2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A digitalizáció versenyelőny

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2026/03/12

A leginnovatívabb feldolgozóknak hirdet versenyfelhívást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Nemzeti Technológiai Platform Szövetség szakmai támogatásával. A megmérettetés célja az élelmiszerláncban megvalósított digitalizációs megoldások bemutatása és elismerése.

A digitalizáció ma már nemcsak versenyelőnyt jelent, hanem a hazai élelmiszerlánc hatékony működésének és ellátásbiztonságának alapfeltétele. A termelési, logisztikai és kereskedelmi folyamatok adatvezérelt, integrált és automatizált irányítása egyre fontosabb a gyors reagálás, a minőségbiztosítás és a fenntartható működés érdekében. A digitális megoldások alkalmazása hozzájárul a termékminőség javításához, a nyomon követhetőséghez, a veszteségek és az energiafelhasználás csökkentéséhez, valamint a fogyasztói bizalom erősítéséhez, jelentette ki Papp Zsolt György, a NAK elnöke.

A felhívás célja olyan élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozások elismerése, amelyek már működő, mérhető eredményeket hozó digitalizációs technológiákat vezettek be. A pályázók bemutathatják azokat a fejlesztéseket, amelyek javították többek között a hatékonyságot, a jövedelmezőséget, a logisztikai teljesítményt, a készletgazdálkodást, a döntéstámogatást vagy a vevői elégedettséget, hangsúlyozta az elnök.

A pályázaton magyarországi közép- és nagyvállalatok vehetnek részt, amelyek élelmiszer- vagy italgyártással, illetve élelmiszer-kereskedelemmel foglalkoznak. A verseny két fő kategóriában zajlik: Smart Factory Award az élelmiszer-előállítók, valamint Smart Trade Award az élelmiszer-kereskedők számára. A kategóriákban összesen három „bajnokot” hirdetnek.

A pályázatok értékelése két fordulóban történik. Az első körben a digitalizációval elért, számszerűsíthető eredményeket vizsgálják, majd a második szakaszban helyszíni szakmai validáció során ellenőrzik a bemutatott megoldásokat.

A jelentkezési határidő 2026. június 30., a nyerteseket pedig a 2026-os FoodTechShow rendezvényen hirdetik ki. A díjazott vállalkozások szakmai elismerésben, médiamegjelenésben és promóciós lehetőségekben részesülnek.

A részletes információk és a jelentkezési űrlap a https://www.foodtechshow.info/ oldalon érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza