2026. 05. 18., hétfő
Erik
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2026/03/29

Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.

A tavalyi év sikeres volt a juhtartóknak, az élőbárány-export mennyiségileg 2 százalékkal emelkedett, és 13700 tonnára nőtt. A bevétel ennél is nagyobb arányban, 5.8 százalékkal lett magasabb, az értéke 28 milliárd forint volt.  

Kevés bárány születik

Szükségük is van a juhtenyésztőknek a lendületre, mert az ágazat helyzete egyáltalán nem rózsás, ahogy ezt mondani szokás. Kevés sikeres kivételtől eltekintve a juhtenyésztés nem, vagy a fejlesztéshez mindenképpen kevés jövedelmet hoz a gazdáknak. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazatban a költségek csökkentésének már alig van lehetősége, hiszen a juhtartók többsége eddig is az extenzív módszereket alkalmazta.

A kiút a bevételek növelése lehet, aminek kulcsa a bárányszaporulat növelése. A juhtartás árbevételének 70 százalékát a bárányok értékesítése adja, amihez a húsvét és a ramadán különösen kedvező lehetőséget kínál. A kérdés az, egy gazda egy anyajuh után hány bárányt képes eladni. A válasz az, hogy a kívánatosnál lényegesen kevesebbet. A statisztikák szerint az egy anyára jutó szaporulat 0.85 átlagosan, de a sikeresebb árutermelő gazdaságokban is csak 1.03. A gazdasági számítások szerint a veszteség elkerüléséhez a szaporulati mutatónak el kellene érni az 1.27 arányt.

Nem szeretjük a bárány húst?

Az idei tavaszon jónak ígérkezik a piac. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint 2026 első tizenegy hetében a könnyű bárány termelői ára 5 százalékkal, a nehéz bárányé 1.5 százalékkal haladta meg az előző évit. A drágulás nem csupán magyar jelenség, az Európi Unióban is 7 százalékkal emelkedett az ár. Az árak hetenként változhatnak néhány százalékkal. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara árfigyelő rendszere szerint az élő bárány termelői ára a 10. héten 2366 forint volt kilogrammonként, egy héttel később 2284 forint.

 A felvásárlási árak Magyarországon is az európai szinthez igazodnak. A bárányhús fogyasztói ára a hazai piacon természetesen a minőségtől, a feldolgozottságtól, a kereskedőtől függően változik. A prémium minőségű báránygerincért 15-16 ezer forintot is ki kell fizetni, s csontos báránycombot már 6-7 ezer forintért is odaadja a hentes kilogrammonként. A ránézésre magasnak tűnő bárányhús ár nem szaggatja szét a hazai vásárlók pénztárcáját, mert az átlagos fogyasztás mindössze 35 dekagramm fejenként és évente. Ezzel messze elmaradunk az Európai Uniós átlag mögött, amely 2,3 kilogramm. Az igaz, hogy országonként nagy a szóródás, a 10 dekagramm és a 13 kilogramm között változik.

Csak az akarat hiányzik

A bárány és a juh húsának fogyasztása egészséges, ízletes, a juhtartás fenntartható, ami mögött többségében az extenzív állattartás áll. Ezek az állatok naponta közvetlen kapcsolatban állnak a környezettel, a szabadban nevelkednek, mozognak. A mérések szerint a juhhúsnak kedvezőbb a zsírsav-összetétele is. Ennek is hatása, hogy csökkenti a gyulladásos folyamatok, a daganatos megbetegedések, az Alzheimer-kór kialakulását, segít megelőzni a szívbetegségeket, és még hosszan folytatják a szakemberek a juhhús fogyasztásának előnyeit.

Mindezen előnyök élvezetéhez két feltétel szükséges: növelni kellene az egy főre jutó juhhús fogyasztását; másfelől az első szempont a juhász. Nem a botjára támaszkodó, pulikutyával terelgető juhászokra kell már asszociálni, hanem a jól képzett szakemberekre. Belőlük nagyon kevés van, s ennek is követkeménye, hogy nincs elég jövedelem az ágazatban és ötven év alatt a juhállomány is megfeleződött.

Ennek ellentmondanak az adottságaink. Magyarországon kétmillió juh tartására alkalmas gyepterület van, az Európai Unió nem önellátó juhhúsból, így az export bővítésének sincs akadálya. Már csak az akarat hiányzik.

Ajánlott kiadványokBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Dr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.
Dr. Vahid Yousefi - Kóbori Judit:
A merinói juhok tenyésztése és kiválasztása
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza