2026. 04. 15., szerda
Tas, Anasztázia
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vetési Nap Mezőfalván

Kategória: Agrárgazdaság, Kamara, Növénytermesztés | 2026/03/30

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.

Papp Zsolt, a NAK elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kihívással kellett szembe nézniük a gazdálkodóknak, egyúttal megköszönte nekik, hogy mindezek ellenére talpon maradtak. A problémákra a kormányzattal szoros összefogásban sikerült megtalálni a válaszokat. A nemzeti kormány által a vidékfejlesztési pályázatokhoz nyújtott maximális, 80 százalékos társfinanszírozás révén ezermilliárdok jutnak a vidéknek, a beruházások és a modernizáció eredményeképp erősödnek, fejlődnek az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői.

A NAK elnöke komoly sikerként értékelte, hogy már több mint 260 ezer aláírás gyűlt össze a Kamara és a MAGOSZ által indított Agrárpetíción, ami jól mutatja, hogy a magyaroknak fontos az agrárium ügye, kiállnak a hazai gazdák és az egészséges élelmiszerek mellett. Az április 12-i választásokra utalva hangsúlyozta: van mit elveszíteniük, van mit megvédeniük a gazdálkodóknak. A magyar vidéknek szükséges az együttműködést újra és újra megújítani, továbbá megesküdni arra, hogy megvédik a falugazdász-hálózatot, mert nap mint nap azzal fenyegetik a NAK-ot, hogy eltörlik a tagságot, eltörlik a tagdíjat, és elveszik a teljes hálózatot, ami kiszolgáltatott helyzetbe sodorná a termelőket. A Kamara közel 1300 ügyfélszolgálati helyen, mintegy 700 falugazdásszal segíti a gazdálkodókat, több mint 100 ezer gazdának segít a támogatások lehívásában és az adminisztrációs feladatok teljesítésében, sőt ma már a pályázatok elkészítésében, ingyenesen, hangsúlyozta Papp Zsolt.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke beszédében hangsúlyozta: az elmúlt évek, évtizedek küzdelmei során sikerült megvédeni a magyar földet, a magyar gazdák érdekeit. Most azonban olyan kihívások, sorsdöntő pillanatok elé állította a gazdákat Brüsszel, ami meghatározza az életüket hosszú távra, sőt a következő generációk számára is. Megemlítette az ukrajnai csatlakozás elleni küzdelmüket, a Mercosur-megállapodást, amelyek "csak közös erőfeszítéssel oldhatók meg".

Orbán Viktor a Vetési Nap megnyitóján kiemelte, hogy a vidék újra iparosítása jól halad, ezért a következő négy év legnagyobb feladata a feldolgozó- és élelmiszeripar megerősítése lesz. Ehhez meg kell akadályozni, hogy az érdekeinkkel ellentétes szabályokat erőltessenek ránk", arra kell törekedni, hogy "a föld is, meg a feldolgozóipari tulajdon is magyar kézben legyen", valamint az is fontos, hogy ne vigyék el a hasznot, vagyis "a vetőmagtól a kiskereskedelemig mindent magyar ellenőrzés alatt kell tartani".

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha a mezőgazdaságot belehelyezzük a nemzetgazdaság összefüggésébe, akkor négy nagy kiemelt iránya lesz a gazdaságfejlesztésnek a következő négy évben. Az első az elektromos autóipar, a második a gyógyszeripar, a harmadik a hadiipar és a negyedik az élelmiszeripar, a magyar feldolgozóipar újraépítése. A kormányfő kiemelte, hogy fenyegetést jelent a hazai mezőgazdaság számára az Európai Unió által kötött Mercosur-megállapodás, amelynek következtében a magyar gazdák termékeit kiszorító latin-amerikai áruk jelenhetnének meg a hazai piacon, ezért olyan parlamenti többséget kell elérni, amely megakadályozza a megállapodás magyarországi hatálybalépését.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy "mi egy vidéki kormány vagyunk". Azt szokták mondani, a városi levegő szabaddá tesz, "ennek a párja az az, hogy a vidéki levegő meg magyarrá tesz" - fogalmazott. Hozzáfűzte: "számunkra a legfontosabb Magyarország szabadsága és függetlensége". Beszéde végén Orbán Viktor a jelenlévők támogatását kérve hangsúlyozta, hogy ahogy az elmúlt négy évben szolgálták és szolgálta ő is személyesen a magyar vidék érdekét, ahogy az elmúlt négy évben kívül tartották, kívül tartotta az országot a háborún, úgy kész minderre a jövőben is, amennyiben megnyerik a választást.

Agrárium infó

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bányai Judit, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Kunos Viola, Dr. Mészáros Klára, Dr. Murányi István András:
Az őszi árpa termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gabonafélék - Integrált növénytermesztés 6.
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Radics László (szerk.):
A rozs termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza