Mit mutat a folyamatos vízminőség-monitoring? - Sekély tavak, forró nyarak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Sorosi Péter, Dr. Várkonyi Levente, 2026/03/10

Az elmúlt években a nyári hőhullámok, a tartós meleg időszakok és a csapadékhiány egyre komolyabb kihívást jelentenek a sekély állóvizek üzemeltetése során. A tavak vízhőmérséklete gyorsan emelkedik, az oldott oxigén szintje pedig rövid idő alatt kritikus értékekre csökkenhet. Ezek a folyamatok nemcsak a halgazdálkodásban, hanem a vízkezelés és a természetes vizek fenntartása során is új megközelítéseket tesznek szükségessé. 

A klímaváltozás hatásainak gyakorlati megértéséhez jó alapot ad a Látóképi Tófürdőben végzett, több hónapon át tartó vízminőség-monitoring vizsgálat. A sekély, alföldi fekvésű tó nyári üzemeltetése során folyamatosan mérték a legfontosabb vízminőségi paramétereket. A cél nem pusztán az adatok gyűjtése volt, hanem annak feltárása, hogy a napi ciklusok és az időjárási terhelések milyen gyorsan és milyen mértékben befolyásolják a vízminőséget.

A méréseket egy autonóm, okosbója-alapú monitoring rendszer végezte, amely több ponton figyelte a tó állapotát. 
A tó mélyebb részén egy profilozó bója (SMU-51 monitoring eszköz) került elhelyezésre, amely folyamatosan rögzítette az oldott oxigén koncentrációját, a vízhőmérsékletet és a pH-t. Ez a mérési pont referencia-adatokat szolgáltatott a teljes vízterület általános állapotáról, és alapjául szolgált a további üzemeltetési döntéseknek.

A tó más pontjain a rendszer már nemcsak mérési, hanem beavatkozási funkciókat is ellátott. 
A profilozó bója adataival összekapcsolt vízparti vezérlőegységek (FMU-51 eszköz) alacsony oldott oxigénszint esetén automatikusan indították a levegőztetőket és a vízforgató szivattyúkat. A rendszer így képes volt az oxigénhiányos állapotok gyors kezelésére, különösen a hajnali órákban, amikor a kockázat a legnagyobb.

A tó középső részén, a ketreces halnevelés környezetében egy úszó szenzorplatform (FSP eszköz) egészítette ki a rendszert. Ez a mérőpont lokálisan követte az oldott oxigén koncentrációját, annak szaturációs értékét és a vízhőmérsékletet, és szükség esetén automatikusan elindította a ketrecek alatti vízmozgást biztosító szivattyút. Ennek köszönhetően a monitoring nemcsak a tó egészére, hanem az érzékenyebb, lokálisan terhelt vízterekre is kiterjedt.
Ez a több szinten felépített rendszer lehetővé tette, hogy a monitoring ne csupán adatgyűjtésként működjön, hanem aktív, valós idejű vízkezelési eszközzé váljon, amely a nap 24 órájában képes reagálni a kritikus állapotokra. Ez különösen fontos a hajnali órákban, amikor az oxigénszint gyakran a legalacsonyabb, és amikor a hagyományos ellenőrzés már nem biztosít időben információt.

A mérések egyértelműen megmutatták, hogy a vízhőmérséklet és az oldott oxigén szintje akár egyetlen napon belül is szélsőségesen ingadozhat. 
A nyári időszakban több alkalommal 30 °C feletti vízhőmérsékletet regisztráltak, miközben az oldott oxigén koncentrációja az éjszakai órákban kritikus tartományba esett. Előfordult, hogy az oldott oxigén koncentrációja a nappali órákban 10 mg/l feletti értékeket ért el, majd az éjszakai és hajnali időszakban néhány óra alatt kritikus, 2 mg/l alatti tartományba csökkent. Ez a 10 mg/l-t meghaladó napi ingadozás jelentős élettani stresszt jelent a halállomány számára, különösen sekély, intenzíven terhelt tavak esetében. 

1. ábra: A Walise SMU-51 mérőegysége.
Forrás: index.hu

2. ábra: FMU-51 aktív beavatkozó és
vezérlő egység. Forrás: index.hu

Ezek az ingadozások jól mutatják, hogy a sekély tavak vízminősége ma már órás léptékben változó rendszerként értelmezhető.
Ezek a szélsőértékek alkalmi mérésekkel jellemzően nem észlelhetők, ugyanakkor közvetlen kockázatot jelentenek az üzemeltetés biztonságára. A folyamatos monitoring viszont lehetővé tette, hogy ezek a gyors változások pontosan nyomon követhetők legyenek, és a szükséges beavatkozások ne utólag, hanem időben történjenek meg. 

A tapasztalatok alapján jól látható, hogy a sekély tavak esetében a klímaváltozás hatásai már nem elméleti kérdések. A vízminőség rövid idő alatt kritikus állapotba kerülhet, különösen a nyári meleg időszakokban. 

A folyamatos monitoring ebben a környezetben nem kényelmi megoldás, hanem az egyik legfontosabb eszköz a kockázatok csökkentésére.
Az ilyen rendszerek alkalmazása nemcsak a halgazdálkodásban, hanem más vízhasználati területeken is egyre nagyobb szerepet kaphat. A Látóképi Tófürdő példája jól mutatja, hogy a vízminőség folyamatos megfigyelése és az automatikus beavatkozások kombinációja hatékony választ adhat a sekély alföldi tavakat érintő, klímaváltozással összefüggő kihívásokra.

A szerzők ezúton mondanak köszönetet a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének a Látóképi Tófürdőn végzett monitoring megvalósításához nyújtott támogatásért és együttműködésért. Külön köszönet illeti Cserepes Norbert Ernőt, a Szövetség elnökét, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnökét, aki szakmai nyitottságával és elkötelezettségével hozzájárult a rendszer gyakorlati alkalmazásához és a tapasztalatok feldolgozásához.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai