Áron
Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: B. K., 2026/03/12
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.
A magyar gazdák a pályázati lehetőségeknek köszönhetően is, egyre nagyobb nyitottsággal fordulnak a fejlesztések felé, és készek a legmodernebb technológiai újdonságokat alkalmazni a gazdálkodásukban – mondta a PREGA megnyitóján Nagy István agrárminiszter. Mint kiemelte: tavaly ismét nőttek a gépeladások, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 163,5 milliárd forintértékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2025 első három negyedévében, ami 21 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakának forgalmához képest.
A miniszter szerint a pályázati forrásoknak köszönhetően országszerte jellemző, hogy fejlesztenek a gazdálkodók, ami látványos változást hoz magával. Mivel az uniós büdzséből származó forrást kiegészítő nemzeti társfinanszírozás mértékét maximális szintre, 80 százalékra emelték, háromszor több forrás biztosítható a hazai agrár- és élelmiszeripar számára. Ez azt jelenti, hogy 100 euróból 80 eurót a magyar költségvetésből érkező nemzeti forrás tesz ki.
Fontos a tudás
Nagy István megismételte: az ágazat számára rendelkezésre álló történelmi források segítségével a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. Az építkezés nem most kezdődött, az ágazatot az elmúlt 15 évben fejlődés jellemezte, ez pedig szilárd alapot teremtett a további fejlődéshez. Mindezeknek köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, az általa megtermelt hozzáadott érték pedig a kétszeresére nőhet az évtized végére. Ezzel együtt az évtized elején még 10 milliárd euró körüli magyar élelmiszergazdasági export 2030-ig meghaladhatja a 16 milliárd eurót is – tette hozzá.
Mindezeket pedig a hazai gazdálkodók egy felgyorsult világ körülményei között érik el. Ezt érzékeltetve azt a példát hozta fel, hogy az 1990-es évek elején még Commodore 64-es gépen tanulták az egyetemisták a számítástechnikát, több évtizedes tankönyvekből szereztek tudást, ma pedig egyre-másra jönnek az új információk. Az ágazatnak ma nem csak a dolgos kezekre van szüksége, hanem kiművelt emberfőkre is, hiszen az agrárium képes leginkább integrálni a társtudományokat. A tudás felértékelődését a kormány is érzékelte, ezért átalakította az agráregyetemi képzéseket – mondta. A technológiai megújulás nem történhet meg jól felkészült szakemberek nélkül. A modernizációra égető szükség van, hiszen csak a korszerű eszközök és technológiák segítségévvel lehet releváns és hosszútávú válaszokat adni a klímaváltozás, a piacokat jellemző bizonytalanság, valamint az ágazatot sújtó munkaerőhiány okozta kihívásokra.
A klímaváltozással kapcsolatban Nagy István megemlítette, hogy az agráriumot sok alaptalan vád éri, amelyek a jelenség egyik okozójának a mezőgazdaságot tartják. A valóság azonban, hogy az agrárium a megoldás része, nem pedig a probléma okozója – tette hozzá. Azoknak, akik a természetben, a természet közelében és a természetből élnek, alapvető érdeke a teremtett világ minőségének megőrzése.
Jöjjenek a fiatalok!
A generációváltás szükségességéről beszélt Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, aki szerint az nem csak a hazai, hanem az egész európai mezőgazdaság számára elodázhatatlan feladat. A magyar kormány sokat tesz azért, hogy megoldja ezt a problémát, amire példaként ezért tesz is, és meghirdette a gazdaságátadási támogatást, amelyre több mint 1700 pályázat érkezett be. A gazdaságátadást ösztönző támogatás nagy lendületet adhat a folyamatnak – mondta, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben Magyarország megelőzte az Európai Uniót. A Magosz elnöke szerint a fiatal gazdák új szemlélete lehet az egyik fő záloga a mezőgazdaság sikeres átalakításának.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a változó környezetről beszélt, megemlítve a világkereskedelemben zajló átalakulást, a vámháborúkat, és a klímaváltozás hatásait. Utóbbira példaként hozta fel a kukoricatermelés átalakulását, ami a magyar növénytermesztést is jelentősen érinti: a most zajló szezonban például több magyar feldolgozó is Lengyelországból vásárolt kukoricát, mert míg itthon visszaszorul a termőterület és az aszály miatt kevés a termés, ott nőtt a vetésterület. Pedig – emlékeztetett – miközben néhány éve még a magyar termény egyik fontos piaca volt a lengyel.
A rendezvényen innovációs díjjal jutalmazták a leginkább előremutató digitális megoldásokat. Top digitális szolgáltatás kategóriában az MBH Bank Agrárcentrum, Agrár Partner platformja, Top precíziós megoldás kategóriában a Senit Kft., Okosfarm precíziós telepfelügyeleti rendszere, míg Top állattenyésztési megoldás kategóriában a Systo Kft., Riska telepirányítási rendszer kapott díjat.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.Már 200 ezer aláírás gyűlt össze az agrárpetíción
Már több mint 200 ezer aláírás gyűlt össze az Agrárpetíción. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ közös kezdeményezésének eredményei jól mutatják, hogy a magyaroknak fontos az agrárium ügye, kiállnak a hazai gazdák és az egészséges élelmiszerek mellett, jelentette be Papp Zsolt György, a NAK elnöke.„Az esélyt teremtő víz” - A víz az egyenlőség és a fenntartható agrárium alapja
A víz nem csupán természeti erőforrás, hanem az esélyteremtés alapja is – hívja fel a figyelmet a víz világnapja kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A biztonságos ivóvízhez és megfelelő higiéniai körülményekhez való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog, és egyben a társadalmi egyenlőség kulcsa.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza