Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: AKI, 2026/04/30
Sikeresen lezajlott az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által szervezett DCF3 projekt sajtó nyilvános nyitórendezvénye, amelyet 2026. április 29-én Budapesten tartottak meg. Az eseményen, a halgazdálkodási adatgyűjtés bemutatása kapta a főszerepet, de az adatalapú döntéshozatal és az ágazati fejlesztési irányok is hangsúlyos szerepet kaptak.

A rendezvény házigazdája Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője, egyben a DCF projekt szakmai vezetője röviden ismertette a rendezvény célját, valamint a DCF3 projekt jelentőségét a hazai halgazdálkodási adatgyűjtésben. A továbbiakban pedig végig moderálta az eseményt.

Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője
A rendezvény köszöntőjét és nyitóelőadását Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója tartotta, aki kiemelte a halgazdálkodási adatgyűjtés szerepét a szakpolitikai döntések és az ágazati elemzések megalapozásában, hangsúlyozva a megbízható adatok jelentőségét a jövő agrárpolitikájában.

Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója
A MAHOP Plusz programot Szatmáriné Szűcs Klára, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztályának főosztályvezetője ismertette részletesen. Előadásában kiemelte, hogy a program célja a hazai akvakultúra és halfeldolgozó ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, az innováció és a digitalizáció támogatása mellett, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Elhangzott az is, hogy az Európai Bizottság a közel-keleti helyzet miatt válságintézkedést jelentett, és az eseményt jelentős piaci zavart okozó kivételes helyzetnek minősítette. Ennek nyomán kompenzációs intézkedések előkészítése zajlik, amelyek módszertanának kialakításában és értékelésében várhatóan a DCF adatai is szerepet kapnak.
Az adatalapú agrárpolitika jelentőségéről Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának vezetője tartott előadást. Ismertette, hogy a korszerű adatgyűjtési rendszerek hogyan segítik a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalt, valamint hozzájárulnak az ágazati irányítás hatékonyabb működéséhez és a folyamatok átláthatóságához. Kiemelte, hogy az adatok minősége és elérhetősége alapvető feltétele a hosszú távon is fenntartható agrárpolitikai tervezésnek.
A DCF3 projekt (MAHOP_PLUSZ-1.2.1-24-2024-00001) szakmai hátterét és számos feladatait Bojtárné Lukácsik Mónika, ismertette. A projekt MAHOP Plusz Program keretében, 1,391 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A projekt megvalósítása 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig tart. A támogatás 70 százalékát az ETHAA, 30 százalékát nemzeti hozzájárulás biztosítja. Előadásában hangsúlyozta az ágazati szereplők együttműködésének fontosságát, kiemelten az adatszolgáltatókkal való együttműködést.
Az uniós szabályozási környezetet Dr. György Ágnes Irma mutatta be, aki az Európai Unió halászati adatgyűjtési keretrendszerének (DCF) működését ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy az egységes adatgyűjtés kulcsfontosságú a közös halászati politika tudományos megalapozásában, valamint a fejlesztési és támogatási döntések előkészítésében.
A rendezvényen Dr. Rózsa Andrea ismertette a 2024. évi tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó költség-jövedelem felmérés eredményeit. Rámutatott, hogy bár az eredmények nem tekinthetők teljes mértékben reprezentatívnak, fontos alapot jelentenek a későbbi, szélesebb körű adatbővítéshez és megbízhatóbb ágazati elemzésekhez.
A fogyasztói árak alakulásáról Dr. Ferencz-Havel Alexandra tartott előadást. Bemutatta az AKI két párhuzamos adatgyűjtési rendszerét: a piaci és kereskedelmi árfigyelést, valamint a kiskereskedelmi láncokban zajló heti szintű polcfelmérést. Az így gyűjtött adatok a PÁIR rendszerben, valamint az Agrárinformációs Portálon (AIP) is elérhetők.
A rendezvény keretében az AKI az idei évben első alkalommal díjazta a halgazdálkodási adatgyűjtésben kiemelkedő szerepet vállaló partnereket. Az AKI-DCF Adatgyűjtési Partnerség Díjat a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kapta, amelyet Puskás Nándor elnök vett át.
A rendezvény végén az esemény házigazdája összességében kiemelte, hogy az adatalapú halgazdálkodás, a szakmai együttműködések és az uniós és hazai programok összehangolása kulcsfontosságú a jövő fenntartható ágazati fejlődése szempontjából. Az adatszolgáltatás kulcsfontosságú szerepet tölt be az ágazati döntéshozatal és tervezés megalapozásában, hiszen a megbízható, rendszeresen gyűjtött adatok biztosítják a valós helyzetkép kialakítását. Ezek az információk lehetővé teszik a piaci folyamatok, a termelési viszonyok és a gazdasági tendenciák pontosabb megértését, ami elengedhetetlen a hatékony szakpolitikai beavatkozásokhoz és a hosszú távú fejlesztési irányok kijelöléséhez. Az adatszolgáltatás emellett hozzájárul az átláthatóság növeléséhez és az ágazat versenyképességének erősítéséhez is.
Ajánlott kiadványok
-:
Halászat 2025. 2. Nyár
-:
Halászat 2024. 4. Tél
Szűcs István:
Halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
Lajkó István:
A halászmester könyve
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza