2026. 04. 29., szerda
Péter
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A mélyművelés szocialista hagyomány?

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2026/04/29

Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.

Ha a talaj száraz, a magágy alja olyan mint a beton, a napraforgó gyökerei pedig mélyre nyúlnak, s onnan veszik föl a tápanyagot és a nedvességet. Ezt persze megelőzi a csírázás, amihez szintén nedvességre van szüksége a növénynek.

Április végéről nézve, az idén sem jók a növénytermelés kilátásai. A klímaváltozás, az évek óta tartós szárazság már kiköveteli a talajművelési eljárások korrigálását. A változtatásnak vannak technológiai előzményei. Amerikában hosszú évtizedek óta alkalmazzák a dry farming – száraz gazdálkodás – módszereit, az olvasható hírek szerint a nagy gépfejlesztő cégek ekét már nem is gyártanak. Itthon még nem sikerült teljesen legyőzni a hagyományt, miszerint a talajok mélyművelését szocialistának kiáltották ki hat-hét évtizeddel ezelőtt. A tudomány és korlátozottan a gyakorlat akkor is meghaladta ezt. Manninger Gusztáv Adolf, az egykori fürgedi uradalom jószágkormányzója már hazai viszonyokra adaptálva alkalmazta a dry farming módszert, de ezt akkor kapitalista eljárásnak bélyegezték, ahogy az agrártörténeti szakirodalomban ez olvasható. Még ezt is megelőzte Gyárfás József 1922-ben megjelent Magyar dry-farming, Sikeres gazdálkodás szárazságban című könyve.

Manninger Gusztáv Adolf tanított a gödöllői egyetemen, ott rektorhelyettes is volt,  kétszer Keszthelyen is. Az 1940-es évek keszthelyi hallgatói már nem portyáznak a földeken, de a későbbi gödöllői és keszthelyi gazdászok emlékezhetnének professzoruk tanítására. Most lenne rá igazán szükségük.

A frissebb szakirodalom olvasható a szaktudas.hu oldalon Pepó Péter és Nagy János professzorok munkáiban.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Meteorológiai, földművelési és biológiai alapok, precíziós növénytermesztés - Integrált növénytermesztés 4.
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Nagy János:
A kukorica tápanyagpótlása: Szerves és műtrágyázás - Kukorica. A nemzet aranya II.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Növénytani és növényélettani alapismeretek - Integrált növénytermesztés 3.
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Növénytermesztési alapismeretek - Integrált növénytermesztés 1.
Dr. Pepó Péter (szerk.):
A növénytermesztés agrotechnikai elemei- Integrált növénytermesztés 5.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza