2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Március végén indul a tavaszi rókavakcinázás

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: NÉBIH, 2026/03/13

2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.

Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza