2026. 10. 19., hétfő
Nándor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újra piaca van a pulykának

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/03/10

Mint a korábbi években, szervezett baromfiszektor alatt most is a Baromfi Termék Tanács (BTT) tagsági körébe tartozó tevékenységet értjük és erre szorítkozva készítettük el éves átfogó értékelésünket.

A terméktanácsi adatbázisban elkészített és februárban lezárt éves adatok felhasználásával összesített ágazati értékelést az 1. táblázatban foglaltuk össze.

Az éves sarokszámokat tartalmazó táblázat összehasonlító adatai azt mutatják, hogy a baromfiágazatban 2014-ben szinte minden téren mérsékelt növekedés volt. A vágó alapanyag összesített 6,5%-os növekedése egyrészt szinkronban van a nemzetgazdaság átlagosan 3%-ot meghaladó várható növekedésével, másrészt mind a hazai, mind a külpiac működését megnyugtatónak értékelhetjük.

A vágóbaromfi-előállítás feltételei elsősorban a takarmányárak viszonylag jelentős csökkenése következtében, de emellett a termelési integrációk sokrétű feladatokat ellátó, egyenként és ágazati szinten is jól összehangolt működésének is köszönhetően az év valamennyi időszakában kedvezően alakultak. Ez mind az input-, mind az értékesítési árakra érvényes, persze voltak kisebb gondok és eltérések, de a baromfihús-termelő szektornak 2014 elfogadhatóan jó éve volt.

Ha az egyes fajokat nézzük, akkor mindenekelőtt a csirke járt az élen, amely volumenét tekintve a legnagyobb mértékben nőtt, ennek az értékesítése is kiegyenlített volt és a kereslet mind a napos alapanyag, mind a vágott áru tekintetében várhatóan tovább nőhet 2015-ben is, ugyanis a szaporítási (szülőpár) fázis erre most kielégítően fel van készülve.

A pulyka helyzete 2014-ben a sok gond és piaci egyensúlytalanság után helyreállt, erre garancia az a leginkább két vállalat, amelyek ennek termelését és piacát kiválóan kézben tartják. A külpiacon is van némi javulás, már kisebb a lemaradás a múlt évhez képest, ugyanakkor a hazai piacon kifejezett előretörés jellemzi, ami egyébként a tehetősebb fogyasztók fizetőképességének javulására is visszavezethető.

A vízi szárnyas ágazatoknál felemás helyzet tapasztalható. A liba piaca ugyanis kifejezetten romlott, ami bizonyos konkurencia (elsősorban a lengyel, de a francia májpiac) miatt, áll fenn, és sajnos a jövőre nézve sem biztató. Ugyanakkor a kacsaágazat „menetelése” a múlt évben is folytatódott, a termelésben közel 27%, és az exportban is jelentős a növekedés. A hízott liba- és kacsamáj, tehát a hízott májak előállítása a múlt évekhez hasonló, de az elfogadható mennyiségi adatokkal szemben az értékesítési árak alacsonyak és veszélyeztetik a termékek előállításának rentabilitását.

Az értékesítés abszolút számait, azok múlt évhez viszonyított alakulását már röviden értékeltük. Összességében ezek a mutatók a termelés alakulásával, növekedésével összhangban vannak.

A belföldi értékesítés számaiból kimutatható annak összetétele, ami a fogyasztás struktúráját is jól tükrözi. Így megállapítható, hogy a baromfihús 14%-át egész testben, 40%-át darabolt formában vásárolják, míg az egyéb, az ún. olcsó áruk aránya közelíti a fogyasztás fele részét. Ez bizonyos életszínvonalbeli viszonyokat is feltár, hiszen a jobb módban lévő vevők tudják leginkább megfizetni a darabolt (mell, comb és ezek filézett formái) termékeket. Ugyanakkor az is tény, hogy a másod-, harmadrendű testrészek az elsőrendű testrészek exportja után belföldön kerülnek eladásra, ma már nem értéktelenek, mert éppen a jó takarmányozási körülmények között ma már – mint például a csirke- és pulykaszárny, pulykanyak, alsó combok – húsban gazdag főzési-sütési alapanyaghoz juttatják a vevőt, aki a színvonalas márkaboltokban és ízléses piaci pultokon kedvére válogathat a kedvező árfekvésű húsfélékből.

A liba- és kacsamájexport a korábbi évek szintjéhez hasonlóan alakult.

A fentiekben alacsonynak ítélt májárak a deviza (EUR) árak tekintetében valóban kedvezőtlenek, a HUF árbevétel azonban a jelenlegi, az év elejéhez viszonyítottan gyengébb árfolyam (310 HUF/EUR) következtében kedvezőbben alakult.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza