Konrád
Az idei év az építkezés éve lesz az agráriumban
Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: MTI, 2026/03/11
Az idei év az építkezés éve lesz az agráriumban: elindulnak a fejlesztések és beruházások, amelyek munkahelyeket, biztos megélhetést és jövőt jelentenek a magyar vidéken - jelentette ki Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kedden Kecskeméten.
Hubai Imre a Portfolio Agrárium 2026 konferencián arról beszélt, hogy a "rendelkezésre álló történelmi források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz".
Hozzátette: az elmúlt másfél évtized fejlesztései stabil alapot teremtettek a további növekedéshez. A magyar agrárium termelékenysége másfélszeresére, a hozzáadott érték pedig kétszeresére nőhet a következő években. Az export, amely az évtized elején még 10 milliárd euró körül alakult, 2030-ra meg is duplázódhat - fejtette ki az államtitkár, aki felidézte, hogy az előző évben az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást meghaladtak: 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz, köszönhetően annak, hogy a támogatási rendszer minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban működött.
Hubai Imre elmondta, hogy 2025 végén forrásvesztés nélkül zárult a Vidékfejlesztési Program, amely csaknem 3 ezer milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte mintegy 400 ezer projekt valósult meg a keretében. Az új ciklusban pedig több mint 3150 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató második pillérben, amelynek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják.
"Jól is haladunk, hiszen február végéig 65 pályázati felhívást tettünk közzé több mint 1200 milliárd forintértékben, és eddig 104 ezer kérelem kapott pozitív elbírálást" – sorolta az eredményeket az államtitkár.
A politikus elmondta, hogy a legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemekben valósulnak meg: eddig 314 nagyberuházás kapott támogatást összesen 458 milliárd forintértékben. A kisebb és közepes fejlesztések keretében 627 üzem fejlesztése valósulhat meg csaknem 40 milliárd forintból.
Kiemelten fontos az állattartó telepek megújítása is, országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen 69 milliárd forintot, hogy modernizálhassa a telepét.
A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül kiemelte: a beruházásokhoz igényelhető 25 százalékos előleget az önerő előzetes igazolása nélkül is lehívhatóvá tették. Azok a beruházók pedig, akiknek már csak a végső hatósági engedélyek hiányoztak, az engedélyek megszerzése előtt is benyújthatták zárókifizetési kérelmüket. Az engedélyek pótlására 2026 végéig kaptak haladékot - tette hozzá Hubai Imre.
A mezőgazdasági kisüzemek támogatására 15 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, egy pályázó legfeljebb 10 millió forintot igényelhet, a kérelmeket júniusban és júliusban lehet benyújtani. A zártkerti fejlesztések támogatására 2 milliárd forint jut, a vidéki települési önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintra pályázhatnak júliusban.
"Továbbra is előtérben vannak a fiatal gazdák. Elsődleges célunk a magyar mezőgazdaság megújítása, mert a szektor jövője a 18 és 40 év közötti, képzett fiatalokon múlik"- mondta az államtitkár. A fiatal gazdák számára 79 milliárd forintos támogatási program indult, amelyre eddig 1428 pályázat érkezett mintegy 80 milliárd forint támogatási igénnyel. Az első döntések márciusban várhatók. A gazdasági átállás egy életpálya méltó lezárása az időseknek és biztos kezdet a fiataloknak. A cél, hogy a családi gazdaságok és a mezőgazdasági üzemek ne szűnjenek meg a nyugdíjba vonulással, hanem zökkenőmentesen működhessenek tovább - fogalmazott az államtitkár.
Az átadók esetében már több mint 10,6 milliárd forint támogatásról született döntés, az átvevők pedig eddig 5,2 milliárd forint támogatást igényeltek.
"Mindez azt mutatja, hogy a generációváltás nem csak terv, hanem élő folyamat a magyar vidéken" - tette hozzá.
A veszélyekről szólva elmondta: az Európai Bizottság legfrissebb javaslata uniós szinten több mint 20 százalékkal csökkentené az agrártámogatások keretét, ami Magyarország esetében közel 25 százalékos forráscsökkenést jelentene 2028 és 2034 között.
"Ez a javaslat elfogadhatatlan. Magyarország az elmúlt 7 hónapban következetesen nemet mondott ezekre a tervekre, és a jövőben is minden eszközzel megvédjük a magyar gazdák érdekét" - húzta alá.
Hubai Imre kitért arra is, hogy a múlt év végén nemzetközi tejpiaci válság alakult ki, amelynek hatásai jelenleg is érezhetők. Mint mondta, az exportpiacokról kiszorult nyugat-európai termékek nagy mennyiségben érkeztek a közép-európai térségbe, ami az árak visszaesését okozta. A helyzet enyhítésére több intézkedést hoztak: a tejtermelők számára ősz óta célzott támogatásokkal együtt több mint 32 milliárd forintot biztosítottak, emellett idén év elején további 2,4 milliárd forintos nemzeti támogatást fizettek ki.
A sertéságazat szintén nehéz piaci körülmények között működik - mondta, hozzátéve: a kormány célja "a hazai sertéspiac működésének stabilizálása és a magyar termékek piaci pozícióinak megerősítése". Ennek érdekében 8,3 milliárd forintra emelték a tenyész kocák állatjóléti programjának keretét, és 4 milliárd forint keretösszeggel új támogatási programot indítottak a tenyész kocatartók számára.
Az öntözésfejlesztésről szólva kiemelte, hogy a "Vizet a tájba!" program révén jelentősen nőtt a vízvisszatartás mértéke: az aszálykezelési beavatkozások eredményeként több mint egymilliárd köbméter felszíni vizet sikerült a tájban tartani. Tavaly a ténylegesen megöntözött területek nagysága mintegy 10 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest.
A 2025-ös év komoly kihívások elé állította a magyar agráriumot, ezért a kormány megemelte a kárenyhítési forrásokat. Mint mondta: 28,4 milliárd helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre, így minden jóváhagyott kérelmet kifizetnek, a támogatásokat pedig a Magyar Államkincstár március végéig utalja a gazdáknak, mondta végzetül Hubai Imre.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: az import csökkentése a célA szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza