Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: B. K., 2026/03/12

A magyar gazdák a pályázati lehetőségeknek köszönhetően is, egyre nagyobb nyitottsággal fordulnak a fejlesztések felé, és készek a legmodernebb technológiai újdonságokat alkalmazni a gazdálkodásukban – mondta a PREGA megnyitóján Nagy István agrárminiszter. Mint kiemelte: tavaly ismét nőttek a gépeladások, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 163,5 milliárd forintértékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2025 első három negyedévében, ami 21 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakának forgalmához képest. 

A miniszter szerint a pályázati forrásoknak köszönhetően országszerte jellemző, hogy fejlesztenek a gazdálkodók, ami látványos változást hoz magával. Mivel az uniós büdzséből származó forrást kiegészítő nemzeti társfinanszírozás mértékét maximális szintre, 80 százalékra emelték, háromszor több forrás biztosítható a hazai agrár- és élelmiszeripar számára. Ez azt jelenti, hogy 100 euróból 80 eurót a magyar költségvetésből érkező nemzeti forrás tesz ki. 

Fontos a tudás

Nagy István megismételte: az ágazat számára rendelkezésre álló történelmi források segítségével a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. Az építkezés nem most kezdődött, az ágazatot az elmúlt 15 évben fejlődés jellemezte, ez pedig szilárd alapot teremtett a további fejlődéshez. Mindezeknek köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, az általa megtermelt hozzáadott érték pedig a kétszeresére nőhet az évtized végére. Ezzel együtt az évtized elején még 10 milliárd euró körüli magyar élelmiszergazdasági export 2030-ig meghaladhatja a 16 milliárd eurót is – tette hozzá.  

Mindezeket pedig a hazai gazdálkodók egy felgyorsult világ körülményei között érik el. Ezt érzékeltetve azt a példát hozta fel, hogy az 1990-es évek elején még Commodore 64-es gépen tanulták az egyetemisták a számítástechnikát, több évtizedes tankönyvekből szereztek tudást, ma pedig egyre-másra jönnek az új információk. Az ágazatnak ma nem csak a dolgos kezekre van szüksége, hanem kiművelt emberfőkre is, hiszen az agrárium képes leginkább integrálni a társtudományokat. A tudás felértékelődését a kormány is érzékelte, ezért átalakította az agráregyetemi képzéseket – mondta. A technológiai megújulás nem történhet meg jól felkészült szakemberek nélkül. A modernizációra égető szükség van, hiszen csak a korszerű eszközök és technológiák segítségévvel lehet releváns és hosszútávú válaszokat adni a klímaváltozás, a piacokat jellemző bizonytalanság, valamint az ágazatot sújtó munkaerőhiány okozta kihívásokra. 

A klímaváltozással kapcsolatban Nagy István megemlítette, hogy az agráriumot sok alaptalan vád éri, amelyek a jelenség egyik okozójának a mezőgazdaságot tartják. A valóság azonban, hogy az agrárium a megoldás része, nem pedig a probléma okozója – tette hozzá. Azoknak, akik a természetben, a természet közelében és a természetből élnek, alapvető érdeke a teremtett világ minőségének megőrzése.

Jöjjenek a fiatalok!

A generációváltás szükségességéről beszélt Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, aki szerint az nem csak a hazai, hanem az egész európai mezőgazdaság számára elodázhatatlan feladat. A magyar kormány sokat tesz azért, hogy megoldja ezt a problémát, amire példaként ezért tesz is, és meghirdette a gazdaságátadási támogatást, amelyre több mint 1700 pályázat érkezett be. A gazdaságátadást ösztönző támogatás nagy lendületet adhat a folyamatnak – mondta, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben Magyarország megelőzte az Európai Uniót. A Magosz elnöke szerint a fiatal gazdák új szemlélete lehet az egyik fő záloga a mezőgazdaság sikeres átalakításának.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a változó környezetről beszélt, megemlítve a világkereskedelemben zajló átalakulást, a vámháborúkat, és a klímaváltozás hatásait. Utóbbira példaként hozta fel a kukoricatermelés átalakulását, ami a magyar növénytermesztést is jelentősen érinti: a most zajló szezonban például több magyar feldolgozó is Lengyelországból vásárolt kukoricát, mert míg itthon visszaszorul a termőterület és az aszály miatt kevés a termés, ott nőtt a vetésterület. Pedig – emlékeztetett – miközben néhány éve még a magyar termény egyik fontos piaca volt a lengyel. 

A rendezvényen innovációs díjjal jutalmazták a leginkább előremutató digitális megoldásokat. Top digitális szolgáltatás kategóriában az MBH Bank Agrárcentrum, Agrár Partner platformja, Top precíziós megoldás kategóriában a Senit Kft., Okosfarm precíziós telepfelügyeleti rendszere, míg Top állattenyésztési megoldás kategóriában a Systo Kft., Riska telepirányítási rendszer kapott díjat. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai