Sikeres a borokra bevezetett

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/03/10

A tájékoztatás szerint az ellenőrző jegy bevezetése óta 1 396 742 liter borra érkezett alkalmazási igény 29 tételben. Eddig 565 378 ellenőrző jegyet adott ki a HNT, míg további 5792 jegy kiadása folyamatban van.

A HNT munkatársai – a C-típusú – származási bizonyítványok adatai alapján a jogszabályban előírtak szerint folyamatosan figyelik valamennyi tételt, de az ellenőrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak. Az ellenőrző jegy optimális méretével, a ragasztóanyag erősségével kapcsolatban pedig zajlanak az egyeztetések.

A HNT minden olyan bortétel esetén, amely kizárólag magyar szőlőből készül és az ellenőrző jegyet megváltották utána, fejlesztési hozzájárulást ad, amelynek összege literenként 22 forint. A nem Magyarországon forgalomba hozott tételek után az ellenőrző jegy megfizetett összege teljes mértékben visszajár, így a magyar borok versenyképessége nem romlik az exportpiacokon. A befolyt összeget a HNT promóciós tevékenységre használja fel, amely segítséget jelent a minőség javításában, a fejlesztések finanszírozásában – tartalmazza a tájékoztató.

Kiss Eliza, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár az MTI érdeklődésére mindehhez hozzátette: a HNT idén júniusban kapta meg az állami elismerést a szőlő-bor ágazatban működő szakmaközi szervezetként. Az e státusból eredő jogok alapján lép fel a belföldi borpiacon kialakult, veszélyesnek ítélt helyzetek gyors rendezése érdekében, a kormányzattal együttműködve. Így született meg Magyarországon – a más uniós tagállamokban származással kötelezően nem igazolt és piaci zavart is jelentő – eredetvédelmi kategória. Ez a földrajzi jelzés nélküli borok ellenőrzését teszi lehetővé, mivel piacszervezési intézkedésként bevezeti az ellenőrző jegyek alkalmazását. Az intézkedés azt célozta, hogy az oltalom alatt álló, eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borászati termékek piaci forgalmát, a teljes forgalmazási láncot felügyelni lehessen.

A HNT kérte a szakminisztériumtól e piacszervezési intézkedés kiterjesztését a döntően olasz borimport okozta piaci versenytorzulások kezelése érdekében. Ez a kiterjesztés ugyanis megakadályozza, hogy az elsőként más országban forgalomba került borászati termékek megkerülhessék az ellenőrző jegy használatát a magyar piacon – jelezte a helyettes államtitkár.

A HNT-nél az MTI-vel azt közölték, hogy azoknál a földrajzi jelzés nélküli boroknál kell kötelezően alkalmazni az ellenőrzési díjrendszert, amelyekre a C-típusú borszármazási bizonyítványt legkorábban 2014. október 14-én igényelték, vagy más tagállamban már forgalomba hozták és legkorábban 2014. december 15-én hozták be Magyarországra. Az intézkedés tényleges hatásainak eredményéről, az alkalmazás tapasztalatairól folyamatosan, november óta gyűjti a HNT az információkat, fogadja a visszajelzéseket. Megjegyezték: az ellenőrző jegy térítésmentesen jár az ellenőrzési díjat megfizetőknek annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a HNT által megfogalmazott előírásoknak. Az ellenőrzési díj 30 forint literenként a kiszerelési egység minden megkezdett literére.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2013-ban és 2014-ben a földrajzi jelzés nélküli borok mennyisége a Magyarországon forgalomba hozott boroknak mintegy 50, illetve 40 százalékát tette ki. Az importbort is tartalmazó borok mennyisége a földrajzi jelzés nélküli borok mennyiségének több mint felére tehető. Meghatározó mennyiségben Olaszországból származtak a Magyarországra importált borok. A teljes magyar piacon 2013-ban és 2014-ben nagyságrendileg mintegy 2,5 millió hektoliter bort hoztak forgalomba évente – tájékoztattak a HNT-nél.

Fejlesztések Tokaj-Hegyalján

Új technológiai egységgel bővült a Tokaj Kereskedőház eszközparkja a társaság tolcsvai központi telephelyén. A kevesebb, mint 10 hónap alatt a 2014-es szüretre elkészült új létesítményben 66 ezer hektoliter bor hűtött tárolására van lehetőség.
Tokaji Borvidéken mintegy 1700 termelőtől szőlőt felvásárló állami társaságnál komplex programtervet dolgoztak ki a technológia teljes megújítására. A most elkészült projekt második üteme a tervek szerint 2016-ra fejeződhet be, ennek eredményeképpen a hűthető tartálypark kapacitása el fogja érni a 153 ezer hektolitert. Ez év februárjában elkezdődik a társaság új, 10 millió palack/év kapacitású palackozó üzemének építése is. Ugyancsak 2015-ben indul el az új készáruraktár építése, valamint a cég központi irodaházának korszerűsítése.
következő fejlesztési ütemben kerül sor a vállalat új szőlőfogadó és -feldolgozó létesítményének építésére, ahol 2016-tól naponta 5 ezer mázsa szőlő feldolgozására lesz lehetőség.
Magyarország legmodernebb borászatát építjük fel, perspektívát kínálva a Tokaji Borvidék minőségi termelésre törekvő gazdálkodói számára. Ezen túlmenően a Tokaj Kereskedőház a nemzet borászataként jelentős lökést adhat a tokaji borok teljes spektruma sikerének, valamint segítheti a többi magyar borvidék termékeit is a nemzetközi borpiacon” – hangsúlyozta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.

Forrás: Borászportál

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai