A szakmai ügyekre fókuszált az idei AGROmashEXPO – jön az építkezés éve

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2026/03/08

Az idei AGROmashEXPO és Agrárgép- Show-n 222 kiállító mutatta be újdonságait. A kiállítók 16 országból érkeztek, a látogatók száma megközelítette a 35 ezret, akik közül minden tizedik a határon túlról látogatott el a Hungexpora, jelezve azt, hogy a kiállítás milyen fontos szerepet tölt be a kelet-közép európai régióban. 

Házhoz jött a jövő

A gépberuházások legjobb ösztönzője, ha eredményes a gazdálkodás, és persze az is nagy segítség, ha támogatás is segíti a vásárlások finanszírozását. Mint emlékezetes, az agrártárca tavaly azt a döntést hozta, hogy a precíziós pályázatra elkülönített százmilliárd forintot átcsoportosítja a feldolgozók és az állattartó telepek fejlesztésére, így a géppiac az évekkel ezelőtti növekedéséhez képest az elmúlt időszakban vesztett lendületéből. A hatékonyságot növelő fejlesztések azonban elodázhatatlanok, ráadásul a futó pályázatok a gépgyártóknak és -forgalmazóknak is jó lehetőséget jelentenek. Nem véletlen tehát az AgROmashEXPO és AgrárGépShow kiállításon tapasztalt nagy érdeklődés.   

Az agrártárca mindent megtesz, hogy az agrár-élelmiszeripari fejlesztések sikeresek legyenek, és az a cél, hogy márciusig ezermilliárd forint fölé emelkedjen a megítélt beruházási támogatások összege – jelentette ki a kiállítás megnyitóján Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára, hozzátéve, hogy ezzel az idei év az építkezés éve lehet az agráriumban.

A sikeres fejlesztésekhez a AGROmashEXPO és AgrárGépShow kiállítás tapasztalatai is nagyban hozzájárulnak, hiszen ezen a rendezvényen közvetlenül lehet kapcsolatba kerülni a gyártókkal, a kereskedőkkel és a gazdálkodókkal is – jelentette ki az államtitkár. A kiállítók pedig elhoztak mindent, amire a gazdálkodóknak a 21. század mezőgazdaságában szükségük van – érzékeltette az államtitkár a felvonultatott gépek magas színvonalát. 

A gazdálkodók alaposan túligényelték a fejlesztési pályázati kereteket, ami Viski József szerint azt jelzi, hogy a magyar gazdák bíznak a kormányban, pozitív a jövőképük, ezért készek fejleszteni, előre tekinteni. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a rengeteg nehéz helyzetet hozó 2025-ben agrár-vidékfejlesztési kifizetések címén több mint 1500 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. A tavaly zárult Vidékfejlesztési Programról (VP) elmondta, hogy az 2014-től adta a hazai agrár-vidékfejlesztési támogatások alapját. Utóbbiak 2010 és 2024 között csaknem háromszorosukra nőttek.  A VP helyébe lépett KAP Stratégiai Terv II. pillére ugyancsak jelentős fejlesztési forrásokat biztosít a gazdálkodóknak. Az agrártárca célja, hogy 2026 márciusáig a megítélt beruházási támogatások összege ezermilliárd forint fölé emelkedjen. 

Sok üzlet született

A közvetlen kapcsolatok előnyét ecsetelte beszédében Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója is, aki szerint számukra a rendezvény sikerét nem a látogatók, hanem az üzleti megbeszélések száma jelzi.  Ebben az értelemben pedig már nem egyszerűen kiállításszervezőként jelennek meg, hanem mint e megbeszélések generálói. Utóbb – a kiállítás után – a Hungexpo azt közölte, hogy nem csupán a kiállítók érdeklődése növekedett, hanem az elmúlt évekhez képest lényegesen több üzlet is született.

Az összefogás és együttműködés fontosságáról beszélt a megnyitón Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, aki bejelentette, hogy ennek konkrét példája is megvalósul, szövetégük ugyanis egyesül a Mezőgépgyártók Országos Szövetségével (MEGOSZ) és Agrárgép Szövetség néven folytatják a tevékenységüket. Már az idei kiállításon is együtt állítottak ki többszáz gépet. Harsányi Zsolt kiemelte: büszkék arra, hogy a magyar gazdálkodóknak is be tudták mutatni a tavaly novemberi hannoveri Agritechika kiállítás újdonságait is. Mindezeket pedig 3500 diák is láthatta, akik a gépgyártók és -forgalmazók, valamint a Hungexpo összefogásának köszönhetően ingyen nézhették meg a kiállítást.

Az AGROmashEXPO és AgrárGépShow-n bemutatott gépek és eszközök működtetése komoly tudást igényel – erre utalva Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a képzettség fontosságát hangsúlyozta beszédében. Mint mondta, ma már nem az a kérdés, hogy van-e föld, vagy gép, ismerik-e a gazdálkodók a hagyományokat, hanem az, hogy sikerül-e ezekhez korszerű, „jövőálló” tudást is kapcsolni.
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a bíróságon megtámadott Mercosur-megállapodás okozta lehetséges károkat említette. (Ez a téma egyébként több, a kiállításon rendezett szakmai programon is előkerült.) A NAK-elnök szerint az európai gazdáknak megvan a tudásuk az élelmiszerszükséglet előállítására, de ha elveszítik a támogatást és a piacaikat, akkor annak a képességnek is búcsút mondhatnak, hogy versenyképesen, fenntartható módon termeljenek.

Átrendeződés jön

A kiállítást hagyományosan számos szakmai program színesítette. Az egyik ilyen a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) által szervezett szántóföldi szakmai nap volt, több kerekasztal-beszélgetéssel. Ezeken szóba került, hogy a jelenlegi időjárás ugyan kedvez a szántóföldi növénytermesztésnek, de a régvárt januári hótakaró és a kártevőket megritkító intenzívebb fagyok sem feledtethetik a klímaváltozást, amely nem áll meg. 

Ezt hangsúlyozta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója is, aki szerint a növénytermesztők előtt álló kihívások között nem a Közös Agrárpolitika változásával várhatóan csökkenő támogatások, hanem a klímaváltozás áll az első helyen.  Mint mondta, már az évtized eleje óta érzékelhető, hogy a szántóföldi növénytermesztés gyengébben teljesít, de banki, hitelezési szempontból továbbra is megbízható ágazat. 

A bankszakember szerint ugyanakkor nem kerülhető el a jelentős ágazati átrendeződés. Ilyen változás az állattenyésztésben már lezajlott: adataik szerint az elmúlt másfél évtizedben a termelők 60 százaléka hagyta abba az állattartást, az ágazat összteljesítménye azonban ennek ellenére növekedett. Hollósi Dávid úgy véli, hogy a növénytermesztés konszolidációja is elkezdődött, a méret pedig egyre inkább versenyképességi tényező lesz, hiszen egyre növekszik az a területnagyság, amelyen gazdaságosan lehet termelni. 

A garancia még biztos pont

A növénytermesztők helyzetének változását megerősítette Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója is, aki az ágazat finanszírozási kockázatának emelkedéséről beszélt. Ami úgy következett be, hogy a növénytermesztés mindig is hatalmas forrásigénnyel rendelkezett. Ezt azzal a példával érzékeltette, hogy a kkv-k hiteligénye a GDP-hez viszonyítva 15 százalék, a mezőgazdaságé pedig az agrár-GDP-hez mérten 50 százalék.    

Az ügyvezető igazgató megemlítette azt is, hogy az ágazati garanciák nagyon alacsony beváltási aránya elkezdett emelkedni. Ezt azonban a gazdálkodók nem fogják megérezni, az agrárminisztériumi és az uniós támogatásoknak köszönhetően ugyanis az AVHGA továbbra is nagyon kedvező feltételek mellett tudja biztosítani a garanciát – ami azonban néhány éven belül változhat – tette hozzá. 

Fontos témát boncolgatott a Magyar Talajvédelmi Szövetség szakmai kerekasztal-beszélgetése, amelyen kutatók, gyakorló gazdák, döntéshozók és tanácsadók a mikrobiológiai megoldások modern növénytermesztésben játszott kulcsszerepét világították meg. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője stratégiai erőforrásnak nevezte a termőtalajt, figyelmeztetve, hogy a talajok állapota világszerte romlik, egyre kevesebb tápanyagot képesek szolgáltatni, a klímaváltozás pedig a talajokban is stresszhatásokkal jár. Ezek alapján úgy fogalmazott, hogy nem a mikrobiológiai készítmények helye a kérdéses, hanem az, hogy megengedhető-e a mellőzésük. 

Népszerű az AÖP

A gazdálkodók már letették a voksukat: az Agrár-ökológiai Program (AÖP) három évének tapasztalatai alapján a gazdák legnagyobb arányban a talajéletet javító, a talajfedést biztosító és a takarónövény-használathoz kapcsolódó gyakorlatokat választották – mondta Sörlei Zita, az Agrárminisztérium Agrár-támogatáspolitikai Főosztályának támogatáspolitikai referense. Egyre több mikrobiológiai készítményt alkalmaznak a gazdák, ami egyben azt is jelenti, hogy a gazdálkodók felismerték, hogy a talajt nem szabad kizsigerelni, hanem a megújulását kell lehetővé tenni. 

Az öntözés a piaci siker alapja

A vízgazdálkodás, valamint az egyes kultúrák öntözési lehetőségei is kiemelt figyelmet, kiállítás kaptak a szakmai rendezvényein. Az öntözés fontos hozamstabilizáló eszköz, és mind nagyobb szükség van rá a hőhullámok, a légköri aszály és általános szárazosodás idején – mondta Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Mezőgazdaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a kertészeti kultúrák öntözését járták körül. Az államtitkár az eredmények között említette, hogy a „Vizet a tájba!” program keretében tavaly 1,05 milliárd köbméter vizet sikerült megőrizni, amiből 200 millió köbmétert használtak öntözésre, 44 millió köbmétert pedig tározókban, holtágakban, csatornákban tároztak, ezzel pedig 110 ezer hektárral nőtt az öntözhető terület Magyarországon. Ez azért is különösen fontos, mert az elmúlt öt-hat évben 12 milliárd köbméter talajvíz tűnt el.

A beszélgetésen elhangzott, hogy az öntözés piaci szempontból is létfontosságú, hiszen stabil vevők csak akkor lehetnek, ha a termés is kiszámítható – mondta Nemesnyik István gyümölcstermesztő, aki az évezred eleje óta öntözi a gyümölcsösét. A 80 hektáros csorvási ültetvényen cseresznyét, meggyet és szilvát termeszt, és mindegyik kultúrát öntözi. Mint mondta, szerinte enélkül nem is lehet friss piacra termelni, ugyanis a stabil mennyiség mellett az egységes, előírt méretnek is meg kell lennie, egyébként a nyakán maradna a termés.

A fejlesztések a mesterséges intelligenciára alapoznak

Az AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállítás keretében osztották ki a Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési Díjakat, honorálva az elmúlt években megvalósult innovatív ágazati fejlesztéseket. A pályamunkák között egyre több olyan innováció jelent meg, amelyben meghatározó szerepet kap a mesterséges intelligencia alkalmazása. E technológiák előnye, hogy nem csak a felhasználók számára hoznak egy sor előnyt, hanem a környezetvédelemhez is jelentősen hozzájárulnak. A díjátadón külön figyelmet kaptak az éghajlatváltozás kihívásaira adott műszaki válaszok, különös tekintettel az új generációs vetőgépekre.

A zsűri döntése alapján két pályázat nyert Nagydíjat, nyolc Különdíjat kapott és tizenhatan Prémium oklevélben részesültek.

Nagydíjasok
Hazai Termékfejlesztési díj, input kategóriában:
AgroVario Kft. -MIKRO-VITAL AVANTI mikrobiológiai készítmény
Nemzetközi Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Axiál Kft. – CLAAS AXION 9.450 mg-i vontató

Különdíjasok
Hazai Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
ABZ Drone Kft. -ABZ Innovation C10, tisztító drón
Hazai Termékfejlesztési díj, input kategóriában:
Karintia Kft. – Karintia Prémium Búza Program – Hankóczy Jenő nyomán a fenntartható minőség útján
Nemzetközi Termékfejlesztési díj, digitalizáció kategóriában:
Amazonen-Werke Kft. – Amazone Easy Match műtrágya felismerő rendszer
Axiál Kft. – SKY Fertieye műtrágyaszóró optikai elemző-beállító rendszer
Nemzetközi Termékfejlesztési díj, gépesítés kategóriában:
Axiál Kft. – Horsch Leeb Xeric 14 FS pneumatikus műtrágyaszóró
Axiál Kft. – Horsch Maestro 12 TX szemenkénti vetőgép
Lemken Hungaria Kft. – LEMKEN vetőgépek automatizált ventilátor vezérlése
Valkon 2007. Zrt. – KRONE Swadro BaleTrain TC 880 Pro
Prémium oklevelet 3 Hazai és 13 Nemzetközi díjra pályázó kapott.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai