2026. 06. 13., szombat
Antal, Anett
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Sikeresen lezajlott a DCF3 projekt nyitórendezvénye

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: AKI, 2026/04/30

Sikeresen lezajlott az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által szervezett DCF3 projekt sajtó nyilvános nyitórendezvénye, amelyet 2026. április 29-én Budapesten tartottak meg. Az eseményen, a halgazdálkodási adatgyűjtés bemutatása kapta a főszerepet, de az adatalapú döntéshozatal és az ágazati fejlesztési irányok is hangsúlyos szerepet kaptak.

A rendezvény házigazdája Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője, egyben a DCF projekt szakmai vezetője röviden ismertette a rendezvény célját, valamint a DCF3 projekt jelentőségét a hazai halgazdálkodási adatgyűjtésben. A továbbiakban pedig végig moderálta az eseményt.


Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője

A rendezvény köszöntőjét és nyitóelőadását Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója tartotta, aki kiemelte a halgazdálkodási adatgyűjtés szerepét a szakpolitikai döntések és az ágazati elemzések megalapozásában, hangsúlyozva a megbízható adatok jelentőségét a jövő agrárpolitikájában.


Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója

A MAHOP Plusz programot Szatmáriné Szűcs Klára, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztályának főosztályvezetője ismertette részletesen. Előadásában kiemelte, hogy a program célja a hazai akvakultúra és halfeldolgozó ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, az innováció és a digitalizáció támogatása mellett, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Elhangzott az is, hogy az Európai Bizottság a közel-keleti helyzet miatt válságintézkedést jelentett, és az eseményt jelentős piaci zavart okozó kivételes helyzetnek minősítette. Ennek nyomán kompenzációs intézkedések előkészítése zajlik, amelyek módszertanának kialakításában és értékelésében várhatóan a DCF adatai is szerepet kapnak.

Az adatalapú agrárpolitika jelentőségéről Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának vezetője tartott előadást. Ismertette, hogy a korszerű adatgyűjtési rendszerek hogyan segítik a megalapozott szakpolitikai döntéshozatalt, valamint hozzájárulnak az ágazati irányítás hatékonyabb működéséhez és a folyamatok átláthatóságához. Kiemelte, hogy az adatok minősége és elérhetősége alapvető feltétele a hosszú távon is fenntartható agrárpolitikai tervezésnek.

A DCF3 projekt (MAHOP_PLUSZ-1.2.1-24-2024-00001) szakmai hátterét és számos feladatait Bojtárné Lukácsik Mónika, ismertette. A projekt MAHOP Plusz Program keretében, 1,391 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. A projekt megvalósítása 2024. január 1-jétől 2029. december 31-ig tart. A támogatás 70 százalékát az ETHAA, 30 százalékát nemzeti hozzájárulás biztosítja. Előadásában hangsúlyozta az ágazati szereplők együttműködésének fontosságát, kiemelten az adatszolgáltatókkal való együttműködést.

Az uniós szabályozási környezetet Dr. György Ágnes Irma mutatta be, aki az Európai Unió halászati adatgyűjtési keretrendszerének (DCF) működését ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy az egységes adatgyűjtés kulcsfontosságú a közös halászati politika tudományos megalapozásában, valamint a fejlesztési és támogatási döntések előkészítésében.

A rendezvényen Dr. Rózsa Andrea ismertette a 2024. évi tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó költség-jövedelem felmérés eredményeit. Rámutatott, hogy bár az eredmények nem tekinthetők teljes mértékben reprezentatívnak, fontos alapot jelentenek a későbbi, szélesebb körű adatbővítéshez és megbízhatóbb ágazati elemzésekhez.

A fogyasztói árak alakulásáról Dr. Ferencz-Havel Alexandra tartott előadást. Bemutatta az AKI két párhuzamos adatgyűjtési rendszerét: a piaci és kereskedelmi árfigyelést, valamint a kiskereskedelmi láncokban zajló heti szintű polcfelmérést. Az így gyűjtött adatok a PÁIR rendszerben, valamint az Agrárinformációs Portálon (AIP) is elérhetők.

A rendezvény keretében az AKI az idei évben első alkalommal díjazta a halgazdálkodási adatgyűjtésben kiemelkedő szerepet vállaló partnereket. Az AKI-DCF Adatgyűjtési Partnerség Díjat a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kapta, amelyet Puskás Nándor elnök vett át.

A rendezvény végén az esemény házigazdája összességében kiemelte, hogy az adatalapú halgazdálkodás, a szakmai együttműködések és az uniós és hazai programok összehangolása kulcsfontosságú a jövő fenntartható ágazati fejlődése szempontjából. Az adatszolgáltatás kulcsfontosságú szerepet tölt be az ágazati döntéshozatal és tervezés megalapozásában, hiszen a megbízható, rendszeresen gyűjtött adatok biztosítják a valós helyzetkép kialakítását. Ezek az információk lehetővé teszik a piaci folyamatok, a termelési viszonyok és a gazdasági tendenciák pontosabb megértését, ami elengedhetetlen a hatékony szakpolitikai beavatkozásokhoz és a hosszú távú fejlesztési irányok kijelöléséhez. Az adatszolgáltatás emellett hozzájárul az átláthatóság növeléséhez és az ágazat versenyképességének erősítéséhez is.

Ajánlott kiadványok-:
Halászat 2024. 4. Tél
Lajkó István:
A halászmester könyve
-:
Halászat 2025. 2. Nyár
Szűcs István:
Halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza