Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2026/03/09
Az AgroMashExpo keretében rendezte meg a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület január 21-23 között az ANImashEXPO-t. A hat szekción belül helyet kapott a hal-nyúl-méh szekció is, ahol olyan szakmai előadások hangoztak el, amelyben a precíziós állattartás új dimenziói nyíltak meg. Koleszár Tibor, a WALISE Kft. tulajdonos-ügyvezetője a „Precíziós megoldások a vízminőség szolgálatában” címmel tartott érdekfeszítő előadást.

A hazai akvakultúrában négy terület foglalkoztatja legjobban az ágazat szereplőit: a takarmányozás, a haljólét - állatjólét, a munkaerő helyzet, és nem utolsó sorban a vízminőség kérdése. A négy terület szorosan kapcsolódik a precíziós gazdálkodáshoz. Koleszár Tibor azzal kezdte előadását, hogy ma már a klímaváltozással együtt kell élnünk, s ezt a változást az ország vizei is megszenvedik. A WALISE Kft. az automatizált monitoringgal és beavatkozással innovatív módon segíti megóvni a vízi ökoszisztémát.
A probléma tehát itt van, érezzük ezt mi emberek, ahogy a vízi élőlények, a halak is. A vízhőmérséklet folyamatosan nő, sokkal gyakoribbak és elhúzódóak az aszályos időszakok, ritkábbak, de hevesebbek az esőzések, a vizek oldott oxigénszintje lecsökken, s a veszélyes algavirágzások elszaporodnak. Az átlaghőmérséklet 2050-re plusz 2 Celsius fokkal lesz magasabb a jelenleginél.

Koleszár Tibor
tulajdonos-ügyvezető
A változásokra már most fel kell készülni a haltermelőknek is, hangsúlyozta Koleszár Tibor. A hagyományos haltenyésztési módszerek már nem működnek. Az alkalomszerű ellenőrzésre épülő hagyományos halgazdálkodási gyakorlatok ma már nem elegendőek, mert a klímaváltozás példátlan mértékű változékonyságot és kiszámíthatatlan bizonytalanságot hozott a vízi környezetekbe, amelyekre nagyon nehezen tudunk reagálni, fogalmazott az ügyvezető.
A változások minden területen jelentkeznek. A klímaváltozás okozta környezeti instabilitás a kiszámíthatatlan hatások gyors reagálását és ellenállóbb rendszereket követelnek. A vízhiány a csökkenő vízkészletek sokkal hatékonyabb vízfelhasználását teszi szükségessé, míg a vízminőség a folyamatos ellenőrzést, és a meglévő víztestek fokozott védelmét írja elő. A haltermelőknek is egyre nő a gazdasági nyomás, ami a növekvő energiaárakban és költségekben mutatkozik, ezért az erőforrások optimalizált felhasználása és a működési hatékonyság javítása alapvetően vált fontossá.
A halászati ágazatban, miként a többi agrárszektorban, jelentős a munkaerőhiány. A szakképzett és nem szakképzett munkaerő hiánya miatt csökkenteni kell a kézi beavatkozásoktól való függést, és automatizálni kell a folyamatokat annak érdekében, hogy az emberi hibák számát minimalizálják. S az is tény, hogy a klímaváltozás következtében a halászati ágazatban is folyamatosan zajlik az átalakulás. Ez abban mérhető, hogy rövidülnek a termelési ciklusok, nő a tápon alapuló takarmányozás szerepe, és széles körben terjednek a víz-visszaforgatásra épülő technológiák (RAS).
Itt jegyezte meg Koleszár Tibor, hogy a hazai egy főre jutó éves halfogyasztásunk igen alacsony, a 20 kg/fő/év uniós átlagfogyasztással szemben idehaza ez az adat 6,7 kg/fő/év, amely fogyasztásnak a 70 százaléka import termékekből áll, holott a hazai halfogyasztás fellendítése népegészségügyi kérdés is. Az ágazat szereplői mindent megtesznek azért, hogy a termelés során növeljék a fenntarthatóságot és kielégítsék a hazai fogyasztói igényeket, keresletet.
A problémák felvázolása után az ügyvezető bemutatta a monitoring megoldásokat is. A halgazdálkodóknak, tógazdáknak új módszereket kell bevezetniük a vizek védelme érdekében. Az már bebizonyosodott, hogy az alkalomszerű kézi ellenőrzés nem elegendő, mert az adatgyűjtés időszakosan történik, az adatpontosság alacsonyabb szinten valósul meg, és kevés a begyűjtött adatmennyiség. A kézi monitoring esetében korlátozott vagy lehetetlen a problémák előrejelzése, lassú az adatelérés, hosszú a reakcióidő és magas a működési költség, mert szakembert kell fizetni.
Az automatizált monitoring során megvalósul a folyamatos, 24 órás adatgyűjtés a vízoszlop minden rétegéből, így magas szintű az adatpontosság, és nagy mennyiségű, valós idejű adatok és trendek állnak rendelkezésre a problémák előrejelzéséhez. Az automatizált monitoring telefonon, számítógépen,laptopon is működik, így bárhol hozzáférhetünk az adatokhoz, és gyors, azonnali beavatkozás válik lehetővé. Valós idejű adatokra és trendekre van szükség ahhoz, hogy időben cselekedhessünk. A működési költség pedig jóval kedvezőbb a kézi monitoring végzésénél.
Koleszár Tibor azt is felidézte, hogy a korábbi tengeri körülményekre automatizált monitoring megoldások nem alkalmasak a tógazdasági monitoring rendszer kiépítésére, ugyanis elsősorban tengeri és óceáni környezetre fejlesztették. A tengeri rendszerek drágák és nehezen telepíthetők, magasak az üzemeltetési és a karbantartási, valamint a kommunikációs költségek. Ezek a rendszerek kutatási és kormányzati célokra készültek, nagyobb léptékű, lassabb változások megfigyelésére tervezték őket. A belvízi megfigyelő eszközök figyelmen kívül hagyják a rétegződést (csak egy mélységben mérnek), és többségük csak a víz fizikai-kémiai paramétereire koncentrál.
A kihívások leküzdése csak új megoldásokkal lehetséges, hangsúlyozta az ügyvezető. A WALISE rendszer teljes környezeti monitorizást kínál a gazdálkodónak a legjobb eredmény elérése érdekében. A WALISE rendszert kifejezetten belvízi tavakra, halastavakra, gazdaságokra fejlesztették úgy, hogy a vízoszlop minden rétegében szolgáltatja a teljes mérést. Az egész vízi ökoszisztémát lefedi, mivel víz-, levegő- és talajmonitorozást végez oly módon, hogy 24 órán keresztül valós idejű adatokat szolgáltat, amit a gazdálkodó távoli eléréssel is kontrollálhat. A rendszer, ha szükséges, automatikusan elindít beavatkozásokat (pl. levegőztetést), és ha a probléma megoldódott, akkor a beavatkozást le is állítja, tehát a rendszer automatizáltan, hatékonyan, költségtakarékosan, önállóan működik. És nem kell attól félni, hogy kifogy az energiája, mert napelemmel működik, így nincs szükség külső energiaforrásra.
A WALISE rendszert úgy fejlesztették, hogy a kockázatokat korán felismerje, ami célzott és hatékony beavatkozásokat tesz lehetővé. A rendszer a menedzsment munkáját is jelentősen megkönnyíti, hiszen az adatok birtokában a menedzsment adat-vezérelt döntéseket tud azonnal hozni. Miután a rendszer a vizet „karban tartja”, a halállomány optimális növekedése és egészsége is biztosítottá válik, ez által sokkal kisebb az elhullás, és jobb a túlélési arány. Az automatizált rendszer az emberi hibákat is kiszűri, az élőmunkát automatizálással támogatja. A rendszer alkalmazásával fokozottan nő a tógazdaság klíma-ellenállóképessége, és fenntartható működést tesz lehetővé. Az okosbója közel laboratóriumi pontosságú eredményeket szolgáltat a folyamatos, helyszíni, valós idejű adatgyűjtéssel. A rendszer minimalizálja a vegyszerek használatát, optimalizálja a költségeket és az energiafelhasználást. Az okos bója nagy területen is alkalmazható megoldásokat tartalmaz.
Koleszár Tibor a rendszer termékeit is bemutatta. A PMU-05 Profilozó bóját a rétegződő vizekre fejlesztették. A bója akár 20 méteres mélységig, rétegesen méri a paramétereket. Az 5 különböző vízérzékelő állítható, a mérési mélységek és a mérések gyakorisága egyedi igényekhez igazodóan számos paraméterrel megoldható. A bója automatikusan érzékeli a vízmélységet, amit azonnal naplóz. A technológia a kevesebb tisztítás érdekében szenzorkímélő, és víz- és levegőérzékelők is kapcsolhatók a bójához.
Az SMU-51 Profilozó bója sekély, rétegződő vizekre alkalmas. A maximális mérési mélység 2 méter, 1 vagy 2 különböző vízérzékelővel rendelkezik, de a szenzorok további víz- és levegőérzékelőkkel is bővíthetők. Szenzorkímélő a technológia a kevesebb tisztítás érdekében.
A CMU-40 bóját sekély vizekre fejlesztették. Ez a bója a belépés az online vízminőség monitoring világába. Jellemzői: kompakt méret és könnyű súly, 40 cm mélyen a víz felső rétegét méri 1 szenzorral, több paraméterrel; állítható mérési gyakoriság; szenzorkímélő technológia a kevesebb tisztítás érdekében.
A WALISE online platformon az internetkapcsolatnak köszönhetően a tógazda bárhol és bármikor, 24/7 megtekintheti adatait és riasztásokat kaphat. Minden mérőegység az adatait a központi, felhőalapú szolgáltatásba küldi, és onnan kapja meg a működéséhez szükséges beállításokat. Az online felület könnyen elsajátítható, több nyelven elérhető, és használható számítógépen, okostelefonon és táblagépen is. Egyedi küszöbértékek és riasztások beállításával időben azonosíthatók a kockázatok. Az eredmények egyszerűen értelmezhető grafikonokon és diagramokon jelennek meg. Az adatok közötti összefüggések és trendek felismerésével mélyebb betekintést nyerhet a vízforrás állapotába.
A platformon a pontos adatok és riasztások segítségével a vízminőségi kockázatok időben azonosíthatók, és proaktív, célzott lépések tehetők a halak és más vízi élőlények egészségének védelmében. A pontos adatokra támaszkodva optimalizálható az etetés, a vízkezelés és az energiafelhasználás – ezáltal csökkenthetők a költségek és növelhető a nyereség. Az automatizálás és a távfelügyelet révén az erőforrások hatékonyabban használhatók fel.
A napi felügyeleti és karbantartási igények csökkentésével mérséklődnek a munkaerőköltségek, miközben a dolgozók több időt fordíthatnak más feladatok elvégzésére.
Ma már több hasznos együttműködés is létrejött a cég és a haltermelők és a horgászszervezetek között. A rendszer alkalmazásával természetvédelmi, vízgazdálkodási, halgazdálkodási és oktatási feladatokat is megoldanak. A partnerek visszajelzései alapján a rendszerek jól működnek. „A visszajelzés pedig azért fontos, mert a termékek tovább fejlesztését a halbiológusok és hidrobiológusok bevonásával valósítjuk meg. A WALISE Kft. szakértői gárdája több mint két évtizedes tapasztalattal rendellkezik az ipari fejlesztésben és gyártásban. Az innováció, a fenntarthatóság és a csapatmunka áll a vállalati kultúránk középpontjában. Hisszük, hogy együtt meg tudjuk védeni bolygónk legértékesebb erőforrását – a vizet” zárta az előadását Koleszár Tibor.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza