Élelmiszerbiztonság mindenekelőtt

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Agrárium-info, 2015/03/10

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) célzott, fogyasztóknak szóló hirdetésekben, tájékoztatókban igyekszik tudatosítani a folyamatos ellenőrzések fontosságát. A hivatali szakértők sokat várnak az új közúti ellenőrző rendszer bevezetésétől is.

A Nébih kiemelt ügyek igazgatósága az elmúlt két évben 674 ellenőrzést végzett, 5500 tonna termékkel kapcsolatban intézkedtek, 2 ezer tonna árut vontak ki a forgalomból, 530 millió forint bírságot szabtak ki, és ennek 85 százaléka befolyt a központi költségvetésbe – közölte a hivatal.

A Nébih kiemelt ügyek igazgatósága az elmúlt két évben 8,5 milliárd forint áfa- és adóelkerülést állapított meg, tavaly óta 71 millió forint eljárási díjat szedett be.

A szám elvileg viszonylag csekély arányt képvisel az élelmiszer-forgalmon belül, ám már így is sokszorosa a korábbi években jellemző ellenőrzési eredményeknek. A növekvő értékek is jelzik: az élelmiszer-biztonság korunk egyik legalapvetőbb forgalmazási és társadalompolitikai tényezőjévé nőtt. Nem csak nálunk: az ügyben érintett nemzetközi szervezetek is alaposan beerősítettek az ügyben.

Európai uniós irányelvek

Az Európai Unió, amely nemzetközi összehasonlításban a világ legnagyobb élelmiszer- és ital-előállítója, az Európai Közösségek Bizottsága által 2000. január 12-én tette közzé azt a Fehér Könyvet, amely az élelmiszer-biztonság európai szabályozásának alapos elemzését, az abból levont következtetéseket és a szükséges intézkedéseket tartalmazza (CEC, 2000). Az utóbbiak között a legnagyobb jelentőségűek közé tartozik az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (European Food Safety Authority) létrehozása 2002-ben, amely elsősorban a kockázatbecslésért és az élelmiszer-biztonsági kérdésekkel kapcsolatos kommunikációért felelős (Molnár, 2002). Hazánk az EU-csatlakozásra felkészülésének egyik fontos elemeként ugyancsak megalakítja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, amely az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal feladatköréhez hasonlóan s azzal szoros együttműködésben tevékenykedik majd, összegezni fogja az élelmiszer-biztonságra vonatkozó vizsgálatok és ellenőrzések megállapításait, azok elemzése és értékelése után döntési javaslatokat tesz, valamint megteremti e témakörben a gyors reagálási rendszer koordinációját.

A kockázat adott

Az mindenesetre tény, hogy az élelmiszerek megbetegedéseket okozhatnak, és ez a probléma globális jellegű – állapítja meg Farkas József egyetemi tanár, az MTA rendes tagja a témát vizsgáló tanulmányában.

Megállapítása szerint, mivel mindannyian élelmiszer-fogyasztók vagyunk: az élelmiszer-fogyasztás okozta egészségkárosodás valószínűségének (kockázatának) valamilyen mértékben mindannyian ki vagyunk téve. Az élelmiszerek okozta megbetegedések, az élelmiszer-biztonsági hiányosságok növekvő problémát jelentenek, ha más súlypontokkal is mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. A probléma globálissá válásának számos oka van: az élelmiszer-kereskedelem globalizálódása, az urbanizációval járó népességsűrűség, az életmódváltozások, a fokozódó környezetszennyeződés, a nemzetközi személyforgalom növekedése stb. Az élelmiszer-termelés is tömegessé és bonyolultabbá vált, az élelmiszer-termelés és -fogyasztás közötti láncolat hosszabb lett, több lehetőséget adva a szennyeződésre és a kórokozók szaporodására. Mint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és Egészségügyi Világszervezete (WHO) egy közös szakértő bizottsága már egy 1984-es jelentésében megállapította: „a szennyezett élelmiszer talán a legelterjedtebb egészségügyi problémája mostani világunknak, és egyik jelentős oka a csökkent gazdasági teljesítőképességnek” (FAO/WHO, 1984). A helyzet azóta sem javult.

Nem kíméli sem a fejlődő, sem a fejlett országokat

Az élelmiszer-fogyasztás okozta megbetegedések globális mértékét nehéz megbecsülni, de a WHO szerint csupán 2000-ben 2,1 millió ember halálát okozták „hasmenéses megbetegedések”. Ezek nagy részét bizonyos kórokozókkal szennyezett élelmiszer vagy ivóvíz okozhatta. A fejlődő országokban a csecsemők és kisgyermekek diaréja az egyik fő oka az elégtelen táplálék-ellátottságuknak (malnutrition). Ezekben az országokban az élelmiszerek okozta megbetegedések sokféleségében az élelmiszerekkel közvetített állati paraziták is fontos oki tényezőt jelentenek.

A becslések szerint az iparosodott, fejlett országokban az élelmiszerekkel közvetített megbetegedések évente a lakosságnak akár 30%-át is érintik. Az Amerikai Egyesült Államokban az ottani statisztika szerint évente mintegy 76 millió élelmiszer-eredetű megbetegedés fordul elő, amiből 325 000 kórházi kezelést igényel és 5000 haláleset okozója (WHO, 1999). Például 1994-ben egy jégkrémmel közvetített szalmonellák okozta fertőzéssorozat mintegy 224 000 embert érintett. A legtöbb élelmiszer eredetű megbetegedés azonban sporadikus jellegű, és gyakran nem is kerül nyilvánosságra.

A Nébih kiemelt Ügyek igazgatósága az elmúlt két évben 2 ezer tonna árut vont ki a forgalomból

Naprakészen

A professzor véleménye szerint a fogyasztóvédelmet, a megelőzést szolgáló, a racionális és korszerű jogi szabályozás megalapozásához nélkülözhetetlen a korszerű kockázatelemzés (risk analysis). Ennek fő részei a kockázatbecslés (risk assessment), a kockázat kezelése (risk management) és a kockázatközlés (risk communication).

A kockázatot elsősorban tudományos munkával lehet felbecsülni, és a kockázatelemzéshez csak a tudományos ismeretek folyamatos bővítése és naprakész alkalmazása, valamint a megfelelő adatbázisok létesítése szolgáltathat megfelelő alapokat. Ezért eredményes táplálkozás- és élelmiszerbiztonság-politika kellően támogatott kutatási háttér nélkül elképzelhetetlen.

A kockázatbecslés egyaránt magában foglalja a komplex toxikológiai elemzést, az epidemiológiai felmérést és az „expozíció”, a környezeti terhelés hatásának értékelését. Szükség van tehát a humán egészségügyi kockázat és az ökológiai kockázat párhuzamos és integrált értékelésére. A kockázatkezelés már nem a tudósok, hanem a döntéshozók, a „politika” feladata. A kockázatelemzés lényeges eleme a kommunikáció. Ennek először szükségszerűen a kockázatbecslést végzők és a kockázatot kezelők között kell operatívnak lennie. Eredményeiket azonban széles körben meg kell ismertetni. Az élelmiszer-biztonsági veszélyek megelőzéséhez a termelő szektorban az élelmiszer-biztonsági szempontok szerinti és rendszerszemléletű minőségszabályozás (például a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok – HACCP-rendszer) kialakítására, a kutatás és az ipar fokozott kapcsolattartására és a témára irányuló, minden szintű oktatás, továbbképzés és ismeretterjesztés támogatására van szükség.

 Nyomon követés – EKÁER

Új fegyver lehet az élelmiszer-biztonság érdekében folytatott harcban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) bevezetése. A jelenleg még – március 1-jéig – próbaüzemben működő szisztéma célja az általános forgalmi adó megfizetésével összefüggő visszaélések visszaszorítása és az élelmiszer-biztonság növelése – közölte lapunkkal a NÉBIH. Lényege szerint a hatóság szinte percre pontosan nyomon követheti a hazai utakon futó szállításokat, a kiindulási ponttól egészen a célállomásig. Az EKÁER az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR- (Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszer) azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot.

Aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez, és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát. A regisztráció a nem mezőgazdasági kistermelőként adózó ügyfelek részére felügyeletidíj-bevallás benyújtása mellett történik. A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon található.

Amennyiben érvényes őstermelői igazolvánnyal rendelkezik az ügyfél, és nem találja magát a FELIR-nyilvántartásban, forduljon a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságához.

Amennyiben az ügyfél 2014-ben érvényes bevallást nyújtott be, biztosan rendelkezik FELIR-azonosítóval, ha azonban elmulasztotta a bevallási kötelezettséget teljesíteni, a pótbevallás benyújtásával egyidejűleg a FELIR-nyilvántartásba vétel is megtörténik. Ha tevékenységét 2014-ben kezdte meg az ügyfél, és ezért az idei évben nem vonatkozott rá a bevallási kötelezettség, akkor nullás bevallás leadása mellett nyilvántartásba veszi a hivatal.

 Az EKÁER célja az áfavisszaélések visszaszorítása és az élelmiszer-biztonság növelése

Az import ellenőrzése

A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy továbbfeldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták.

A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső (http://portal.nebih.gov.hu/elso-betarolasi-hely-kereso) segítségével elérhetők.

Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet, és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása estén forduljon a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalhoz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai