Másfél évtizede a biogazdálkodás szolgálatában

Kategória: Agrárgazdaság, Növényvédelem | Szerző: H. Gy, 2026/03/05

A Hungaro-Corn Kft. elkötelezett az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható terményfelvásárlás iránt, így a kínálatukban olyan ökológiai termények szerepelnek, mint a csemegekukorica, napraforgó, zöldborsó, szója, búza és árpa. Az ökológiai gazdálkodás iránti elkötelezettség Besenczy Zoltán szemléletéből, gondolkodásából eredeztethető, ugyanis a családi gazdaságában évtizedek óta végez ökogazdálkodást. 

„Kezdetben saját családi gazdaságunk termékeit kínáltuk a piacon, de tevékenységünket gyorsan bővítettük, és ma már országszerte ökológiai csemegekukorica és zöldborsó integrációt működtetünk. Ez a kezdeményezés jelentős hazai konzerv–gyárak és fagyasztó üzemek számára biztosítja az ökológiai nyersanyagokat”, fogalmazott az ügyvezető. Büszkék arra, hogy ma már 300 hektáron termeltetnek zöldborsót, és 1000 hektár felett csemegekukoricát, amit, ha a számok nyelvére fordítunk, akkor ezer tonna borsó, és tízezer tonna feletti csemegekukorica termésről beszélhetünk.

A környezetbarát mezőgazdaságot támogatják

Besenczy Zoltán a Hungaro-Corn Kft.-t 2011-ben azzal a céllal alapította, hogy a környezettudatos és fenntartható gazdálkodási módszereiket széles körben elterjesszék és megismertessék a hazai termelőkkel. Már másfél évtizede hisznek abban, hogy ezek a módszerek nemcsak az ökológiai gazdálkodásban, hanem a hagyományos, nagyüzemi rendszerekben is helyet kaphatnak. Együtt dolgozva a termelőkkel elősegítik a környezetbarát mezőgazdaság fejlődését Magyarországon, és hozzájárulnak a fenntartható jövő megteremtéséhez.

A küldetésük egy olyan összetett, de nemes célra irányul, amely a magas minőségű magyar ökológiai élelmiszerek és alapanyagok Nyugat-Európa és Skandinávia fizetőképes piacaira történő eljuttatásán keresztül valósul meg. A tevékenységük magában hordozza a fenntarthatóság és a természettel való harmóniára törekvés filozófiáját is, ezért a termelési folyamatok során szigorúan kerülik a növényvédőszerek és műtrágyák használatát, minimalizálva ezzel az ökológiai lábnyomukat.

Az uniós támogatásnak és az új, 2025-ben indult ötéves hazai támogatási programnak köszönhetően a magyar öko ágazat dinamikusan fejlődik, és megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy az évtized végére akár a duplájára növekedjen a hazai öko területek nagysága. A szántóföldi öko növények közül a lucerna és más zöldtakarmány-növények, a kalászosok (búza, rozs, árpa), a kukorica és a napraforgó, valamint a borsó a meghatározó kultúrák. A zöldségfélék közül a hagyma, a répa, a burgonya, valamint a konyhakerti fajok, így a paradicsom, a paprika, a tökfélék és a saláták a legkelendőbbek. A gyümölcsöknél a betegségeknek legjobban ellenálló fajokkal (pl. alma, meggy, bodza) dolgoznak legszívesebben az öko gazdák.

Előnyök és hátrányok

Az ökogazdálkodás előnyeiről szólva az ügyvezető elmondta, hogy a tanúsított öko termékek szermaradvány-mentesek, így magas beltartalmi értékű élelmiszereket jelentenek a fogyasztók számára. A termelők hosszú távon megőrzik a talajuk termőképességét, miközben a kémiai inputanyagok mellőzésével fenntarthatóbb gazdálkodási rendszert alakítanak ki. Az öko gazdálkodás erősíti a biodiverzitást, csökkenti a vizek szennyeződését és a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát is, emellett az itt alkalmazott fenntartható talajgazdálkodás nagyobb szervesanyag-tartalmat produkál a talajokban. 

A hazai ökológiai ágazat növekedését továbbra is fékezi a feldolgozóipar fejletlensége, az ingadozó felvevőpiac és az importtermékekkel való árverseny, hangsúlyozta az ügyvezető. A kézi és gépi munkaerőigény az öko gazdálkodásban jóval magasabb, miközben a hozamok gyakran alacsonyabbak, s ez komoly nyomást helyez a gazdák jövedelmezőségére. A legnagyobb kihívást természetesen a klímaváltozással megjelent aszály és vízhiány okozza. Az öko talajok jobb vízmegtartó képessége ellenére a hosszabb szárazságok 20-40 százalékos hozamkiesést okoznak a gabonákban és a zöldségekben, ezért az öntözés nélkülözhetetlen. A szélsőséges időjárásban gyakran jönnek a késői fagyok, a jégeső, és az árvizek megzavarják a vetés-betakarítás időzítését, különösen a szántóföldi növények és a gyümölcsök esetén. A beruházási igény viszont drága, mert az öntözésfejlesztés, amelyre a leginkább szükség van, sokba kerül. Ez a nagy költség pedig egy 100 hektár alatti gazdaságban csak nagyon hosszú idő alatt térül meg, így nem éri meg fejleszteni. Öntözés nélkül viszont az ökogazdálkodás sem lesz eredményes.

Bevált az integráció

A Hungaro-Corn Kft. elsősorban a csemegekukorica termeltetését végzi. A szántóföldi ökogazdálkodásban az ipari méretű termelés alig tíz százalékot foglal el, ami sajnálatosan nem növekszik. A területnövekedés a rét, legelő kategóriákban mutatkozik. Besenczy Zoltán hangsúlyozta, hogy olyan, 200-300 öntözhető hektárral rendelkező ökocégekkel állnak termeltetési kapcsolatban, amelyek hatékonyan termelnek. Persze, vannak kisebb, 50-60 hektáros területtel rendelkező gazdálkodók is, akiknek minden eszköz, öntözőberendezés a rendelkezésükre áll a csemegekukorica termesztéshez. Összességében ezer hektárt is meghaladja a kft integrációs tevékenysége a csemegekukorica termesztést illetően, míg a másik fontos növényüknél, a zöldborsónál 300 hektár integrált termelését fogják össze.

Az ökológiai csemegekukorica és az ökológiai zöldborsó termeltetésére a Hungaro-Corn egész Magyarország területén keres szerződéses partnereket. A szerződött partnereknek biztos felvásárlást, szakmai támogatást és megbízható együttműködést kínál a cég annál is inkább, mert a Hungaro-Corn elkötelezett az ökológiai gazdálkodás és a fenntartható terményfelvásárlás iránt, és segítenek a gördülékeny értékesítésben és beszerzésben. A kft a hazai konzervgyáraknak és a hűtőházaknak szállítja a terményeket, amely kínálatukban olyan ökológiai termények szerepelnek, mint a csemegekukorica, napraforgó, zöldborsó, szója, búza és árpa.

A csemegekukorica termesztés előnyeiről is szót kell ejteni. A csemegekukorica esetében magas a kereslet a friss, a fagyasztott vagy konzerv termékekre, s az ökominősítéssel 20-50 százalékos felár is elérhető. Fő exportpiacok az Európai Unión belül Nyugat-Európa és Skandinávia, ahol sokkal nagyobb az ökotermékek iránti kereslet, mint idehaza. Öko körülmények között kevesebb vegyszerre van szükség, a fenntartható termesztéssel CO2-kötés és talajmegóvás párosul. Átálláskor a hozamveszteség 10-20 százalék, de 2-3 év után az öntözéssel stabilizálódik a magas termésmennyiség.

A zöldborsó termesztés előnyei is kimutathatók, hiszen hüvelyesként nitrogénfixáló, javítja a talajtermékenységet, és rotációban vethető a gabonákkal. A zöldborsó gyors növekedésű, kis területen magas intenzitású termelés valósítható meg a saláta- vagy a fagyasztott piacra. A támogatáspolitikában a zöldborsóra az öko prémium 30-60 százalék, a mechanikus gazdálkodással alacsony a gyomnyomás, és 1-2 év után a konvencionálishoz hasonló mennyiséget lehet betakarítani.

Nagyobb a tér a biológiai növényvédelemnek 

A biológiai növényvédelemmel kapcsolatban Besenczy Zoltán elmondta, hogy miután az Európai Unió egyre több kémiai hatóanyag használatát korlátozza és tiltja be, ezért a biológiai készítmények nagyobb teret kapnak a védekezésben. A szántóföldi ökogazdaságokban mikroszervezeteket, baktériumokat, gombákat használnak a kártevők ellen, aminek használata sokkal nagyobb tudást és odafigyelést igényel, mint a hagyományos növényvédő-szer. A csemegekukorica veszélyes kártevői a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly. A gyapottok-bagolylepkét nem igazán kell bemutatni a kukorica-, szója-, cirok- és magkender-termesztőknek. A vándorló gyapottok-bagolylepke szinte minden növényt károsíthat, amelyen a peterakás idején generatív szervek (bimbók, virágok, termések) találhatóak. Gyomokon, kertészeti kultúrákon épp úgy képes kifejlődni, mint a fontosabb szántóföldi növényeken. Ellene mind konvencionálisan, mind pedig biotermesztésben védekezni kell, különben súlyos közvetlen és közvetett károkat képes okozni szinte valamennyi, általa megtámadott növényen.

A vándorló gyapottok-bagolylepke ellen a megfelelő időben kihelyezett feromoncsapdákkal lehet védekezni, de a bio termesztés során a gazdálkodóknak leginkább Trichogramma fürkészek vagy Trichoplus makró szervezetek használata válhat be. A kihelyezést a peterakás kezdetére kell időzíteni és ügyelni kell arra, hogy semmiféle zavaró tényező (pl. esőztető öntözés) ne akadályozza legalább az első napokban a hasznos paraziták tevékenységét. Több olyan gyártó által kifejlesztett, fürkészdarazsakat tartalmazó készítmény van forgalomban, amely engedélyezett és igencsak hatékony a gyapottok-bagolylepke ellen.

A kukoricamoly több mint kétszáz éve ismert, őshonos lepke faj Európában. Szaporodásának elsősorban a párás és meleg időjárás kedvez. A klímaváltozással és kártevő elterjedéssel kapcsolatos előrejelzések azt jósolják, hogy a várható felmelegedés miatt a kukoricamoly által érintett szántóterületek nagysága akár 65 százalékkal is növekedhet. A hernyó a telet leggyakrabban a talajban elfekvő kukoricaszárban vészeli át. A hernyók fagytűrése igen jó, a hosszantartó és erős hidegeket (-15 oC) is kibírják, ezért lábon álló, vagy talajon levő kukoricaszárban is képesek áttelelni. A kukoricamoly ellen a biológiai védekezés elsősorban természetes ellenségeket és mikrobiológiai szereket alkalmaz, amelyek célzottan pusztítják a lárvákat vagy petéket anélkül, hogy károsítanák a hasznos rovarokat. Ilyen módszer a petefürkészek kibocsátása, mivel ezek a kis darazsak a kukoricamoly petéin élősködnek. A Bacillus thuringiensis (Bt) alapú szerek (Pl. Dipel DF mikrobiológiai rovarölő) a fiatal lárvák ellen hatásos gyomorméregként, amelynek kijuttatásához jó fedettségű permetezés szükséges (WETCIT hatóanyag-fokozóval). A szer méhbarát és szermaradvány-mentes. A Spinosad alapú készítmények a biológiai permet szívó- és rágókártevőkre hatnak.

Érdemes biotermesztéssel foglalkozni

Bár a hazai biopiac dinamikusan növekszik (2024-ben 38,7 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, ami az előző évekhez képest 36 százalékos éves bővülést jelent), de komoly kihívásokkal küzd az exportfüggőség és a feldolgozói kapacitáshiány miatt. A termelés nagy része nyersanyagként exportra megy, ami gátolja a helyi piac fejlődését, és ezért itthon az importált biofeldolgozott termékek dominálnak. Kevés a biofeldolgozó (konzerv, fagyasztott), és a szétforgácsoltság miatt kevés a versenyképes készárú is. Kis mennyiségeknél magasak a logisztikai költségek. A kisgazdaságoknál a jövedelemhez képest drágák a tanúsítási költségek. Ami pozitívum, hogy nő a tudatos fogyasztók száma, de még több marketing tevékenységre volna szükség ahhoz, hogy a termelők és a fogyasztók közelebb kerüljenek egymáshoz.

A beszélgetés végén Besenczy Zoltán mégis azt hangsúlyozta, hogy érdemes a biotermesztéssel foglalkozni, mert ha a gazdálkodó odafigyel a technológia betartására, és a hatékony termesztéshez minden eszköz és öntözőberendezés rendelkezésére áll, akkor eredményes lesz a gazdálkodás. A Hungaro-Corn Kft. pedig nem csak az értékesítésben, hanem a termesztéstechnológiai fejlesztésben is segíti a partnereit. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai