2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Magyarország mindent megtesz az EU-Mercosur egyezmény ideiglenes hatályba lépésének megakadályozásáért

Kategória: Agrárgazdaság, Európai Unió | Forrás: Agrárium infó, 2026/03/02

Magyarország minden eszközzel azon van, hogy megakadályozza az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes hatályba lépését - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a „Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat!” címmel tartott sajtótájékoztatón.

A tárcavezető elmondta, hogy tovább folytatják a küzdelmet annak érdekében, hogy megakadályozzák Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a szándékát, miszerint a megállapodás valósággá váljon. Nagy István szerint súlyos hibák történtek az egyezmény megkötése során, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bizottsági elnök parlamenti jóváhagyás nélkül írta alá a dokumentumot. Felidézte: az Európai Parlament a múlt héten az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet annak vizsgálatára, hogy az egyezmény tartalmaz-e elegendő védintézkedést az európai gazdák megóvására, illetve szabályos volt-e az aláírás. “Teljességgel szabálytalan, hogy hatályba lépjen és érvényes legyen ez az egyezmény”, fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy Magyarország szövetségeseket keres az ideiglenes alkalmazás megakadályozására.

A miniszter kiemelte, hogy jó hír, hogy Románia várhatóan csatlakozhat az egyezményt ellenző tagállamokhoz, ami ismét lehetővé teheti a blokkoló kisebbség kialakulását. Nagy István azt is hangsúlyozta, hogy a Mercosur-megállapodás mellett az Ukrajna és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény hatásai is súlyosan érintik a “határ menti tagállamokat”, mivel az olcsó mezőgazdasági termékek rövid szállítási útvonalon érkeznek, és jelentős piaci nyomást gyakorolnak a helyi gazdákra. A miniszter szerint Ukrajna esetében nem érvényesülnek megfelelő védintézkedések, miközben a gazdák helyzetét tovább nehezítheti, hogy a 2027 utáni uniós költségvetésben csökkenteni akarják a közös agrárpolitika forrásait. 

A miniszter megerősítette, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös agrárpolitikának különálló költségvetése legyen, és több forrást biztosítsanak az ágazat számára, mert az agrárium és az élelmiszerellátás stratégiai és nemzetbiztonsági kérdés. A miniszter beszámolt arról is, hogy egyeztetést folytatott Alois Reiner német agrárminiszterrel a közös agrárpolitika jövőjéről, a támogatási rendszer lehetséges átalakításáról, valamint az erdőirtásról szóló rendelet gazdákra nehezedő terheinek csökkentéséről. Nagy István hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is kiáll a magyar gazdák érdekei mellett, mert “senki sem kockáztathatja” az európai élelmiszertermelést. A miniszter a tejválságról szólva elmondta: a kialakult helyzet oka, hogy leállt az európai tejtermékek kínai exportja, így a sajt és a vaj nem tud megfelelő mennyiségben eljutni az Európai Unióból Kínába. Ez túltermeléshez és termékfelhalmozódáshoz vezetett, ami a felvásárlási árak drasztikus csökkenését idézte elő.

A miniszter szerint az 50 cent körüli tejfelvásárlási ár mára 20 centre zuhant, ami súlyos válságot okoz a gazdáknak. “Várjuk a megoldást” - fogalmazott, majd hozzátette, hogy nemcsak Magyarország emelte fel a hangját az ügyben, hanem több tagállam is csatlakozott, és közösen erőteljes nyomást helyeznek az Európai Bizottságra. Nagy István közölte, hogy Magyarország javaslatokat tett az uniós döntéshozóknak, és azt szorgalmazza, hogy nyissák meg a magántárolás intézményét a vaj és a sajt esetében. Ez szerinte lehetővé tenné, hogy bizonyos mennyiségű terméket ideiglenesen kivonjanak a piacról, ami segítene helyreállítani a tejtermékek kereskedelmének normális rendjét. A tárcavezető végezetül azt hangsúlyozta, hogy fontos támogatási formának tartják azt is, hogy a gazdák a mezőgazdasági alapból kapjanak segítséget a nehéz időszak átvészelésére.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza