Tas, Anasztázia
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Kamara, Növénytermesztés | 2026/04/07
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Egykor, a hagyományos paraszti gazdálkodás idején ez így is volt, hiszen a növénytermesztés az állati trágyát használta, az állattenyésztés pedig a takarmányt, az alomszalmát. A rendszerben nem keletkezett hulladék, a melléktermékek maradéktalanul hasznosultak. Gergely Sándor egyetemi tanár könyvében második lépcsőként az iparszerű termelési modellt nevezi meg, amelyben a mezőgazdaság két fő ágazata, a növénytermelés és az állattenyésztés elszakadt egymástól. A talajéletet fenntartó természetes anyagok helyett megjelentek a szénalapú energiák, műtrágyák, növényvédőszerek. A monokultúrás technológia miatt elszaporodtak a kártevők, és ezek ellen egyre erősebb és drágább növényvédőszerekkel lehet védekezni; a túlzott műtrágyázás pedig savanyította a talajokat.
Mindezeket tapasztalva, a biogazdálkodás igyekezett utat törni magának, de mostanáig csak egy keskeny ösvényt taposott ki. A biogazdálkodás alkalmazza a korszerű, vegyszermentes technológiákat, az állattenyésztés visszatért a természetes tartásmódokhoz. Nagy hátránya, hogy alacsonyabbak a hozamok, és emiatt drágábbak a piacra jutó termékek. A biotermékek piaca a gazdag országokban sem bővül jelentősen, a forgalom 2-4 százalékát éri el.
Az integrált agrártermelés a három modell előnyeit alkalmazza. Visszaállítja a növénytermelés és az állattenyésztés közötti kapcsolatokat. Használja a műtrágyákat, a növényvédőszereket, de ezeket a rendszeres talajvizsgálatok alapján, és a táblákon belül pontosan adagolja. Ehhez van szükség a precíziós eszközökre, technológiákra, amelyekben a magyar mezőgazdaság még nem jár az élen.
A talajélet fenntartásáról és a precíziós technológiákról a szaktudas.hu oldalon olvashatnak az érdeklődő gazdák.
Ajánlott kiadványok
Antos Gábor:
Mezőgazdasági gépek gumiabroncsai
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Dr. Szente Márk, Dr. Vas Attila:
Mezőgazdasági traktorok elmélete és szerkezete
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Talaj és növény, tápanyagellátás - Integrált növénytermesztés 2.
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A víz a fenntartható agrárium alapjaAz éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.A gazda dönt
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket.Ereky Károly: biztos piacot a gazdáknak
Közgazdasági előkészítés nélkül az Alföld nagyszabású öntözését nem lehet megvalósítani. A gazdák csak akkor vállalkozhatnak az öntözésre, ha előre szerződésszerűleg biztosítjuk számukra azt, hogy áruikat a bel – és külföldi piacokon elhelyezzük – írta ezt Ereky Károly 1937-ben. Húsz évvel korábban ő használta először a biotechnológia kifejezést, ezért nemzetközileg is a biotechnológia atyjának nevezik. Rövid ideig, 1919-ben a Friedrich - kormányban a közélelmezési miniszter posztját is elfoglalta.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza