2026. 04. 30., csütörtök
Katalin, Kitti
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sikeresen lezajlott a DCF3 projekt nyitórendezvénye

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: AKI, 2026/04/30

Sikeresen lezajlott az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által szervezett DCF3 projekt sajtó nyilvános nyitórendezvénye, amelyet 2026. április 29-én Budapesten tartottak meg. Az eseményen, a halgazdálkodási adatgyűjtés bemutatása kapta a főszerepet, de az adatalapú döntéshozatal és az ágazati fejlesztési irányok is hangsúlyos szerepet kaptak.

A rendezvény házigazdája Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője, egyben a DCF projekt szakmai vezetője röviden ismertette a rendezvény célját, valamint a DCF3 projekt jelentőségét a hazai halgazdálkodási adatgyűjtésben. A továbbiakban pedig végig moderálta az eseményt.


Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője

A rendezvény köszöntőjét és nyitóelőadását Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója tartotta, aki kiemelte a halgazdálkodási adatgyűjtés szerepét a szakpolitikai döntések és az ágazati elemzések megalapozásában, hangsúlyozva a megbízható adatok jelentőségét a jövő agrárpolitikájában.


Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója

A MAHOP Plusz programot Szatmáriné Szűcs Klára, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztályának főosztályvezetője ismertette részletesen. Előadásában kiemelte, hogy a program célja a hazai akvakultúra és halfeldolgozó ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, az innováció és a digitalizáció támogatása mellett, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Elhangzott az is, hogy az Európai Bizottság a közel-keleti helyzet miatt válságintézkedést jelentett, és az eseményt jelentős piaci zavart okozó kivételes helyzetnek minősítette. Ennek nyomán kompenzációs intézkedések előkészítése zajlik, amelyek módszertanának kialakításában és értékelésében várhatóan a DCF adatai is szerepet kapnak.

Az adatalapú agrárpolitika jelentőségéről Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának vezetője tartott előadást. Ismertette, hogy a korszerű adatgyűjtési rendszerek hogyan segítik a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalt, valamint hozzájárulnak az ágazati irányítás hatékonyabb működéséhez és a folyamatok átláthatóságához. Kiemelte, hogy az adatok minősége és elérhetősége alapvető feltétele a hosszú távon is fenntartható agrárpolitikai tervezésnek.

A DCF3 projekt (MAHOP_PLUSZ-1.2.1-24-2024-00001) szakmai hátterét és számos feladatait Bojtárné Lukácsik Mónika, ismertette. A projekt MAHOP Plusz Program keretében, 1,391 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A projekt megvalósítása 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig tart. A támogatás 70 százalékát az ETHAA, 30 százalékát nemzeti hozzájárulás biztosítja. Előadásában hangsúlyozta az ágazati szereplők együttműködésének fontosságát, kiemelten az adatszolgáltatókkal való együttműködést.

Az uniós szabályozási környezetet Dr. György Ágnes Irma mutatta be, aki az Európai Unió halászati adatgyűjtési keretrendszerének (DCF) működését ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy az egységes adatgyűjtés kulcsfontosságú a közös halászati politika tudományos megalapozásában, valamint a fejlesztési és támogatási döntések előkészítésében.

A rendezvényen Dr. Rózsa Andrea ismertette a 2024. évi tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó költség-jövedelem felmérés eredményeit. Rámutatott, hogy bár az eredmények nem tekinthetők teljes mértékben reprezentatívnak, fontos alapot jelentenek a későbbi, szélesebb körű adatbővítéshez és megbízhatóbb ágazati elemzésekhez.

A fogyasztói árak alakulásáról Dr. Ferencz-Havel Alexandra tartott előadást. Bemutatta az AKI két párhuzamos adatgyűjtési rendszerét: a piaci és kereskedelmi árfigyelést, valamint a kiskereskedelmi láncokban zajló heti szintű polcfelmérést. Az így gyűjtött adatok a PÁIR rendszerben, valamint az Agrárinformációs Portálon (AIP) is elérhetők.

A rendezvény keretében az AKI az idei évben első alkalommal díjazta a halgazdálkodási adatgyűjtésben kiemelkedő szerepet vállaló partnereket. Az AKI-DCF Adatgyűjtési Partnerség Díjat a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kapta, amelyet Puskás Nándor elnök vett át.

A rendezvény végén az esemény házigazdája összességében kiemelte, hogy az adatalapú halgazdálkodás, a szakmai együttműködések és az uniós és hazai programok összehangolása kulcsfontosságú a jövő fenntartható ágazati fejlődése szempontjából. Az adatszolgáltatás kulcsfontosságú szerepet tölt be az ágazati döntéshozatal és tervezés megalapozásában, hiszen a megbízható, rendszeresen gyűjtött adatok biztosítják a valós helyzetkép kialakítását. Ezek az információk lehetővé teszik a piaci folyamatok, a termelési viszonyok és a gazdasági tendenciák pontosabb megértését, ami elengedhetetlen a hatékony szakpolitikai beavatkozásokhoz és a hosszú távú fejlesztési irányok kijelöléséhez. Az adatszolgáltatás emellett hozzájárul az átláthatóság növeléséhez és az ágazat versenyképességének erősítéséhez is.

Ajánlott kiadványok-:
Halászat 2025. 2. Nyár
-:
Halászat 2024. 4. Tél
Szűcs István:
Halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
Lajkó István:
A halászmester könyve

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza