2026. 05. 13., szerda
Szervác
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Agrárgarancia támogatja a mezőgazdaság megújulását

Kategória: Agrárgazdaság | 2026/05/03

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) aktív szerepet vállal az agrárszektor finanszírozásának elősegítésében, a vidék fejlesztésében, valamint a gazdálkodók támogatásában. Az Alapítvány ügyvezető igazgatójával, dr. Herczegh Andrással beszélgettünk az agrárfinanszírozás jelenlegi helyzetéről.

Milyen szerepet vállal az Alapítvány a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének finanszírozásában?

Az AVHGA garantőr intézményként azért tevékenykedik, hogy a magyar mezőgazdaság és a vidék fejlődését támogassa, hitelhez jutásban segítse a gazdálkodók lehető legszélesebb körét. Az Alapítvány nem a hagyományos értelemben vett pénzügyi intézményként
működik, hanem felvállalja az átmenetileg nehezebb helyzetbe kerülő cégek, tevékenységek finanszírozását is. Az agrárszektor szereplőinek napjainkban számos kihívással kell megküzdeniük. Egymás után jelentkeztek különféle időjárási anomáliák, mint például az aszály és a fagykár, valamint visszatérő állat- és növény-egészségügyi vészhelyzetek alakultak ki. A hazai mezőgazdasági termelésben nagy kilengések mutatkoztak, miközben a még inkább globálissá váló agrárpiacok változásai felgyorsultak, így a piaci kitettség is nagyobb lett. A szektornak a napi működés fenntartása mellett a modernizációhoz, a versenyképesség javításához is jelentős forrásra van szüksége a legkisebb gazdáktól a legnagyobb vállalkozásokig.

Mennyire hatékonyan tud hozzájárulni az alapítványi kezességvállalás a vállalkozások forráshoz jutásához?

A számok tükrében az AVHGA nagyon eredményesen végezte tevékenységét az elmúlt években, a kezességgel garantált hitelösszeg nagymértékben növekedett. Jelenleg közel 20 ezer ügylet keretében, mintegy 640 milliárd forintnyi hitelért vállalunk garanciát, miközben a teljes mezőgazdasági hitelállomány körülbelül 975 milliárd forint. Az alapítványi kezességet az ország minden pontján igényelhetik a vállalkozások, hiszen valamennyi magyar és külföldi tulajdonban lévő bankkal együttműködve segítjük a gazdák stabil finanszírozását. Az alapítói céloknak megfelelően az agrárgaranciát kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtunk, ezen belül az ügyfelek közel 92%-a mikrovállalkozás, döntően családi gazdálkodók, őstermelők.

Milyen változtatásokra volna szükség az agrárfinanszírozás sikeres megújításához?

Miközben a mezőgazdasági támogatások rendszere hangsúlyos elem az uniós költségvetésben, az ágazat pénzügyi finanszírozásának szabályai rendkívül összetettek. A vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott agrártámogatásokat hatékony és egyre bővülő banki hitelezéssel kell kiegészíteni, hiszen a támogatások volumene mérséklődhet, a finanszírozási igények viszont folyamatosan növekednek. Az utóbbi évtizedben teljesen elbillent az agrárhitelezés a támogatott hitelek irányába a magas kamatok miatt. Ugyanakkor a kedvezményes finanszírozás korlátai, amelyek közül az úgynevezett agrár de minimis keret a legismertebb, veszélyeztetik a stabil és kiszámítható finanszírozást. Ezért a jövőben egészségesebb egyensúlyra kell törekedni a támogatott konstrukciók és a piaci hitelezés között. Az üzleti igényeket és a jogi szempontokat is figyelembe véve az AVHGA a bankokkal együttműködve arra törekszik, hogy a hitelezési szerkezet további javítása révén még hatékonyabban és eredményesebben segítse a szektor forráshoz jutását, úgy a támogatott konstrukciók, mint a piaci hitelezés esetében.

Az Alapítvány számára melyek a legfontosabb célcsoportok?

A kisebb méretű vállalkozásokat, így a családi gazdálkodókat, őstermelőket tekinthetjük a leghangsúlyosabb célcsoportnak. A növénytermesztést és az állattenyésztést éppúgy támogatjuk, mint a gyümölcstermesztést vagy az élelmiszeripart. Közismert, hogy a gazdálkodók száma az utóbbi években az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt drasztikusan csökkent – az elmúlt öt évben hazánkban mintegy 20%-kal mérséklődött a mezőgazdasági vállalkozások száma. A fiatal gazdálkodók aránya hazánkban 10% alatti, ezzel szemben az Alapítvány ügyfeleinek közel 28%-a számít fiatal gazdának. Különösen fontos, hogy nagyobb figyelem irányuljon az induló gazdálkodók hitelezésének segítésére, hiszen vagyoni helyzetük és hitelképességük jellemzően gyengébb, miközben a mezőgazdaságban a piacra lépés korlátai különösen magasak. Lezárt gazdasági évvel nem rendelkező vállalkozók is azonos feltételekkel férhetnek hozzá az alapítványi kezességhez, akár tárgyi fedezetek bevonása nélkül, ezzel ellensúlyozva azt, hogy múltbeli adataik hiányában a bankok is bizalmatlanabbak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A termés maximalizálása és a talajmegújítás természetes motorjai: Miért nélkülözhetetlenek a huminsavak a 21.századi növénytermesztésben?
A modern mezőgazdaságban a gazdálkodók soha nem látott kihívásokkal néznek szembe: az aszályos időszakok, a szélsőséges csapadékeloszlás és a talajok fokozatos kimerülése, valamint elsavanyodása mind a termésbiztonságot fenyegetik. A műtrágyák egyoldalú használata hosszú távon rontja a talajszerkezetet és a biológiai aktivitást. A megoldás a természet egyik legősibb, legkomplexebb építőkövében rejlik: a huminsavakban.
Adaptáció vagy növényváltás? …avagy mire számítson az, aki a jövőben kukoricát szeretne termeszteni Magyarországon?
Magyarországon az elmúlt 30 évben 23 alkalommal volt aszályos állapot, ebből 8 évben az ország területének 80 százalékát érintette a szárazság. A csapadékhiányt tovább fokozza, hogy ezzel egyidejűleg sokkal több víz is elpárolog. A magyarországi felmelegedés meghaladja a globális átlagot, a nyári hőmérsékletek emelkednek a legdinamikusabban. Magyarországon a kukorica termésátlagát vizsgálva az elmúlt tíz évben 148 százalék volt a legrosszabb és a legjobb év közötti különbség, míg búzánál ugyanerre az időszakra országos átlagban „csak” 33 százalék volt a termésingadozás. Az Alföld különösen kiszolgáltatott, a vezető kultúrák termésbizonytalansága a jövedelmezőséget alapjaiban kérdőjelezi meg.
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza