Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2026/05/05
Dr. Csicsor János, a Biopol Kft. ügyvezető igazgatója végzettségét tekintve vegyészmérnök, és az atomfizikával is mélyrehatóan foglalkozott, hiszen ebből doktorált. Az élet azonban a mezőgazdasághoz terelte azzal, hogy a kutató-fejlesztő mérnök évtizedek óta foglalkozik a huminsav kutatásával, s az ebből készülő termékek fejlesztésével. Ahogy a cég honlapján olvashatjuk, „a Biopol Kft-nél már több mint 20 éve foglalkozunk huminsav alapú termékek mezőgazdasági felhasználásával, termékfejlesztéssel és gyártással. Büszkék vagyunk rá, hogy a Magyarországon forgalmazott huminsav alapú termékek nagy része Dr. Csicsor János munkásságához köthető.”

Dr. Csicsor János
a Biopol Kft. ügyvezető igazgatója
Igazgató úr, Ön volt az, aki a vörösiszap katasztrófa idején kísérletekkel bebizonyította, hogy a huminsav alkalmas a szennyezett területek semlegesítésére, méregtelenítésére, így 700 hektár szennyezett termőföldet huminsavval semlegesítettek. Milyen a jó termőföld?
Évszázadok óta Aranykoronával mérjük a termőföld értékét. Az a jó talaj, amelyik sötét színű, sok benne a szerves anyag, a humusz. Sajnos, ilyet egyre kevesebbet lehet látni, pusztulnak a talajaink. Az elmúlt 50-100 évben viszont sikerült szinte teljesen eltüntetni a humuszt a talajból a vegyszerezéssel, és az intenzív gazdálkodással. Megöljük a baktériumokat és a gombákat, amik lebontják a szerves anyagot. De van megoldás a talajok javítására: a Biopol Kft. huminsavból, leonarditból készült termékeivel jelentősen javíthatunk a talaj minőségén.
Bizonyára sokadszor kérdezik Öntől, hogy mi is az a huminsav, és a leonardit?
Igen sokadszor kérdezik, de nem lehet eleget beszélni róla. A huminsav nem egyenlő a humusszal, s csak a humusz egy kis részét definiálhatjuk huminsavként. Ha megnézzük, hogy maga a huminsav hogyan keletkezik, akkor millió évekre kell visszamennünk. A huminsav a növényi anyag geológiai időben mért bomlásterméke, és humifikálódás során jön létre, a növények fás részeiből keletkezik. Az elhalt növényi anyag elkezd tőzegesedni, abból keletkezik a lignit, amit már talaj borít és ahogy egyre mélyebbre kerül a földbe, barnaszén, feketeszén, végül grafit, majd gyémánt lesz belőle, nagyjából húszmillió év alatt. A tőzegfázisban keletkezik a huminsav, a lignitfázisban van a legtöbb és a barnaszénben elkezd elbomlani, a feketeszén már nem tartalmazza. Az élő anyag bomlásterméke nagyon sok élettani folyamatban játszik szerepet. A huminsavak tehát a növényi biomassza geológiai időkben mérhető (több millió éves) un. humifikációs folyamataiban keletkeznek, és kivételes körülmények között konzerválódnak szerves humusz ásványként (leonardite). Termékeik alapanyagául a világviszonylatban is egyedülálló minőségű, Magyarországon bányászott természetes humusz ásványokat (leonardite, tőzeg) használjuk fel.
Hogyan „dolgozik” a talajban a huminsav?
A huminsav polimer molekula, nincs egy határozott molekula képlete, mint mondjuk a C-vitaminnak. Ez abban mutatkozik meg, hogy vannak kisebb és nagyobb méretű frakciók. A kisebb frakciót, amely vízben is oldódik, fulvosavnak nevezik, a nagyobb molekula méretet pedig huminsavként ismerjük. Ezek a molekulák a tápanyag felvételt segítik, a gyökérszőrök közelében kell oldat formában eljuttatni, ahol szerves komplexeket képez a tápanyagokkal. A huminsav a tápanyag felvétel hatékonyságát javítja, másrészt, ha a fulvosav bekerül a növénybe, akkor a növény számára hasznosítható állapotban tartja a tápanyagokat, és rendbe teszi a növény ún. elektrolit rendszerét. A molekulának antioxidáns hatása is van, ezért a növényt nagyon sok külső problémától megvédi, s a huminsav az energiatermelő folyamatokban is képes részt venni. És ne feledjük, a vírusos megfertőzések ellen is hatékonyan véd. Amíg a fulvosav felszívódik a növénybe, addig a huminsav a talajban marad, és ott komplex állapotban tartják a tápanyagokat, a mikrobiológiai életet stimulálja, így a tápanyagot a növény azonnal hasznosíthatja.
Hogyan juttatható ki a talajba a készítmény?
A vetőmaggal együtt kell kijuttatni, így az átalakult foszfort a növényt számára felvehetővé teszi. Ez eléggé látványosan történik, nagyon sok kísérletet végeztünk el ezen a téren úgy, hogy a szántóföldi kultúrában a műtrágya helyett huminsav oldatot használtunk, és nem csökkent, hanem több lett a termés.
Milyen termékek vannak jelen a piacon?
Először megemlíteném a natúr bányászott leonarditot, melyet többféle néven is forgalmazzák. Ezek a termékek nem oldódnak vízben, mert ez maga a kibányászott leonardit. Ez is talajjavító, de sokkal több kell belőlük egy hektárra, és sokkal lassabb a hatás. Olyan helyen használják, ahol vagy műtrágyával együtt szórják ki vagy van valamilyen mikrobiológiai élet a talajban, s a mikrobák el kezdik feltárni a leonarditot. Összehasonlításképpen: leonarditból egy hektárra 300-500 kilogramm szükséges, a mi HYMAGRO vízoldható granulátum termékünkből 20-30 kilogramm elegendő, és sokkal jobb, hatékonyabb eredmény érhető el. A HYMAGRO-SOL talajkondicionáló folyadékunk elsősorban lombra kijuttatva alkalmazandó, de a talajban is kiváló eredményeket érünk el vele. Hogy ne rébuszokban beszéljek: a műtrágya felét kiválthatjuk a HYMAGRO termékekkel, és 50 százalékkal több termést takaríthatunk be. Ez pedig jelentős költségmegtakarítást jelent.
Úgy olvastam, hogy csak néhány százezer hektáron használják az Önök huminsav készítményeiket. Ön szerint miért nem érdeklődnek a gazdák a talajéletet javító szerek iránt?
A hagyományok nagyon kötik a gazdálkodókat, s a támogatási rendszer is kényelmessé tette a termelőket. A talajok állapota viszont rossz, hiszen súlyos ásvány és mikroelem hiány van, és sterilizáltuk a talajainkat, amelyekben semmiféle élő, szerves organizmus nincs. Eltűnt a giliszta is, amelyre viszont nagyon nagy szükség lenne. A talajok tápanyagmegtartó és vízmegtartó képessége drasztikusan csökkent, s a technológiában is „meztelen” marad a talaj, vagyis a művelés után nem borítja semmi, így a víz kipárolgása gyorsan zajlik. A Kárpát-medencében az elmúlt 30-50 év alatt egy métert süllyedt a talaj vízszint, ez pedig a vízgazdálkodás hiányosságaiból adódik. Nem öntözésről, hanem vízgazdálkodásról kell beszélni. Az árvizektől nem megszabadítanunk kellene az országot, hanem az országban kellene tartani a vizet, amiből aztán gazdálkodhatnánk.
Ha ilyen jó eredményeket tudnak felmutatni a huminsav használatával, akkor a jövőben még nagyobb figyelmet kellene szánni az Önök tevékenységére, mert a klímaváltozással, sőt, az ukrán termékek hazai és uniós piaci elterjedésével újabb kihívásokra lehet pozitív, jó választ adni.
Köszönöm, hogy így látja. Az intenzív növénytermesztés, a műtrágyák, a növényvédő szerek és a GMO bevezetése az elmúlt 100 évben jelentősen megváltoztatta talajaink szerkezetét és termőképességét. A mikroelemek és ásványi anyagok szintje drasztikusan csökkent a humusz tartalommal és a talaj mikrobákkal együtt. Mindezek szántóföldi talajaink kimerüléséhez, víz-és tápanyag tartó képességének romlásához vezettek. Fontos volna a termelésszerkezetet is megváltoztatni, s a gabonafélék túlsúlyát kellene a szántóföldi kultúrákba megváltoztatni. Már a WHO is megfogalmazta azt a tényt, hogy a világ mezőgazdasága ebben a formában nem képes ellátni az emberiséget élelmiszerrel. Ezt a káros folyamatot vissza kellene fordítani és fenntarthatóvá kell tenni. A talajok humusz tartalmának és mikrobiológiai életének helyreállítása nélkül ez nehezen oldható meg. A huminsav alapú termékek alkalmazása, a komposztálás és a talaj mikrobiológiai készítmények alkalmazása az alapja lehet ennek a folyamatnak. Termékeinkkel ezen a nehéz, de jövőépítő úton járó gazdálkodóknak is szeretnénk segítséget nyújtani.
Végezetül: nem csak a talajban hasznosítható a huminsav...
Jó, hogy ezt is megemlíti, mert a nagyüzemi (ipari) állattartás jelenlegi formájában hosszú távon a legtöbb szakember szerint nem fenntartható. Ezt a zsákutcát a szakmai és politikai vezetők is felismerték és törvényileg is előkészítették a fenntartható megoldások bevezetését. Az antibiotikumok és a gyógyszerek használatának szigorodó feltételei egyre inkább előtérbe helyezik a természetes hatóanyagokat és a megelőzés fontosságát. Az EU 1831/2003 rendeletében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság Tudományos Operatív Bizottsága megfogalmazta, azt a célt, hogy „a mikrobaölő szerek (antibiotikumok)” növekedés serkentő szerként való felhasználását az állatgyógyászatban mielőbb fokozatosan ki kell vonni a forgalomból, végső soron pedig be kell tiltani. Ugyanakkor elegendő időt kell biztosítani az alternatív termékekkel való helyettesítésre”. Az alternatív hatóanyagok közül kiemelkednek, és egyre inkább előtérbe kerülnek a természetes huminsavak. Mindezek a problémák a kedvtelésből tartott állatoknál is fennállnak, így a huminsavak javulást hozhatnak az ő életminőségükbe is. A HUMAX® és a HYMAGRO® termékeink használatával kapcsolatosan széles körű szaktanácsadással állunk rendelkezésre.

Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza