Klímaalkalmazkodási kényszerben a hazai erdők és a vadállomány

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2026/04/24

- A klímaváltozás egyre erősebben hat az erdőkre és a vadállományra is. Mit tapasztalnak, milyen változások indultak be?

- A globális klímaváltozás hatásai alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Már nem csak nyáron, hanem az év többi részében is egyre gyakoribbá válnak a hosszantartó, csapadékban szegény, tartósan meleg, aszályos időszakok. A súlyos aszályhelyzetben az erdők fenntartása nemcsak szakmai kihívás, hanem az aszály elleni védekezés eszköze is egyben. A nagy kiterjedésű faállományok párologtatásukkal fenntartják a helyi vízkörforgást, csökkentik a légköri aszályt. Ehhez kapcsolódva a szakszerű vadgazdálkodás még hangsúlyosabbá válik, mint a korábbi években. 

Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára 

- Az aszály és a vízhiány az erdőgazdálkodókat is sújtja. Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a vadállomány és az erdők is jobban alkalmazkodjanak a változó klímához?

- A kulcsfogalom valóban az alkalmazkodás. Az erdőket nem hagyhatjuk magukra ebben a helyzetben, aktív segítségre van szükségük. A legfontosabb szakmai válasz a változatosság növelése minden szinten: a genetikában, a fajkészletben, az erdők szerkezetében. Megvannak a szakmai módszerek és az eredmények ezeken a területeken, például a folyamatos erdőborítás fenntartásával kezelt erdők területét az elmúlt évtizedben megdupláztuk. Ez nem azt jelenti, hogy minden probléma megoldódott, de jó úton indultunk el. Újabb és újabb területeket kezelünk örökerdő módszerek szerint, és felülvizsgáljuk a fafajpolitikánkat is, hogy növeljük a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fajok térfoglalását. A vadászatra jogosultak számára kiemelten fontos feladatként jelentkezik az apróvad és a nagyvad jó minőségű ivóvízzel történő ellátása, valamint a gímszarvas és vaddisznó számára a dagonyázás feltételeinek biztosítása. Elkerülhetetlen feladattá válik a vízvisszatartás, ezáltal az erdő- és a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.

- A klímaváltozás hatásaként mely fafajok eltűnésére és melyek megjelenésére lehet számítani a következő időszakban, és milyen gyors lehet ez a folyamat?

- A változás sokkal gyorsabb, mint amire a természettel foglalkozó szakmák történetében példa lett volna. A problémát ez a gyorsaság okozza, hiszen a természet egyébként a legszélsőségesebb körülményekhez is képes alkalmazkodni. Most azonban minderre nincs idő, amennyiben továbbra is fenn szeretnénk tartani az élőhelyek szolgáltatásait. Fafajok teljes eltűnésére talán nem kell számítani, de a hűvösebb, párásabb élőhelyet kedvelő fajok visszaszorulására igen. Ilyen például a bükk, ami várhatóan nem fog zárt erdőket alkotni a jövőben, de elegyfaként sok helyen megmarad. Veszélyben vannak a kőrisek is, amelyeket egy behurcolt gombakártevő pusztít, egyelőre úgy néz ki, hogy megállíthatatlanul. Az előbb említett változatosság sokkal jobban megjelenik majd az erdők fajösszetételében. Azzal védekezünk, hogy kevesebb lesz az egykorú, egyetlen fajból álló és ezért sérülékenyebb állomány, amelyek helyén sok fajból álló, változatos korösszetételű erdőket nevelünk.

- Hogyan jelenik meg ez a szempont az erdőgazdaságok telepítéseinél?

- Már most az elegyes erdők telepítését ösztönözzük. A változatosság növelése a legfontosabb szakmai előírások közé tartozik.

- Milyen szerepe lehet az erdőknek a biodiverzitás megőrzésében és a természetes élőhelyek fenntartásában?

- Az erdők az ország zöldvagyonának stratégiai részét jelentik. A legösszetettebb szárazföldi életközösségként tekintünk rájuk, ezért kulcsszerepük van a biodiverzitás megőrzésében. Ez az alapja az egészséges erdők fenntartásának. Mondhatom azt, hogy az erdőgazdálkodás legfőbb termékévé maga az élő erdő vált, amely fenntartja a természetes élőhelyeket, szabályozza a klímát, részt vesz a vízkörforgásban. Olyan szénraktárként működik, amely nélkül az ország klímavédelmi céljai nem lennének megvalósíthatóak. És mindezek mellett rekreációs lehetőséget, valamint megújuló faanyagot biztosít a társadalomnak.

- Az erdő- és vadgazdálkodás egyre inkább társadalmi kérdéssé válik. Hogyan lehet közelebb hozni ezt a témát a lakossághoz?

- Nemcsak az erdők kezelését és a vadállománnyal való gazdálkodást kell minél érthetőbben kommunikálni, hanem a fenntarthatósági szemlélet elterjesztése is fontos. A társadalomnak jogos igénye, hogy tájékoztatást kapjon a zöld területek kezeléséről. Erre nemcsak az állami erdészetek, hanem a szakmai szervezetek vagy például az erdei iskolák is válaszolnak. Kiemelten támogatjuk azokat a programokat, amelyek a jövő generációjának fenntarthatósági szemléletét alakítják. Ilyen például az „Iskolában az erdő” program, ahol két év alatt 120 ezer iskoláshoz jutottak el az erdők megőrzésének fontosságával kapcsolatos ismeretek.

- Milyen állapotban van jelenleg Magyarország vadállománya, és mit mutatnak a legfrissebb adatok a vadászati évről?

- Magyarország kiváló genetikai örökségű vadállománnyal büszkélkedhet. Bár az ország nagyobb részén ebben a vadászati évben is jelentős volt a csapadékhiány, az Országos Trófeabíráló Testületnek (OTT) mégis mind számát, mind minőségét tekintve kiemelkedően jó trófeák bírálatára nyílt lehetősége. A kemény, havas januári időjárás nem csupán az apróvadvadászatok eredményességének kedvezett, hanem a pozitív hatása a nagyvad társas vadászatok terén is megmutatkozott. Az országban soha nem látott terítéknagyságokat értek el szabad vadászterületeken is. A 2025/26. évi eredmények alapján elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a magyar vadgazdálkodás és jogszabály rendszere még mindig Európa és a világ legszűkebb élvonalába tartozik, amire jogosan lehetünk büszkék.

- A rekord trófeák gyakran kerülnek a hírekbe. Mit árulnak el ezek a vadállomány genetikai állapotáról és az élőhelyek minőségéről?

- A minőséget jól mutatja, hogy a 2025-2026-os vadászati évben 2026. február 6-ig 81 gímbika, 13 dámbika, 20 őzbak agancsát, 33 muflonkos csigáját és 3 vadkan agyarát mutatták be a területi vadászati hatóságok felülbírálatra az Országos Trófeabíráló Testület részére. A legnagyobb trófeatömegű bakok közül három is meghaladta a 700 grammot (24 órás tömeg, kiskoponyával) és kettő a 180 CIC pontot. Örömmel számolhatunk be a minőségi gímszarvas gazdálkodás ez évi példátlanul kiváló eredményeiről is. 2025 szeptemberében terítékre került 4 gímbika trófeája is meghaladta a 260 CIC pontot. A magyar vadgazdálkodás történetében eddig még sohasem fordult elő, hogy egy éven belül négy 260 pont feletti gímbika esett volna szabad területen. A Mecsekerdő Zrt. gímbikája az Országos Trófeabíráló Testület felülbírálatán 266,85 nemzetközi pontot ért el, amellyel a magyar ranglista rendkívül előkelő, 3. helyét foglalta el, azaz csak a karapancsai és a pusztakovácsi korábbi világrekord agancsok előzik meg. Az ismertetett őz- és gímtrófeák mellett rekordhosszúságú muflon kos és világelső dámtrófea is az elmúlt időszak eredményei közé tartozik, amelyek bizonyítják a magyar vadgazdálkodás élőhelyfejlesztési, állományszabályozási és génmegőrzési erőfeszítéseinek eredményességét.

- Mennyire működik a gyakorlatban a vadkárok megtérítésének jelenlegi rendszere? Mekkora összeget jelenthetnek egy évben a vadkárok és ebből mennyi térül meg?

- A vadkár esetében a megelőzésre helyezünk nagy hangsúlyt, hiszen az a legfontosabb, hogy ezek a károk be se következzenek. Ennek szellemében pontosítottuk az irányadó jogszabályokat. Az egységes eljárásrend és a vitás helyzetek számának csökkentése érdekében kötelezővé tettük a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend alkalmazását. Elengedhetetlen, hogy a mező- és erdőgazdálkodók, valamint a vadászatra jogosultak folyamatosan együttműködjenek ebben a kérdésben. A vadkárok megelőzésére és a már bekövetkezett károk felmérésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is útmutatót adott közre, amelyek szintén segítik az objektív vadkárrendezést.

– Véleménye szerint milyen szakmai lépéseket kell tenni az aszály kapcsán az apróvad- és az őzállomány védelme ügyében?

- Az elmúlt egy-két évtized meleg és aszályos időjárásának köszönhetően bebizonyosodott, hogy jelentős vízhiány esetén az összes mezei apróvadfajt – fácánt, foglyot, mezei nyulat –, valamint az őzet is érdemes és szükséges itatni. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a fajok otthonterületének megfelelően mozaikos elosztásban, sok helyre juttatunk ki vizet. Külön ki kell emelni a zöldítés, a zöld ökológiai hálózat és zöld folyosók meghatározó szerepét az apróvad és az őz túlélése szempontjából, amelyek az itatóhelyek szakszerű elhelyezéséhez is nélkülözhetetlenek. Ebből a szempontból is fontos a természetes növényborítás, a fasorok, az erdő- és cserjéssávok megőrzése és telepítése.

- Ön szerint mi lesz a következő évtized legnagyobb kihívása a magyar erdő- és vadgazdálkodás számára?

- Azt tartom meghatározó kérdésnek, hogy megtanulunk-e alkalmazkodni, együtt élni a klímaváltozással. Ez nemcsak szakmai, hanem társadalmi kérdés is, hiszen alapjaiban változik meg az ország által használt természeti erőforrások állapota, produktuma. El kell fogadnunk például, hogy egyre több tájegységünkben nem magától értetődő a zárt erdők jelenléte. Ahogy azt is, hogy a magára hagyás már nem a természeti folyamatok zavartalan érvényesülését és az idilli természetes állapot visszarendeződését eredményezi, hanem az invazív fajok térfoglalását, az élőhelyek degradációját is. A másik fő kérdés az egyes szakmák közötti együttműködés. Rendszerekben kell gondolkodnunk. Hiszen a vízgazdálkodás reformja nélkül nehéz helyzetbe kerülnek az erdők, az erdők nélkül nem teljesülnek a klímacélok, és folytathatnánk a sort. Bíztatóak az elindult kezdeményezések, de a jövőben még tudatosabban kell keresnünk az ágazatok közötti kapcsolódási pontokat, és nyitottnak kell lennünk a másik szakterület szempontjaira.

B.K.

Ajánlott kiadványokDr. Juhász Lajos:
Vadászható madarak MagyarországonMagyar Zoltán:
Vadászati turizmusDr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhozDr. Náhlik András:
Vadászati ismeretekDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságbanPopp József:
A fenntartható fejlődés kihívásai az európai zöld megállapodás tükrébenDr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai