2026. 04. 13., hétfő
Ida
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vetési Nap Mezőfalván

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara, Növénytermesztés | 2026/03/30

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.

Papp Zsolt, a NAK elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kihívással kellett szembe nézniük a gazdálkodóknak, egyúttal megköszönte nekik, hogy mindezek ellenére talpon maradtak. A problémákra a kormányzattal szoros összefogásban sikerült megtalálni a válaszokat. A nemzeti kormány által a vidékfejlesztési pályázatokhoz nyújtott maximális, 80 százalékos társfinanszírozás révén ezermilliárdok jutnak a vidéknek, a beruházások és a modernizáció eredményeképp erősödnek, fejlődnek az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői.

A NAK elnöke komoly sikerként értékelte, hogy már több mint 260 ezer aláírás gyűlt össze a Kamara és a MAGOSZ által indított Agrárpetíción, ami jól mutatja, hogy a magyaroknak fontos az agrárium ügye, kiállnak a hazai gazdák és az egészséges élelmiszerek mellett. Az április 12-i választásokra utalva hangsúlyozta: van mit elveszíteniük, van mit megvédeniük a gazdálkodóknak. A magyar vidéknek szükséges az együttműködést újra és újra megújítani, továbbá megesküdni arra, hogy megvédik a falugazdász-hálózatot, mert nap mint nap azzal fenyegetik a NAK-ot, hogy eltörlik a tagságot, eltörlik a tagdíjat, és elveszik a teljes hálózatot, ami kiszolgáltatott helyzetbe sodorná a termelőket. A Kamara közel 1300 ügyfélszolgálati helyen, mintegy 700 falugazdásszal segíti a gazdálkodókat, több mint 100 ezer gazdának segít a támogatások lehívásában és az adminisztrációs feladatok teljesítésében, sőt ma már a pályázatok elkészítésében, ingyenesen, hangsúlyozta Papp Zsolt.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke beszédében hangsúlyozta: az elmúlt évek, évtizedek küzdelmei során sikerült megvédeni a magyar földet, a magyar gazdák érdekeit. Most azonban olyan kihívások, sorsdöntő pillanatok elé állította a gazdákat Brüsszel, ami meghatározza az életüket hosszú távra, sőt a következő generációk számára is. Megemlítette az ukrajnai csatlakozás elleni küzdelmüket, a Mercosur-megállapodást, amelyek "csak közös erőfeszítéssel oldhatók meg".

Orbán Viktor a Vetési Nap megnyitóján kiemelte, hogy a vidék újra iparosítása jól halad, ezért a következő négy év legnagyobb feladata a feldolgozó- és élelmiszeripar megerősítése lesz. Ehhez meg kell akadályozni, hogy az érdekeinkkel ellentétes szabályokat erőltessenek ránk", arra kell törekedni, hogy "a föld is, meg a feldolgozóipari tulajdon is magyar kézben legyen", valamint az is fontos, hogy ne vigyék el a hasznot, vagyis "a vetőmagtól a kiskereskedelemig mindent magyar ellenőrzés alatt kell tartani".

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha a mezőgazdaságot belehelyezzük a nemzetgazdaság összefüggésébe, akkor négy nagy kiemelt iránya lesz a gazdaságfejlesztésnek a következő négy évben. Az első az elektromos autóipar, a második a gyógyszeripar, a harmadik a hadiipar és a negyedik az élelmiszeripar, a magyar feldolgozóipar újraépítése. A kormányfő kiemelte, hogy fenyegetést jelent a hazai mezőgazdaság számára az Európai Unió által kötött Mercosur-megállapodás, amelynek következtében a magyar gazdák termékeit kiszorító latin-amerikai áruk jelenhetnének meg a hazai piacon, ezért olyan parlamenti többséget kell elérni, amely megakadályozza a megállapodás magyarországi hatálybalépését.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy "mi egy vidéki kormány vagyunk". Azt szokták mondani, a városi levegő szabaddá tesz, "ennek a párja az az, hogy a vidéki levegő meg magyarrá tesz" - fogalmazott. Hozzáfűzte: "számunkra a legfontosabb Magyarország szabadsága és függetlensége". Beszéde végén Orbán Viktor a jelenlévők támogatását kérve hangsúlyozta, hogy ahogy az elmúlt négy évben szolgálták és szolgálta ő is személyesen a magyar vidék érdekét, ahogy az elmúlt négy évben kívül tartották, kívül tartotta az országot a háborún, úgy kész minderre a jövőben is, amennyiben megnyerik a választást.

Agrárium infó

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Radics László (szerk.):
A rozs termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bányai Judit, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Kunos Viola, Dr. Mészáros Klára, Dr. Murányi István András:
Az őszi árpa termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra nézve
Egyre másra jönnek a rossz hírek az agráriummal kapcsolatban. Az Európai Bizottság újabb szabadkereskedelmi alkuk megkötésén dolgozik, ezúttal Ausztráliával és Marokkóval, melynek kárvallottjai ismét az európai gazdák és fogyasztók lehetnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége határozottan elítéli az Európai Bizottság felelőtlen lépéseit, mivel az figyelmen kívül hagyja az európai gazdák és az élelmiszerbiztonság szempontjait.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza