Iván
A napraforgóval bővül a GOSZ-VSZT-NAK országos fajtakísérlet
Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: NAK Sajtó, 2026/04/24
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös, objektív posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere: 2026-tól a több mint 700 ezer hektáron vetett, fontos szántóföldi kultúrának számító napraforgó is bekerült a vizsgált növények körébe.
Idén tavasszal elindult a GOSZ-VSZT-NAK napraforgó posztregisztrációs kísérlet. Mint a szervezők hangsúlyozták: az első, kísérleti jellegű év célja, hogy a tapasztalatok, igények és lehetőségek későbbi összesítését és értékelését követően egy fenntartható, működőképes módszertant és programot tudjanak kialakítani.
A klimatikus változások és a termelői igények miatt az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett a napraforgó termőterülete Magyarországon: a stratégiai jelentőségű olajnövény az idei évben a várakozások szerint már több mint 700 ezer hektáron kerül a földbe. Ezért a gazdálkodók és a gazdálkodói érdekképviseletek részéről fokozódó igény van független fajtavizsgálati eredményekre. Az első napraforgó kísérletben 3 helyszínen – Abaújszántón, Bólyban és Győrben – összesen 18 hibridet vizsgálnak majd a szakemberek.
A napraforgó mellett ebben az évben is zajlik a GOSZ-VSZT-NAK által működtetett posztregisztrációs fajtakísérleti rendszer három meghatározó szántóföldi kultúrában: az őszi búza, az őszi káposztarepce és a kukorica esetében. A GOSZ, a VSZT és a NAK együttműködésében megvalósuló kísérletek az ország több pontján, egységes módszertan szerint zajlanak. A vizsgálatok során a terméseredmények mellett számos agronómiai tulajdonságot is értékelnek, így a gazdálkodók átfogó képet kapnak az egyes fajták és hibridek teljesítményéről.
A tavaly ősszel indult őszi búza kísérletbe nyolc helyszín - Abaújszántó, Bóly, Füzesabony, Hajdúböszörmény, Martonvásár, Mosonmagyaróvár, Szarvas, Szombathely – kapcsolódott be, ahol összesen 48 fajtát vetettek el és hasonlítanak össze aratás után. Az őszi káposztarepce fajtakísérletnek hat helyszín - Bóly, Dunasziget, Hanságliget, Kéthely, Mecsér, Taktaharkány – ad otthont. Itt 19 fajtát vizsgálnak a szakértők. Idén tavasszal megkezdődik az országos kukorica kísérlet is. Kilenc helyszínen - Bólyban, Gyulatanyán, Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Kisbábolnán, Makón, Muronyban, Püskiben és Szombathelyen - 38 kukorica hibridet vetetettek és hasonlítanak össze.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendszer mára a hazai szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb szakmai támpontjává vált, amelyek évről évre széles körben segítik a termelők döntéseit, hozzájárulva a jövedelmezőségük javításához. A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce országos fajtakísérleteinek eredményeit idén nyáron teszik majd közzé, a 2026-ben tesztelt kukorica és napraforgó hibridek teljesítményéről készült összefoglaló pedig késő ősszel lesz majd elérhető a nyilvánosság számára a Vetőmag Szövetség honlapján.
Ajánlott kiadványok
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Gyökér-, gumós és ipari növények - Integrált növénytermesztés 9.
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív hüvelyes növények - Integrált növénytermesztés 13.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlatHelyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza