022-es évihez képest. Az idei 3,8 millió tonna kukoricatermés pedig 1 millió tonnával több a 2022-esnél. Kiemelten fontos, hogy a szaktárcák a jövőben is a tájban tárolt vízkészletek növelését készítik elő, ennek érdekében pedig új, a gazdákat vízvisszatartásra ösztönző pályázati konstrukció kiírása várható.

A gyümölcstermesztést tavaly egyaránt sújtotta a tavaszi fagykár és a nyári aszály, így a termésmennyiségek elmaradtak a megszokottól. Az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelőknél a kárenyhítési juttatás előlegfizetésének, és Magyarország azt is elérte az Európai Bizottságnál, hogy többletforrás álljon rendelkezésre a tavaszi fagykárok kapcsán a közös krízisalapból, ami további 4 milliárd forintnyi támogatást jelent. 

Visszatért a rettegett betegség

A tavalyi év rendkívüli eseménye volt a ragadós száj- és körömfájás megjelenése, amely 50 év után márciusban és áprilisban ütötte fel a fejét ismét Magyarországon, idézte fel a miniszter. A betegséget sikerült, egy gócban, öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelő szarvasmarha-telepen tartani. Ennek ellenére nagy károkat okozott, le kellett ölni több mint 9300 szarvasmarhát és közel 9900 sertést, jelentős korlátozásokat kellett bevezetni, amelyeket június 6-án lehetett feloldani, szeptember 10-ei hatállyal pedig az ország visszanyerte az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerinti mentességét, ami fontos ahhoz, hogy az úgynevezett harmadik országokkal is helyreálljon a kereskedelem zavartalansága. Több ország már tavaly enyhített is a korlátozásokon, köztük például az Egyesült Királyság. Az érintett telepeken leölt állatok értékének kompenzálására több mint 8 milliárd forintot kaptak a termelők. 

Az állatbetegségek között meg kell említeni az évről évre jelen lévő madárinfluenzát is, ami a magyar baromfiágazat számára súlyos közvetlen és közvetett veszteségeket okoz. Az állami kártalanításra fordított összegek évente 15-20 milliárd forintos terhet rónak a központi költségvetésre. Az állategészségügyi hatóság mindent megtesz a betegség terjedése ellen, az Agrárminisztérium pedig az érintett termelők jelentős érdeklődésére tekintettel a baromfitelepek sűrűségének csökkentésére szolgáló forrás keretét 2 milliárd forintról 4 milliárd forintra emelte.

Az afrikai sertéspestis Magyarországon a vaddisznó-állományban van jelen, ugyanis továbbra is sikerült megőrizni a házisertés-állomány ASP-mentességét, mondta Nagy István. Fő cél továbbra is a házisertés-állomány védelme és a vírus terjedésének megakadályozása, különösen a Horvátország felől Baranya vármegyét érintő újabb járványhullám miatt. 

Terjed a szőlővész

Hatalmas veszélyt jelent a hazai szőlő-borágazatra az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség megjelenése, amit a Bükki borvidék kivételével már az összes magyar borvidéken azonosítottak. A betegséget az amerikai szőlőkabóca terjeszti. A betegség megjelenésekor a tőkét azonnal ki kell vágni, ellenkező esetben tovább terjed és nagyobb területen pusztítja el az ültetvényt. A kormány ezért rendkívüli cselekvési tervet fogadott el, amely keretében egy intenzív felderítési akciót és növényvédő szeres védekezési programot hajtottak végre.  Erre 3,8 milliárd forintot biztosított a kabinet, és szükség esetén az ültetvények újra telepítéséhez is támogatást nyújt. 

Nagy István elmondta, hogy a betegség elleni védekezés során 2100 hektár légi permetezést és több mint 7300 hektár drónos felderítést végeztek. A hazai borvidékeken több mint 200 szemlecsoport dolgozott 1700 szőlőtermelő, hegybíró, falugazdász és növényvédelmi felügyelő bevonásával, akik közel 8700 ezer hektárnyi szőlőültetvényt vizsgáltak át. Szigorította a kormány a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást, mivel ezek a betegség terjedésének melegágyai.

A VP után is van folytatás

Tavaly pénzügyileg is lezárult a Vidékfejlesztési Program (VP), amely 2014-től adta a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatási rendszer gerincét, jelentette ki a miniszter. A Közös Agrárpolitika (KAP) II-es pillérének forrásai, vagyis az agrár-vidékfejlesztési források a VP keretében megközelítően 3000 milliárd forintot tettek ki. A VP stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a vidék népességmegtartó képességének fokozása érdekében. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatása került előtérbe. 

A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) agrár-vidékfejlesztést támogató felhívásainak meghirdetése 2024-ben kezdődött. Ennek forrása összesen 5651 milliárd forint, amelyből a kormány döntése értelmében 3153 milliárd forintot lehet felhasználni agrár-vidékfejlesztési célokra, a KAP ST II. pillérében. A cél a fejlesztés, ennek megfelelően a vidékfejlesztési források több mint fele gazdaságfejlesztést finanszíroz, amelyen belül meghatározó a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása. 

A 80 százalékos nemzeti társfinanszírozásról szóló döntéssel megháromszoroztuk a fejlesztésekre adható forrást, mondta a miniszter, aki szerint a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogós helyére küzdi fel magát, mégpedig annak köszönhetően, hogy a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, az ágazat által előállított hozzáadott érték pedig a duplájára nő az évtized végére. Az exportban is jók a kilátások: a 2020-as évek elején a 10 milliárd eurót közelítő exportunk 2030-ig tovább bővülhet, és meghaladhatja a 16 milliárd eurót is. Ezt alapozzák meg a fejlesztések, például az állattenyésztésben, amely a legmodernebb technológiával felvértezve képes lesz arra, hogy a Nyugat-Európában leépülő állati termékpályákon kieső termelést átvegye.

A Mercosur veszélyei

Az Európai Parlament az Európai Unió Bíróságához fordult jogi véleményt kérve a Mercosur-megállapodás szerződésekkel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Magyarország következetesen ellenezte és ellenzi a megállapodást, és érdemes áttekinteni, mivel is járna ez a szabadkereskedelmi egyezmény a magyar és az európai agrárium számára. A Mercosur-államok (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Bolívia) agrártermékeinek akadály nélküli megjelenése az uniós piacon veszélyezteti a gazdák megélhetését, az európai agrárium versenyképességét és a biztonságos élelmiszer-ellátást is. Ne felejtsük el, hogy Brüsszel Ukrajna felé is megnyitotta a piacokat, és ez a két hatás destabilizálná az egész európai agráriumot.

Alapvető gond, hogy a Mercosur-országokban nem az EU szigorú szabályai szerint termelnek, ez pedig veszélyt jelent a fenntartható mezőgazdaságra, az élelmezési és élelmiszerbiztonságra, csökkenti a klímaváltozással szembeni ellenállóképességet, és ellehetetleníti az összehangolt járványügyi védekezési folyamatokat. A megállapodás jelenlegi mezőgazdasági és élelmiszeripari exportpiacainkat veszélyezteti. A termékkörök közül a mezőgazdaságban Magyarország számára különösen érzékeny a baromfi- és marhahús, valamint az etanol és a méz, de a cukor termékpályán is a hazai termelő-kapacitások leépítését hozhatja magával. Aggodalomra ad okot az is, hogy Brazília és Argentína a világ második, illetve harmadik legnagyobb GMO-növény-termesztője, de az első tízben van Paraguay és Uruguay is. Ezen országok terményeinek európai és magyarországi térnyerése ellentétes Magyarország GMO-mentes stratégiájával. 

A káros hatásokat jól érzékelteti, hogy az agrártárca számításai szerint a Mercosur-országokból az uniós piacra áramló dél-amerikai baromfi csak Magyarország esetében nagyjából 220 ezer tonna baromfihús forgalmazása elől szívhatja el a piacot. Szarvasmarhából ez a veszteség 32,9 ezer, marhahúsból 9,9 ezer, mézből 16,8 ezer, kukoricából pedig 2,2 millió tonna. Az európai méhészeti ágazat ellehetetlenítése a beporzást is kétségessé tenné, hiszen a beporzás 70 százalékát a háziméhek végzik el. Csökkentené a kukorica iránti belső keresletet, hogy nagyjából 591 ezer tonna európai etanol piacát veszélyeztetik a Mercosur-országokból érkező etanoltermékek. Mindezeket a tervezett védintézkedés sem tudná megakadályozni, mondta végezetül Nagy István.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai