A DélKerTÉSZ valódi védernyő a tagságának

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2026/03/04

Nagypéter Sándor
a DélKerTÉSZ elnöke

Elnök úr, hogyan élték meg a decemberi, januári időjárást?

A csapadékos időjárás, és a nagy mennyiségben lehullott hó végre visszahozta a négy évszakot. Nagy szükségünk van a téli hidegre, csapadékra, mert az elmúlt években olyan mértékben felszaporodtak a kártevők - amelyeknek az igen gyenge tél segített az „áttelelésben” - hogy minden évben nagy kihívást jelentett a vírusok szaporodásának a megállítása. Keveset beszélünk arról, hogy a kertészeti ágazatnak a vírusfertőzések ugyanolyan nagy, égető problémát jelentenek – főként a fóliás paprikatermesztőknek – mint a száj és körömfájás, a madárinfluenza vagy a sertéspestis. Ha ez nem fog megoldódni középtávon, akkor az a veszély fenyeget, hogy a termelők belefáradnak abba, hogy az elültetett állomány bizonyos százaléka mindig kárba vész. S ha a hozamuk nincs meg, akkor a termelőre ráfogják, hogy nem elég versenyképes.

Mi nehezíti a védekezést?

Az, hogy az Európai Unió tavaly július elsejétől megszűntette a hibrid vetőmagok csávázását. Ez annyira nagy probléma, hogy ma már szembesülünk azzal, hogy a nem csávázott vetőmagok sokkal kevésbé ellenállóak a kártevők ellen, amelyek gócpontjai a vírus terjedésének. Eljutunk oda, hogy a termesztéstechnológiánk csak azért nem biotermelés, mert nem talajban történik a növények termesztése. Szóval a decemberi, januári hidegre igen nagy szükségünk van a kártevők elpusztításához, különösen akkor, ha az uniós szabályok további szigorítása is bekövetkezik. Nyilvánvaló, hogy egy tél nem oldja meg a problémát, ezért hosszabb távon kell felkészülnünk a kártevők ellen. Ami a szántóföldi zöldségtermesztést illeti, ott nagyon jól jött a hótakaró az őszi vetésekre. Csak azért szurkolunk, hogy kellően feltöltődjenek a talajok vízzel, fontos volna megfogni és nem elengedni a vizet, mert a szántóföldi zöldségféléknek is nagy szükségük van a talajvízre. 

Kikérte-e az EU a szakma véleményét a csávázás megszüntetéséről?

Á, dehogy! Ha a döntésekhez a szakmát kérdezték volna, fele akkora kár lenne, mint most. A MERCOSUR egyezménnyel is az a probléma, hogy a gazdák feje felett döntenek, mégpedig rólunk. Az ilyen döntéseknek, megállapodásoknak beláthatatlan következményei lesznek, ugyanis nem kell sok idő ahhoz, hogy a hazai, európai termékek kiszoruljanak az uniós piacról, ezáltal a termelés is megszűnik. Így pedig kiszolgáltatottá válik az egész uniós élelmiszeripar, zsarolhatóvá válunk. Éhes, fázó embernél rosszabb nincs a világon. Nem beszélve arról, hogy a 450 milliós uniós piacon a jelenlegi élelmiszer-biztonság eltűnik.  

Az Önök termelőinek vannak-e víz, öntözési gondjaik?

Tavaly volt néhány szántóföldi termelőnknél aszály, míg a fóliás termelőknél csak az okozhatott gondot, hogy a nem elég mélyre fúrt kútjukban nem volt elég a vízhozam, és kiszáradtak. A néhány tízméterre fúrt kutak ugyanis kis vízbázissal rendelkeznek, amit a Tisza folyó elszívó hatása is csökkent.

Mennyiben válik könnyebbé a termelő élete, ha tagja a TÉSZ-nek? Azért kérdezem ezt Öntől, mert a DélKerTÉSZ az ország legnagyobb kertészeti szerveződése.

Több előadást tarthattam ebben a témában, így volt alkalmam összegezni a tapasztalataimat. A magányos farkasok ideje lejárt, s egyedül hajózni az óceánon az nem megy. Azok a termelők, akik úgy gondolkodnak, hogy egyedül megoldják a termelési, értékesítési dolgaikat, az hiú ábrándokat kergetnek. Persze, vannak kis, helyi piacra termelők, de ők nem állítanak elő jelentős volument, viszont a hosszabb távú életben maradásért nekik is szükségük van, lesz egy termelői szerveződésre, és nem integrációra. A termelői szerveződés ugyanis egyfajta önszerveződés, amely néhány fontos alappilléren nyugszik.

Melyek ezek az alappillérek?

Mielőtt válaszolok a kérdésére, engedjen meg egy kis országos statisztikát. Magyarországon a termelői szervezettségi szint a zöldség gyümölcs ágazatban 2023. évi adat alapján országosan 20,52 százalék. Úgy gondolom, hogy szükséges az országos szintet a duplájára, 40 százalékra növelni, mert ezzel az ágazat nemzetgazdasági súlya is megnő. A jelenleg elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek száma 49, melyből 2025. évben 41 szervezet adott be 2024. évre vonatkozó operatív programra kifizetési kérelmet, mely 12 milliárd Ft támogatási igényt tett ki.

A termelői szerveződés tulajdonképpen egyfajta szövetkezeti forma, mert itt is az 1 tag 1 szavazat elv érvényesül. Rendkívül fontos, hogy a szerveződés transzparens módon működjön, mégpedig időszakos gyakoriságú elszámolással, szigorú ár-képzési szabályokkal. Itt nem lehet a minőség között különbséget tenni, ugyanaz az ár kerül kifizetésre azonos minőségért, függetlenül a termelő gazdaságának méretétől vagy technológiai felszereltségétől. A TÉSZ a tagság érdekében kifelé profitorientált, belül viszont nonprofit módon működik, vagyis az alapszabály szerint mindenkit azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg. Ebből adódik, hogy a termelők közös akaratán alapuló, közös döntési mechanizmusok által irányított működés valósul meg. Minimum feltétel, hogy ne a termelő finanszírozza a TÉSZ-t, hanem a TÉSZ a termelőt, ezért fontos, hogy határidőben, pontos legyen a termelői kifizetés, s az elszámolási ciklusok kifizetésének 30 napnál nem hosszabb fizetési határidővel kell történnie.

Szerintem meghatározó a menedzsment felkészültsége, irányításra való rátermettsége is…

Jól látja, de a szakmai felkészültség mellett nem mindegy, hogy milyen csapat, milyen célkitűzésekkel áll össze a TÉSZ irányításában. Ha jó üzletpolitikát dolgoznak ki, és a vezető elhivatottságnak érzi a TÉSZ működését, akkor a több szintű döntésekkel - amely lassabbnak tűnő irányítási modell - az erősebb termelői közösség kialakulását és szilárdabb beszállítói hűséget biztosít. A TÉSZ nem felvásárlási struktúra kialakítás, hanem komplex szolgáltatás-nyújtáson alapuló termelői termékkoncentráció, amellyel megteremtjük a versenyképes piaci jelenlétet. A termelői összefogásnál az egyik legfontosabb kiinduló pont, hogy a termelők képesek legyenek a rövid távú egyéni érdekeiket és promt értékesítéseiket háttérbe helyezni a hosszú távú, stratégiai szemléleten alapuló, stabil piaci értékesítési vonalakat biztosító vevői körben, mint a kiskereskedelmi áruházlánci vonalon. A termelői szerveződésnek egy ernyőnek, egy védőbástyának kell lennie, mely a tagok termékeinek piacra jutását segíti a leghatékonyabb kereskedelmi és logisztikai rendszeren keresztül, ahol a hazai és nemzetközi források legszélesebb lehetőségeit közvetett módon a termelők szolgálatába helyezi.

Térjünk ki még az integrált növényvédelemre, a fejlesztési lehetőségekre és a logisztikai tevékenységre is. 

Ezek a szolgáltatások mind-mind arra irányulnak, hogy a termelők termesztéstechnológiáját maximális szintre fejlessze. Legfontosabb feladat a komplex egységes termesztési technológiai módszerek kidolgozása a termelői közösségben. Ennek érdekében legyen szaktanácsadás, minőségbiztosítás, nyomon követhetőség, folyamatos kontroll. Mindemellett központilag a termelők technológiájának a fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell helyezni, ugyanis azt kell termelni, amit a piac igényel. A hatékony termelés megszervezése, az egységes termékszortiment kialakítása, a helyi adottságok kihasználása és arra alapozott növényfajok termelése biztosítja a homogén, nagy mennyiségű árualap előállítását. Mindehhez elengedhetetlen a fejlesztés, aminek a forrásait a TÉSZ az operatív programokon keresztül tudja a termelők infrastrukturális beruházásaihoz biztosítani. Ilyenek többek között a termelés hatékonyságát segítő gépek, berendezések, anyagmozgató eszközök, infrastrukturális beruházások (termelő berendezések-fóliaház, üvegház, ültetvény, tároló kapacitások, hűtőházak, válogató üzemek), post-hardvest eszközök. A pénzügyi biztonság megteremtése, a hitel és a támogatás nyújtása, a termeléshez szükséges input anyagok közös hatékony, versenyképes áron történő beszerzése szintén alapvető fontosságú.

Az áru összegyűjtése, piacra juttatása ugyancsak komplex feladat. Mi három évvel ezelőtt felépítettük és kialakítottuk a high-tech fenntartható, környezetbarát és energiahatékony logisztikai rendszerünket, amelyben hatékony, automata központi logisztikai-csomagoló rendszer működik. Széles csomagolási szortimentet viszünk a minél több vevői kör kiszolgálása érdekében. Ami a vevői kör kiválasztását illeti, mi az áruházlánci kiskereskedelem mellett döntöttünk, ezzel megteremtettük a hosszú távú értékesítési biztonságot. És nem utolsó sorban sok energiát fordítunk a saját marketing stratégiánk megvalósítására is.

Ön több mint két évtizede dolgozik a TÉSZ-nél. Mennyit változott a feladatkörük, és hol tartanának a szerveződés nélkül?

Ez jó kérdés. Az elmúlt húsz évben nagyon sok minden változott, és számtalan új feladatot kellett megoldanunk. Induláskor persze, még nehézkes a munka, de gyorsan fel kell venni a ritmust, ha eredményeket akarunk elérni. Nekünk sikerült stabil pénzügyi alapokra helyeznünk a szervezetet, így a fejlesztéseket is meg tudtuk vaslósítani. Mi valódi védernyője vagyunk a tagságunknak, hiszen komplex szolgáltatást nyújtunk, ez által soha nem engedjük el a termelőink kezét. Az a tapasztalatunk, hogy a termelőink jó szívvel vállalják a többlet adminisztrációs feladatokat is. Itt említem meg, hogy 2027-től bevezetjük az elektronikus integrált termelési nyilvántartást, amely programot TÉSZBOOK-nak kereszteltünk. Így naprakész, biztos adatbázist hozunk létre a tagság tevékenységéről, ami azért fontos, mert az ESG jelentésekhez hiteles adatokat kell szolgáltatunk, és jó célokat kell kitűznünk.

Többször is szóba hoztuk az ESG jelentést. Mennyi plusz munkát jelent ez az Önök számára?

A termelőkre még nem kötelező a jelentés megírása, ugyanis a bevezetését jövő évre elhalasztották. De tőlünk, mint az áruházláncokhoz beszállító cégtől már követelik az ESG jelentést, amelyben a klímacélokat, és környezetjavító, társadalmi felelősségvállalásokat kell megfogalmaznunk. Ami a társadalmi felelősségvállalást illeti, a mi TÉSZ-ünk rendben van, mert gyermekeknek, egyházaknak, civil szervezeteknek (például az élelmiszerpazarlás ellen, hajléktalanoknak), iskoláknak nyújtunk támogatást. A környezetvédelem területén sem állunk rosszul, hiszen a kitűzött klímacélokat már teljesítettük, ezért ezeket a célokat tovább fogalmazzuk.  Remélem, hogy a TÉSZBOOK jelentősen segíteni fogja az ESG jelentés megírását. És hamarosan jön a bértranszparencia is, amely szintén ad adminisztrációs plusz munkát, de szerencsére nálunk ezzel sincs probléma.

Szólni kell arról is, hogy milyen közgazdasági környezetben kell a munkájukat végezniük, mert a tevékenységekre rárakódott költségek egyre nőnek.

Kétségtelen, hogy az adók, az energiadíjak, a szállítási költségek, a bérek, a csomagolási díjak és még sorolhatnám, az utóbbi években egyre csak nőnek és nőnek. Az áramdíjak például az egyik legmagasabbak az unióban, különösen a rendszerhasználati díj nő exponenciálisan. A víz- és csatornadíjnál új rendszert alakítottak ki, amely az inflációt jóval meghaladóan növekszik. A kiberbiztonsági hozzájárulás az élelmiszeripart is érinti, de a csomagolási díj már világszínvonalon is az elsők között van. Fizetnünk kell az élelmiszerlánc felügyeleti díjat is. A szolgáltatás és a munkabér növekedése szintén jóval meghaladta az infláció mértékét. Az egyszerűsített foglalkoztatás is jelentősen megdrágult, olyannyira, hogy olcsóbb lenne, ha részmunkaidőbe jelenteném be a dolgozót, feltéve, ha ebben a munkakörben biztonságosan minden nap megjelennének a dolgozók.

Végezetül: Milyen problémákat lát az Európai Unió 2027 utáni agrárköltségvetési tervezetében?

Több problémát is látok az új ciklus tervezetében. Az egyik, hogy a 25 százalékkal csökkentett agrárpénzügyi alapokat a kohéziós alapba beolvasztanák, ami egyrészt egyoldalú döntés, másrészt azért nem elegáns, mert mi odaadtuk a piacainkat. Az egy alap pedig zsarolási alapot teremt, és olyan ipari ágazatokkal kell versenyezni a forrásokért, lásd oktatás, egészségügy, vasút stb., amiből az élelmiszeripar, és -biztonság csak rosszul jön ki. A források elosztásánál ugyanis a GDP kibocsátás aránya dönt, s ebben a mezőgazdaság 4 százalékot képvisel. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi, két pilléres támogatási rendszerünk nagyon nagy segítséget adott az agráriumnak. Ha egyik napról a másikra át kell állnunk, akkor nem lesz beruházás, és leépül az egész ágazat. Ahol nincs fejlesztés, ott nagy bajok lesznek, amibe nem is szeretnék belegondolni.

A másik probléma, hogy ha nincs területalapú támogatás, akkor a húsz évvel ezelőtti termesztéstechnológiát kell visszahozni a növényvédelemmel együtt. Ha olyan környezeti, fenntarthatósági klímacélokat irányoztunk elő, és ahhoz kapcsolódóan olyan többletköltségek merültek fel (egyébként még az ESG kötelezettséget is bevezetik a termelőknél), akkor a területalapú támogatást meg kell tartani, különben versenyképtelenné válik a szántóföldi növénytermesztés.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai