Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: H. Gy., 2026/03/03

Font Sándor
az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság elnöke

Elnök úr, nehéz éven vagyunk túl. Milyen törvényjavaslatokat tárgyalt az idén az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága?

Egyetértek, hogy nehéz évet zártunk. A Mezőgazdasági Bizottság, a nevéből adódóan agrárágazati, mezőgazdasági és környezetvédelmi témakörökkel foglalkozik. Elsősorban a parlamenti ülések által megszabott tematika szerint haladunk, ami azt jelenti, hogy a benyújtott törvényjavaslatok kijelölt hozzászólóját biztosítjuk. Az általános vita után a javaslat részletes megvitatását már a bizottságban folytatjuk le, s itt már a szakmai érvek dominálnak, így a vita végén döntjük el, hogy mi legyen a javaslat sorsa. Döntő többségében a bizottságunk tárgyalja meg azokat az indítványokat is, amelyeket a képviselők alanyi jogon nyújtanak be, s ha ezek az indítványok szakmailag indokoltak, akkor tárgysorozatba vesszük, és végig visszük a törvényalkotás teljes láncolatán. A legtöbb ilyen indítványnál a kormánytöbbség dominál, mert ők felelősek a kormányzati munkáért, így a kormánypárti képviselők döntik el, hogy milyen törvényt szeretnének módosítani. Az elmúlt évben több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottunk, mégpedig széleskörű témakörökben.

Vegyük sorba a témaköröket…

Elsőként említeném, hogy a kormány javaslatára jelentős adócsökkentést szavaztunk meg a gazdálkodóknak. Az agrár adócsökkentés jegyében csökkennek a terhek a gazdák, az erdőtulajdonosok, a marhahústermelők és a borászok számára is. Az agrár adócsökkentés intézkedései több agrárterületet is érintenek, céljuk pedig, hogy csökkentsék a gazdálkodók anyagi és adminisztratív terheit, valamint erősítsék a magyar mezőgazdaság stabilitását és versenyképességét. Mentesítik az adófizetés alól a mezőgazdasági vontatók pótkocsijait, ezzel is csökkentve a gazdák terheit. További változás, hogy az erdőingatlanok a termőfölddel azonos kategóriába kerülnek a helyi adózás szempontjából, így ezekre sem lehet majd települési adót kivetni. Az illetékmentesség földvásárlás esetén akkor sem szűnik meg, ha az ingatlanra törvényi szolgalmat jegyeznek be – ez sok gazdálkodó számára jelenthet adminisztratív könnyítést és anyagi megtakarítást. Sok könnyítést tettünk a bürokrácia, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, amit azért is megtehetünk, mert ma már a digitális nyilvántartásban minden adat rendelkezésre áll.

Az adminisztráció csökkentése kapcsolódik a támogatáspolitika végrehajtásához is.

Természetesen, ugyanis a különféle támogatásokhoz kapcsolódó eljárásokban sokszor nagy az adatkérési átfedés, amit a már említett digitalizált nyilvántartással meg tudtunk szüntetni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász hálózata nagy segítséget nyújt a gazdáknak a támogatási pályázatok elkészítésében. A falugazdászok rendszeres képzésben vesznek részt a pályázatok megismerése érdekében. A falugazdászok képzése elsősorban a NAK szervezésében zajlik, gyakran a mezőgazdasági egyetemekkel együttműködve, integrálva az elméleti oktatást a gyakorlati tapasztalatokkal a duális képzés keretében, ami felkészíti őket a gazdák támogatására és az agrárpolitikai feladatok ellátására. A képzés során a hallgatók nemcsak a szakmát, hanem az uniós agrárpolitika, pályázatok és egyéb hatósági ügyek gyakorlati részét is elsajátítják. A képzés célja, hogy a végzett szakemberek felkészültek legyenek a gazdálkodók hatékony támogatására az agrárium összetett kihívásaival kapcsolatban.

Több albizottságot is működtetnek.

Így igaz. Sorolom: a Mezőgazdasági Bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő Albizottság; Erdészeti Albizottság; Kertészeti Albizottság; Állattenyésztési Albizottság; Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottság; Vízgazdálkodási Albizottság. Tavaly november 7.-én alakítottuk meg az Élelmiszerlánc-biztonsági, Agrárszakképzési, Nemzeti Parki és Akvakultúra Albizottságot, mert úgy gondoltuk, hogy az ágazat minden fontos területét le kell fednünk. Az albizottságok a nevükből adódó specifikus témaköröket tárgyalják meg, és tesznek javaslatokat. Az elmúlt évben az albizottságokban rengeteg ilyen specifikus témát tárgyaltunk, s ezekre az ülésekre a minisztériumok illetékeseit, nemzetközi információkkal rendelkező kutatóintézetek és a szakma képviselőit is meghívjuk.

Melyik ágazati témakörökre kellett leginkább fókuszálniuk?

Tulajdonképpen minden agrárágazatot érintő problémával foglalkoztunk. Nehéz kiragadni a sorból a legfontosabbat, mert szerintem mindegyik fontos. Ha már példát kell említenem, akkor sokat foglalkoztunk a generációváltás kérdésével, a fiatal gazdák helyzetének javításával, a gazdaságátadás könnyítésével, amiről egyedülálló módon törvényt is alkottunk. A törvénnyel jelentősen megkönnyítettük a gazdaságátadási folyamatot, nem véletlen, hogy a környező országokból is érdeklődtek már a törvény tartalma iránt. Említhetem a földtörvény módosítást, és persze a vízgazdálkodással, öntözéssel kapcsolatos ügyeket is, miként arról is döntöttünk, hogy a műhúst nem engedjük be az országba, mert ezzel is a magyar állattartó gazdákat támogatjuk. Magyarországnak olyan mezőgazdasága van, amely 20 millió ember élelmiszerellátását képes kiszolgálni, mégpedig valódi hússal.

Rendszeresen jelen lehettem a bizottsági, albizottsági üléseken, így a vízgazdálkodással, öntözéssel kapcsolatos munkájukat is figyelemmel kísérhettem. 

A vízgazdálkodás a jelentősen megváltozott klimatikus viszonyok miatt központi kérdéssé vált. A vízkormányzást tulajdonképpen meg kell fordítanunk, ami azt jelenti, hogy korábban igyekeztünk megszabadulni a bel- és árvíztől, ám most már a vízmegtartásra kell koncentrálnunk. A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság megalakításával kétéves munka végére tettünk pontot. A tavalyi év volt az első, amikor a Tiszánál negatív mérleggel zártuk az évet, azaz kevesebb víz ment ki az országból, mint amennyi beérkezett. Tavaly igyekeztünk minden vizet visszafogni, s ennek az eredménye is megmutatkozott, mert a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, és az Aszályvédelmi Operatív Törzs jelentései és munkái szerint a vízhiány kezelésére, a vízmegtartó programok koordinálására, valamint az aszálykárok enyhítésére számos intézkedés született. A végrehajtott intézkedésekkel, mint például a “Vizet a tájba!” programmal, jelentős mennyiségű vizet őriztünk meg, de a további vízkészlet-növelés fontosságát is hangsúlyozni kell.

Az Ön szűkebb hazája, a Kiskunság-Duna-Tisza köze, ami homokhátság, igen komoly aszállyal küzd. Nem véletlen, hogy külön programot dolgoztak ki a homokhátság vízbiztosítása érdekében. 

Erre a térségre külön program született, amit el kell különíteni az előbb említett programoktól. Itt már hat éve azzal küzdünk, hogy megállítsuk a talajvízszint süllyedését, ezért is született meg az az átfogó terv, amit minden szakember el is fogadott. Persze, a kivitelezéshez szükséges 1500 milliárd forint nem állt rendelkezésre, de tavaly már négy beruházást – amelyek elengedhetetlenek a további lépések megtételéhez – sikerült elkezdenünk, mégpedig 85 milliárd forintértékben. Tavaly májusban Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette, hogy befejeződött a Kvassay-szivattyútelepnél található szivattyútelep és vízerőtelep energetikai, gépészeti rekonstrukciója és megvalósítása. A fejlesztés célja a Ráckevei-Duna-ág vízellátásának javítása, amely kulcsszerepet játszik a Duna–Tisza közi Homokhátság vízpótlásában is. A Ráckevei-Duna-ág afféle ütőérként funkcionálva fogja ellátni a vízpótlási rendszert. És további három vízkiemelő rendszer is meg fog épülni a megkezdett beruházásokkal, így a magas pontokra is eljut a víz.

Kisebb vitát kavart a decemberben elfogadott földtörvény módosítás. Valóban vehetnek földet a tőkealapok, a pénzügyi befektetők is?

Szó sincs erről, Magyarországon továbbra is csak földművesnek minősülő természetes személy vásárolhat maximum 300 hektárig termőföldet. A módosítás azt jelenti, hogy műveltetésre haszonbérletbe lehet adni a földterületet, de le kell szögezni, hogy minden európai uniós és nemzeti támogatásra csak a termőföld tényleges megművelője jogosult, és nem a föld tulajdonosa. Emellett az elővásárlási jogosultságok továbbra is változatlanul érvényesülnek, amelynek köszönhetően elsősorban a helyi gazdálkodók vásárolhatnak földet, mások csak abban az esetben, ha az adott földet a helyiek nem kívánják megvásárolni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi tagsága valamennyi földvásárlási ügyletet véleményez, amelynek során a befektetési célból vásárolni szándékozókat, mint spekulatív földszerzőket a törvény erre vonatkozó kifejezett rendelkezése alapján el kell utasítani.

Ön többször is úgy fogalmazott a bizottsági üléseken, hogy a klímaváltozás már valóság. Milyen problémákkal kellett megküzdenie a mezőgazdaságnak az elmúlt évben?

Az elmúlt év nem fog aranybetűkkel beíródni az agrárium történelemkönyvébe. Tavasszal hideg, fagykár, majd nagy meleg, forróság és aszály sújtotta a mezőgazdaságot, míg ősszel, az őszi kalászosokat kivéve, a kukorica és a napraforgó esetében gyenge terméseredmények születtek. A gyümölcságazat jelentős fagykárokat szenvedett el, nem is volt idehaza kellő mennyiségű hazai gyümölcs az áruházláncokban, akik importtal pótolták a kieső hazai termékeket. Az állattenyésztés problémái is megszaporodtak, ez az ágazat sem tudott kellően növekedni, a madárinfluenza, a sertéspestis, a ragadós száj- és körömfájás betegségek, járványok miatt – ezekkel külön-külön is foglalkozott a bizottság – és bár sikerült megfékezni, megállítani a terjedésüket, komoly károkat okoztak. Azonban van egy örömteli esemény. Néhány állattenyésztési ágazatban növekedés tapasztalható. Úgy tűnik, a gazdálkodók a szántóföldi termelés időjárási kitettsége miatt az állattenyésztés felé is fordulnak, mert ott nincs olyan súlyos befolyása a téli-nyári szélsőséges időjárásnak.

Milyen hatása lesz a KAP módosításoknak a vidékfejlesztésre 2028 után?

Bizottsági elnökként hol Brüsszelben, hol a V4-ek bizottságainak az ülésén, hol idehaza tárgyaltam uniós ügyekben. Három témakört tárgyaltunk meg: az egyik a Közös Agrárpolitika változásai 2028 után, a másik szintén kényes téma Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, míg a harmadik a MERCOSUR megállapodás. A KAP esetében az Európai Bizottság egy olyan tervezetet terjesztett elő, amely szerint nettó 25 százalékkal csökkentik az eddigi mezőgazdasági támogatást. Ez a 25 százalék valós értéken (inflációval) 35 százalék csökkenést jelent, amit az ukrán csatlakozásra szeretnének fordítani. A másik nagy változás, hogy a mezőgazdasági pénzalapot beolvasztanák a felzárkóztatási alapba. Ez azt jelentené, hogy a kisüzemi mezőgazdaságok a nagy ipari üzemekkel versenyeznének a támogatások megszerzéséért. Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a mezőgazdaság húzná a rövidebbet, mert jelentős versenyhátrányban lennénk. S ha menet közben Ukrajna is belépne az unióba, akkor szintén komoly hátrányban lennénk. Szerencsére a V4-ek mezőgazdasági bizottságai sem értenek egyet az egy pénzügyi alappal, szerintük is maradnia kellene a mezőgazdasági pénzügyi alapnak.

A magyar gazdák is szép számban vettek részt december 18.-án Brüsszelben az összeurópai gazdatüntetésen. A nagyszabású demonstráció résztvevői többek közt az uniós agrárforrások tervezett elvonása, valamint az Ukrajnával és a dél-amerikai MERCOSUR-országokkal való szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakoztak.

Minden uniós tagállamból érkeztek tüntetők, ahogy hazánkból is több mint száz gazda vágott neki a több mint 1500 kilométeres útnak Brüsszelbe. A tüntetés szervezője az európai gazdaszervezeteket összefogó COPA-COGECA, hazánkból pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) volt. Európa-szerte forrnak az indulatok, a tagországok, így hazánk termelői is fel vannak háborodva. A gazdák határozottan tiltakoztak a Bizottság által ez év júliusában közzétett javaslata ellen, miszerint a 2028-2034-es uniós költségvetési ciklusban 25 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat, valamint megszüntetnék az önálló uniós Közös Agrárpolitikát (KAP). Ezzel szemben indokolt a mezőgazdasági költségvetés legalább 2021–2027-es szintjének megtartása, valamint annak inflációval arányos emelése, miként a KAP bevált kétpilléres struktúrájának fenntartása is. Emellett nem elfogadható, hogy csökkenjen a gazdáknak járó területalapú jövedelemtámogatás, illetve az a terv is elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő, öregségi nyugdíjban részesülő gazdák ne kaphassanak többé ilyen támogatást.

Az Európai Bizottság alapos előkészítés nélkül, az érintettekkel való egyeztetés, és hatástanulmányok készítése nélkül kötné meg a MERCOSUR kereskedelmi egyezményt, amely még inkább versenyhátrányba hozná az uniós termelőket. A tüntetők azt is követelték, hogy Brüsszel ne kössön olyan kereskedelmi megállapodásokat unión kívüli országokkal, amelyek veszélyeztetik az európai mezőgazdasági termelőket és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a fogyasztók számára is. Az Ukrajnából, Brazíliából vagy éppen Marokkóból érkező importtal szemben ugyanis nem várják el az EU-ban kötelező élelmiszerbiztonsági előírásokat, mégis ellenőrzés nélkül engedik be ezeket az európai piacra. 

Legvégül arról kérdezem, hogy milyen tervekkel várják az 2026-os esztendőt?

Ahogy az elmúlt ciklus minden évében, az áprilisi választásokig folytatjuk a munkát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai