Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2026/03/29

A tavalyi év sikeres volt a juhtartóknak, az élőbárány-export mennyiségileg 2 százalékkal emelkedett, és 13700 tonnára nőtt. A bevétel ennél is nagyobb arányban, 5.8 százalékkal lett magasabb, az értéke 28 milliárd forint volt.  

Kevés bárány születik

Szükségük is van a juhtenyésztőknek a lendületre, mert az ágazat helyzete egyáltalán nem rózsás, ahogy ezt mondani szokás. Kevés sikeres kivételtől eltekintve a juhtenyésztés nem, vagy a fejlesztéshez mindenképpen kevés jövedelmet hoz a gazdáknak. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazatban a költségek csökkentésének már alig van lehetősége, hiszen a juhtartók többsége eddig is az extenzív módszereket alkalmazta.

A kiút a bevételek növelése lehet, aminek kulcsa a bárányszaporulat növelése. A juhtartás árbevételének 70 százalékát a bárányok értékesítése adja, amihez a húsvét és a ramadán különösen kedvező lehetőséget kínál. A kérdés az, egy gazda egy anyajuh után hány bárányt képes eladni. A válasz az, hogy a kívánatosnál lényegesen kevesebbet. A statisztikák szerint az egy anyára jutó szaporulat 0.85 átlagosan, de a sikeresebb árutermelő gazdaságokban is csak 1.03. A gazdasági számítások szerint a veszteség elkerüléséhez a szaporulati mutatónak el kellene érni az 1.27 arányt.

Nem szeretjük a bárány húst?

Az idei tavaszon jónak ígérkezik a piac. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint 2026 első tizenegy hetében a könnyű bárány termelői ára 5 százalékkal, a nehéz bárányé 1.5 százalékkal haladta meg az előző évit. A drágulás nem csupán magyar jelenség, az Európi Unióban is 7 százalékkal emelkedett az ár. Az árak hetenként változhatnak néhány százalékkal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara árfigyelő rendszere szerint az élő bárány termelői ára a 10. héten 2366 forint volt kilogrammonként, egy héttel később 2284 forint.

 A felvásárlási árak Magyarországon is az európai szinthez igazodnak. A bárányhús fogyasztói ára a hazai piacon természetesen a minőségtől, a feldolgozottságtól, a kereskedőtől függően változik. A prémium minőségű báránygerincért 15-16 ezer forintot is ki kell fizetni, s csontos báránycombot már 6-7 ezer forintért is odaadja a hentes kilogrammonként. A ránézésre magasnak tűnő bárányhús ár nem szaggatja szét a hazai vásárlók pénztárcáját, mert az átlagos fogyasztás mindössze 35 dekagramm fejenként és évente. Ezzel messze elmaradunk az Európai Uniós átlag mögött, amely 2,3 kilogramm. Az igaz, hogy országonként nagy a szóródás, a 10 dekagramm és a 13 kilogramm között változik.

Csak az akarat hiányzik

A bárány és a juh húsának fogyasztása egészséges, ízletes, a juhtartás fenntartható, ami mögött többségében az extenzív állattartás áll. Ezek az állatok naponta közvetlen kapcsolatban állnak a környezettel, a szabadban nevelkednek, mozognak. A mérések szerint a juhhúsnak kedvezőbb a zsírsav-összetétele is. Ennek is hatása, hogy csökkenti a gyulladásos folyamatok, a daganatos megbetegedések, az Alzheimer-kór kialakulását, segít megelőzni a szívbetegségeket, és még hosszan folytatják a szakemberek a juhhús fogyasztásának előnyeit.

Mindezen előnyök élvezetéhez két feltétel szükséges: növelni kellene az egy főre jutó juhhús fogyasztását; másfelől az első szempont a juhász. Nem a botjára támaszkodó, pulikutyával terelgető juhászokra kell már asszociálni, hanem a jól képzett szakemberekre. Belőlük nagyon kevés van, s ennek is követkeménye, hogy nincs elég jövedelem az ágazatban és ötven év alatt a juhállomány is megfeleződött.

Ennek ellentmondanak az adottságaink. Magyarországon kétmillió juh tartására alkalmas gyepterület van, az Európai Unió nem önellátó juhhúsból, így az export bővítésének sincs akadálya. Már csak az akarat hiányzik.

Ajánlott kiadványokJávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósigDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállításVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozásDr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztásaDr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai