A gazdák jövedelmezősége drámaian romlott

Kategória: Agrárgazdaság, Európai Unió, Kamara | 2026/04/08

A 2022 utáni szankciós politika következtében az Európai Unió – és benne Magyarország – gyakorlatilag egyik napról a másikra elveszítette a korábban stabil és olcsó keleti energia- és műtrágyaellátás jelentős részét, emlékeztetett az elnök. Az orosz és fehérorosz források kiesése nemcsak ellátási problémákat okozott, hanem drasztikus költségnövekedést is. A műtrágyaárak egyes időszakokban 300–400 százalékkal emelkedtek. A terményárak ezzel szemben jelentősen csökkentek, ami azt jelenti, hogy a gazdák jövedelmezősége az elmúlt időszakban drámaian romlott. Nem csoda, hiszen a műtrágya a szántóföldi növénytermesztés egyik legnagyobb költségeleme, így az árak emelkedése azonnal rontja a jövedelmezőséget. Emiatt sok gazdaság ma már csak minimális nyereséggel működik, vagy egyenesen veszteséget termel, mondta az elnök.

Az Európai Unió pedig segítség helyett újabb terheket ró a termelőkre. A karbonintenzív importok megadóztatásának – Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) – bevezetése a gyakorlatban tovább növeli a költségeket, különösen a műtrágya esetében. Az idei év elején hatályba lépett uniós rendelet célja, hogy az EU-ba importált, szén-dioxid termékekre is ugyanazt a szén-dioxid-árat érvényesítse, mint az EU-n belül termelt árukra, ezt pedig többlet vámok kivetésével teszik. A műtrágya tipikusan ilyen termék, hiszen az európai felhasználás 1/3-a importból származik. Pont ezért fontos megemlíteni, hogy a termelési költségek jelentős részét a műtrágya ára teszi ki, így az uniós büntetővám tovább növeli a már így is magas műtrágyaárakat, másrészt tovább tetézi azt a versenyhátrányt, amelyet a brazil, ukrán, vagy éppen a marokkói import jelent.

A NAK és a MAGOSZ ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy mielőbb vizsgálja felül a szankciós politikáját és a CBAM rendszer végrehajtását. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a gazdák terheit. A tét ugyanis nem kisebb, mint a magyar mezőgazdaság jövője! Ha a jelenlegi helyzet változatlan marad, a gazdák tömegesen hagyhatnak fel a termeléssel. Mindez a vidéki térségek leépüléséhez és végső soron az élelmiszer-önrendelkezés elvesztéséhez vezethet. Az agrárium nem lehet a rosszul megtervezett szankciók és elhibázott uniós szabályozások vesztese.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai