Zuhanó sertésárak

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P. (az FM, VHT, MTI közlése alapján), 2015/03/10

Az év végi számadást követően és az év elejei sertésárakat figyelembe véve felmerülhet a kérdés a sertéstenyésztők körében, hogy meddig kell és lehet-e még egyáltalán húzni a nadrágszíjon.

Év elején 340 forint körül mozgott az élősertés kilogrammonkénti felvásárlási ára. Ősszel ez még 440–470 forint körül járt. Nem tudni, a régóta tartó sertésárzuhanás meddig tarthat, nehéz megjósolni, esetleg lesz-e tavaszra valamifajta áremelkedés. Az elmúlt időszakban Európa legtöbb országában csökkentek a sertésárak. Az Európában meghatározó német piacon 2011 óta nem volt ilyen alacsony az élő sertés ára, mint év elején.

Telítődött sertéshúspiac Európában

Az orosz embargó miatt az uniós piac telítődött és a felesleg bizonyos része a magyar piacon is próbál vevőre találni.

A jelenlegi helyzetben a sertéstartók kénytelenek alacsony áron értékesíteni, nem tudnak mást tenni, termelnek a jobb árak reményében. Ki hogyan vészeli át ezt a nehezebb időszakot, az a telep adottságaitól is függ.

A hazai sertéságazatnak mindössze 20 százaléka termel versenyképes körülmények között. Ráadásul a sertéstenyésztők többsége termőföld nélkül gazdálkodik, így a földalapú támogatásból kimarad, a takarmányt pedig kénytelen megvásárolni.

A sertéságazat jövedelemtermelő képességét befolyásoló tényezők közül nem újdonság kimondani, hogy a tenyésztőkre a sertésfelvásárlási árak és a takarmányköltségek hatnak legérzékenyebben, valamint ennek a két tényezőnek az állandóan változó aránya.

A mostani olcsóbb takarmány valamit enyhít a nehézségeken, de a nyomott felvásárlási árak hosszabb ideig is tartósak maradhatnak. Így a nehéz időszakban kénytelenek az ágazat résztvevői tartalékaikhoz nyúlni. Már akinek van, hiszen a sertéstartók közül ezt kevesen mondhatják el magukról.

Érzékelhető, hogy hatalmas a kínálati nyomás az európai piacon az orosz embargó kihirdetése óta. Mint tudjuk, Oroszország korábban teljes embargót vezetett be a marhahús, sertéshús, gyümölcs- és zöldségtermékek, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából. A tilalom alá eső termékek együttes értéke egyes számítások szerint 9 milliárd dollár. Az orosz embargó 10 milliárd forintos veszteséget okoz a magyar mezőgazdaságnak.

A túlkínálat nyár óta kisebb kilengést leszámítva mondhatni folyamatos árcsökkenést okoz a hazai piacon. Novemberben még valamifajta stabilizálódás mutatkozott, de decemberre újabb árzuhanás következett be.

Az árcsökkenés már a malacok árában is jelentőssé vált, hiszen pár hónap leforgása alatt több ezer forinttal kevesebbért lehet eladni az állatokat.

Égető szükség van a többlettámogatásokra

Az elmúlt években az ország különböző pontjain jelentős fejlesztéseket, több telepen milliárdos beruházásokat hajtottak végre a versenyképesség fokozása érdekében. A telepi önköltségek nagy szórást mutatnak az országban, a jelenlegi felvásárlási árak mellett a legkorszerűbb telepek is nehéz időszakot élnek meg, hát még a kevésbé korszerűek.

A modernizált sertéstelepeken elért eredmények semmivel sem rosszabbak, mint az európai átlag. A fejlesztéseknek köszönhetően számos telepen javultak a naturális mutatók. Akad, ahol 14,65-ös fialási átlagot tudnak magukénak, és van, ahol a 2,8 kilogramm körüli takarmányt használnak fel 1 kg testömeg-gyarapodáshoz a beruházás előtti 3,5 kilogramm abrakfelhasználáshoz képest.

Számos gazdaságban látni, hogy a fejlesztések nem voltak hiábavalók, de az is érzékelhető, hogy az önköltség leszorításán túl több kell a sikeres termeléshez. Amennyiben az ínséges időszak elhúzódik, nagyon nehéz lesz a szükséges fejlesztéseket végrehajtani és a kellő önerőt előteremteni a későbbi beruházásokhoz.

Mentőöv lehet

Óriási segítség lehet az ágazat számára az a hír, hogy a meglévő 8,5 milliárd forintos sertésjóléti támogatást újabb 8,62 milliárd forintos tenyészkoca állatjóléti támogatással kiegészítve idén összesen több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kapnak a sertéstartók.

Mindezt a VIII. Budapesti Mangalica Fesztiválon jelentette Horváth István, kiemelt programokért felelős miniszteri biztos. Mint mondta: „A kormány tavaly ősszel nyújtotta be az Európai Bizottságnak a sertésprogramon belül javasolt támogatási kérelmet, amelyet a brüsszeli testület január végén hagyott jóvá. Ez a gazdálkodók munkájának jelentős elismerése: a keretösszeg kocánként maximálisan 38 580 forintos támogatásával számolva összesen 222 ezer kocánál jelent közvetlen támogatást. – Majd hozzátette: – A tárcának a sertésprogramban sikerült úgy előkészíteni a javaslatot Brüsszel felé, hogy 2016-tól akár 20 százalékkal, 10 milliárd 340 millió forintra is növelhető legyen a keretösszeg. Így 2016-tól akár 268 ezer kocára juthat a 38 ezer 580 forintos támogatás.”

A Sertésprogram eddigi eredményei között említette, hogy 2014-től 5 százalék lett az élősertés és a félsertés áfája. Jelezte, hogy a minisztérium egyedi kocanyilvántartás létrehozásán dolgozik az állatok nyomon követhetősége érdekében, ami a támogatásokkal együtt az átláthatóan működő vállalkozásokat segíti.

Piacbővítésre kényszerülve

A tavalyi 16 millió tonna körüli gabonatermésünk a jelenleginél jóval több sertést is ellátna takarmánnyal. Köztudott, hogy a magyar sertéshús jó minősége egyszerűen abból fakad, hogy a hazai környezeti adottságok miatt a takarmányozási körülmények eltérnek a versenytársakétól. A piacokon ezzel tudunk kitűnni, ezért keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel újabb felvevőpiacokra találhatunk.

Év elején az MTI-nek adott nyilatkozatában Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a belföldi piacvesztésre is utalt.

„Az állatállomány növelését célzó intézkedések csak akkor reálisak, ha biztos piaci háttér áll mögötte. A magyar húsipar a legnagyobb piacvesztést belföldön szenvedte el. Ezért ennek visszaszerzése a legfontosabb feladat a magyar húsipar számára, ami az olcsó importkínálattal szembeni eredményes versenyhelyzet megteremtését jelenti. A magyar húsipar helyzetét 2014 közepétől az orosz embargós intézkedések is rontják. A sertésszektor az EU egészében ugyanis az embargót követően nem részesült semmilyen támogatásban, míg más ágazatok esetében több támogató lépés is történt” – közölte év elején a VHT titkára

Hazai sertéshúsfogyasztás

Belföldi sertéshúsfogyasztásunk a korábbi években jelentősen visszaesett. A decemberi hónapban fejenként 2,5 kg sertéshúst fogyaszt a lakosság, más hónapokban ez alig 2 kilogrammot jelent. A hetvenes évek elején egy főre évi 30 kg fogyasztás jutott, majd tíz évvel később ez 40 kilogrammra növekedett és hosszabb ideig ezen a szinten maradt. A kilencvenes évek előtt még elérte a 43 kilogrammot, majd a kilencvenes évek közepére 30 kilogrammra esett vissza.

Manapság évente és fejenként nagyjából 25 kiló sertéshús fogy Magyarországon, míg a szomszédos Ausztriában 45–50 kiló. A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések fontos része a sertéshús termékek fogyasztásának növelése. Ennek látványosabb növekedése sokkal inkább hazai lépéseken múlik, mint a mindenkori sertésfelvásárlási ár alakulása.

Magyarország Aujeszky-mentes

Január végén derült ki, hogy Magyarország bekerült az Aujeszky-betegségtől mentes uniós tagállamok közé, így a hazai sertéspiaci szereplők mostantól egyszerűbb feltételek mellett exportálhatnak.

Az országba érkező sertésszállítmányoknak viszont a betegségtől mentes státusz védelmében szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük.

„Az Európai Unió tag­államai egyhangú dön­téssel Magyarország teljes területét mentesnek nyilvánították a sertésállományokat veszélyeztető Aujeszky-betegségtől – jelentette be Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. – A számunkra kedvező döntést az EU illetékes bizottságának állat-egészségügyi és állatjóléti szekciója hozta meg. Magyarországon kívül jelenleg tizennégy tagállam teljes területe és két tagállam egyes megyéi mentesek a sertések által terjesztett állatbetegségtől” – adta hírül a FM Sajtóirodája.

Magyarország bekerült az AUJESZKY-betegségtől mentes uniós tagállamok közé

Időszerű lenne már az embargó feloldása

„Az orosz húsbeviteli tilalom enyhítése sürgető lenne a magyarországi sertéságazat szereplőinek, akik jelentős árbevétel-kiesést szenvednek el az orosz embargó miatt” – nyilatkozta korábban a VHT titkára az MTI-nek.

Menczel Lászlóné nyilatkozatában elmondta: a bejelentés, hogy belátható időn belül enyhülhet az orosz beviteli tilalom az EU néhány tagországára – köztük Magyarországra – vonatkozóan is, élénkítheti a keresletet, ami különösen azért is kedvező, mert az elmúlt hónapokban jelentősen, mintegy 15 százalékkal csökkent az élő sertés ára: kilogrammonként 420-ról 350 forintra.

A VHT január végi közleményében úgy szóltak a hírek, hogy Oroszország hat európai uniós országnak, köztük Magyarországnak engedélyezné elsőként a sertéshús exportját azután, hogy Moszkva feloldja a tavaly bevezetett behozatali tilalmat. Azóta eltelt időszakban és lapzártánkig újabb hírt nem jelentettek be ezzel kapcsolatban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai