Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: (hajtungy), 2026/05/08

A szép hagyományokon nyugvó múltról és jelenről Dr. Csikai Miklóssal beszélgettünk, aki kertészmérnök, címzetes egyetemi docens, és a köztestületi Magyar Agrárkamara életre hívásától számítva annak hosszú ideig elnöke. Csikai Miklós 35 éve dolgozik a Zrt. fejlődéséért, választott tisztségviselőként, elnök-vezérigazgatóként, ma az igazgatóság elnökeként. Tény, hogy a ma 84. életévében lévő vezető – akinek a szellemi frissessége mit sem kopott - a kenyere javát itt fogyasztotta el. Csikai Miklós 1960-ban a kecskeméti Katona József Gimnáziumban érettségizett. Bár Miklós a gyermekkort vidéken, Ménteleken és Solton töltötte, ahol híresen szép kertet gondozott az édesapja és családi hagyományként szőlőt műveltek, Miklós azonban mégis közgazdasági területen képzelte el a jövőjét.

Dr. Csikai Miklós
az Árpád-Agrár Zrt. elnöke

A Villányi úti Kertészeti Főiskola

Az érettségi után azonban Miklós a származása miatt – édesapja lelkészként dolgozott – legfeljebb agrárpályára pályázhatott, így a budapesti Villányi úti Kertészeti Főiskolába jelentkezett, ahol ugyan sikeres volt a felvételije, de helyhiány miatt nem vették fel. Az volt a feltétel, hogy ha egy évet fizikai munkásként eltölt Kamara-erdőn, a főiskola tangazdaságában, ott lakik a munkásszálláson, és az egy év alatt semmiféle panasz nem lesz a munkájára, akkor ismét felvételizhet a főiskolára, és helyhiány miatt nem utasítják el. Miklós egy év elteltével másodszor is felvételizett, sok olyan tapasztalattal, ami életre szólóan belé ívódott. 

A Kamara-erdei tangazdaságnak kiváló igazgatója volt Horn Ede professzor úr. Horn igazgató úr nagycsaládos, precíz ember volt, s az „előgyakorlatosoknak” minden héten naplót kellett vezetniük arról, hogy melyik napon mit dolgoztak, tanultak, mi volt a teljesítményük. Miklós így szocializálódott, és tanulta meg a munka világának a fegyelmét. Miklós 1964-ben kiváló eredménnyel diplomázott, és szerzett kertész diplomát. A diploma kézhezvétele után az a szerencse érte, hogy ő volt azon két végzett hallgató egyike, aki Hollandiában egy éven át tanulhatta a zöldséghajtatatási szakmát. A hollandiai tanulmányút előtt Miklós megnősült, s azt az érdi lányt vette feleségül, akivel a főiskolán már három éve együtt jártak. A házasságból három leánygyermek született, s a tizenkét unoka mellett a három dédunokát is mindig sok szeretettel várják a nagyszülői házba.

Út Szentesre

Hazatérve a holland tanulmányútról, Miklós - Koródi László professzor úr tanácsára – Mindszentre ment dolgozni 1968-ban, ahol felépült az ország első, 1,2 hektáros összefüggő üvegháza, ahová kertészt kerestek. Itt már jól kamatoztatta a Kamara-erdei munkásév és hollandiai szakmai tapasztalatait. A mindszenti lakáskörülmények enyhén szólva sem nem voltak ideálisak, és nem kedveztek a feltételek a gyermekekkel bővülő Csikai családnak sem. Jó jött a váltás Fábiánsebestyénbe, ahová szintén azért hívták, mert egy három tagú szövetkezeti konzorcium tervezett megépíteni egy 22 hektáros üvegház és fűtött fóliatelepet. Csikaiék örömmel költöztek el Fábiánsebestyénbe egy kétszintes, termálfűtéses lakásba, ahol a kétgyerekes család már kulturált körülmények között élhette a mindennapjait.

A 22 hektáros kertészetet 1970-1973 között megépítették, itt Miklós volt a mindenes vezető, s ezekben az években is sok új tapasztalattal gazdagodott. Koródi László professzor hívó szava ismét munkahely változást hozott: Miklós szaktanácsadóként kezdett dolgozni 1976 januárjától a kertészeti főiskola zöldség tanszékén. A szaktanácsadást, amikor áthelyezték Kecskemétre, a Zöldség Kutató Intézethez, a csoport vezetőjeként 1983-ig itt végezte munkáját. A szaktanácsadói munkája során ismerte meg Miklóst az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet elnöke, akik felkérte, hogy legyen az Árpád Szövetkezetben a korai zöldségtermesztési rendszer vezetője. Hét év után, a rendszerváltáskor, 1990-ben elnökválasztásra került sor, amely választáson négy jelölt közül Csikai Miklóst nagy többséggel választották meg elnöknek.

Mérföldkövek

Csikai Miklós elnöki tisztségének egyik legfontosabb mérföldkövét az jelentette, hogy szövetkezetté, majd részvénytársasággá kellett átalakulniuk, a rendszerváltás miatti vagyonrendezés részeként. „Új kabátot kellett felvenni, mert ha a kabát olyan lesz, amit más ad ránk, az vagy lötyögni fog rajtunk, vagy nagyon szűk lesz”, idézte az elnök a szövetkezet első elnökének, Szabó Lászlónak a szavait. Az Rt. végül 2006. március 27-én alakult zártkörű részvénytársasággá (Árpád-Agrár Zrt.), a versenyképesség fenntartása, uniós pályázati lehetőségek kihasználása és a szervezeti modernizáció érdekében. S azért alakult meg zárt körűen, mert csak a szövetkezet tagjai kaphattak részvényeket. Az elnök sikerként könyvelte el, hogy az 1040 tulajdonosból csupán 27-en váltak ki, így a cég egyben maradt. „Ilyen gazdaság nincs több az országban, s ez a megtartó ereje az Árpád Szövetkezetnek”, idézte fel a múltat az elnök.

A kertészeti ágazatban az 1980-as évekig nem volt rendszerszintű üvegházi fejlesztés az országban, többnyire csak fólia sátrakat építettek.  Kezdetben, a szentesi Árpád Szövetkezet elsősorban primőr zöldségek (paprika, paradicsom, saláta) hajtatásával és közös értékesítés megszervezésével foglalkozott, kihasználva a helyi termálvíz-adottságokat és a bolgár kertészeti hagyományokat. Jelentős fűtött fóliasátor-fejlesztések az 1969–1971-es években indultak, amikor az üvegházak mellett már 20 hektárra nőtt ez a terület.  Az 1970-es években új fóliablokkokat építettek fel a palántaneveléshez (kőgyapot, kókuszrost alapon), s a 2010-es években 7600 m²-es fóliablokkot adtak át, amely energiahatékony, klímakomputerrel felszerelve működik.

A fejlesztés a fejlődés kulcsa

Az Árpád-Agrár Zrt. legnagyobb sikere a 66 év alatt a folyamatos fejlődés, a tradíció és innováció egyensúlya, valamint a versenyképes kertészeti vertikum kiépítése volt, amelyben kiemelkedő jelentőségű a korai zöldségtermesztési rendszer /KZR/ 1975-ben történt életre hívása. A termelési rendszer megalapítását igazolták vissza a későbbi OMÉK-termékdíjak (paprika, paradicsom) és az OMÉK nagydíj. 

Az első 2000 méter mély kutat 1964-ben fúrták, amelyből 91°C fokú percenként 1800 liter termálvízzel kezdték fűteni az üvegházakat és a fólia sátrakat. Később a termálvizet sokrétűen felhasználták, így gabonaszárításhoz, fejőház és modern üvegházak teljes termálfűtéséhez. Csikai Miklós a holland tanulmány útján megtanulta, hogy a fejlesztésekről semmiképpen sem szabad lemondani. Hollandiában minden kertész legszükségesebb információjának tartják, hogy „Fejleszteni vagy eltűnni a piacról.” Az elnök hittel vallja, hogy amihez adottságuk van, azt maximálisan ki kell használni, márpedig Szentesen a legnagyobb adottság a Napfény, az öntözési lehetőségek, a termál energia és a szakértelem, ez utóbbit a bolgárkertészek honosították meg. Ezért a legtöbb fejlesztési forrásukat a kertészeti ágazat korszerűsítésére, hatékonyságának a növelésére fordítják. 

Az állattenyésztést (600 egyedből álló tejelő Holsten-Fríz szarvasmarha állományt) és a szántóföldi növénytermesztést (amihez 5 ezer hektár a tagok tulajdonában álló bérelt szántóföld áll rendelkezésükre) szinten tartják. Fejlesztési forrásokhoz valamennyi ágazat csak akkor jutott hozzá, amikor a zöldségtermesztési és a szántóföldi növénytermesztési ágazat is kisebb egységekre szakosodva már eredményesen pályázhatott a kkv szektorban.

Kulcsszerep a DélKerTÉSZ megalakításában

Az Árpád-Agrár Zrt. a kft-k önálló jogi személyiségekké válásával már saját jogon is pályázott, és nyert is forrásokat korszerű üvegházak építésére. Ez a folyamat ma is tart, ugyanis a régi, 40-60 éves üvegházakat újra váltották. Három évvel ezelőtt a DélKerTÉSZ-szel közösen kezdték el a napenergia hasznosítását a napelemparkok építésével. Ezzel nem csak zöld energiát nyernek, hanem a drasztikusan megnőtt energia költségeiket is sikeresen csökkenthetik. 

A beszélgetésből nem maradhatott ki az sem, hogy az Árpád-Agrár Zrt. alapítóként kulcsszerepet játszott a DélKerTÉSZ megalakításában. A Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezetet 2002-ben hozták létre a szentesi kertészek, az egykori KZR-tagok és a cég vezetése. Az Árpád-Agrár Zrt., mint a legnagyobb termelő, biztosítja a DélKerTÉSZ legnagyobb zöldségvolumenét (évente több mint 7 ezer tonna paprikát, paradicsomot szállít a logisztikai csarnokba), mégpedig kiváló minőségben, és a közös értékesítési rendszer kiépítésével stabilizálta a piacra jutást a primőr paprikákban és a paradicsomban. Az Árpád-Agrár Zrt. hat hektár speciális palánta nevelő üvegházat épített saját hajtató telepei ellátásán túl a TÉSZ kertészei mellett több száz más kertészet számára is, mára már ezer vásárló partnerük van a kiváló minőségű Árpád-os palántáknak.

A TÉSZ tagságnak és az Árpád-Agrár Zrt-nek is számtalan előnye származik a közös összefogással.  Megvalósult a közös piacra jutás, stabil vevőkör alakult ki, és nőtt az export. Az uniós támogatásokkal a saját beruházási pályázatokat, fejlesztéseket meg tudják valósítani, az inputanyagokat kedvezőbb áron tudják beszerezni, és jól működik a szaktanácsadási rendszer, így a legkorszerűbb ismeretekkel végezhetik a termelést. Jövedelmezőség szempontjából pedig a kisebb termelők integrációja növeli a hálózat erejét, a költségmegosztás javítja a hatékonyságot.

A klímaváltozás is nehezíti a termelést

Az elnök a hollandoktól azt is megtanulta, hogy a szomszéd nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. „Egy nyitott gazdaságban egymásra vagyunk utalva, és az az érdekünk, hogy minden magyar kertész erős legyen, hogy az import ne szorítsa ki a magyar termékeket a hazai piacról” fogalmazott Csikai Miklós. A jövedelmezőségi szint növeléséhez azonban az is szükséges, hogy a hazai gazdálkodási környezet ne terhelje újabb és újabb adókkal, költségekkel a kertészeti ágazatot. Tavaly például 250 millió forint plusz teher jött év közben az Árpád-Agrár Zrt.-nél, ami a tervezett 300 millió forint nyereség nagy hányadát elvitte. „De nem hagyjuk magunkat, építjük az új üvegházakat, napelemparkokat”, jelentette ki az elnök.

A paprika és paradicsom termelők a klímaváltozás miatt egyre bizonytalanabb és költségesebb helyzetben vannak, különösen a szélsőséges hőség, az aszályok és a növekvő időjárási kockázatok miatt.

Az extrém események (jégeső, vihar, aszály, záporos felhőszakadás) a termés minőségét és mennyiségét egyaránt rontják, miközben a fertőzések, a kártevők és új kórokozók megjelenésének a gyakorisága is növekszik. Az elnök a tavalyi csapadék mennyiséggel kapcsolatban elmondta, hogy 290 milliméter eső esett, ami már a félsivatagos régiókra jellemző. A vírusbetegségek, amik a határok nyitottságával, a turizmussal, az áruk cseréjével érkeznek, már a levegőben is fertőznek. 

Kockázatcsökkentő megoldások

A termelők az egyre gyakoribb hőség miatt már üvegházak hűtését, talajtakarást, talajnedvesség mérőket és víztakarékos öntözést vezetnek be, hogy a növényeket hő  és vízstressz alól részlegesen védjék. A kutatások és a szakmai szövetkezetek is a klíma tűrőbb paprika  és paradicsom fajták (hő  és szárazság ellenálló, betegségtűrő hibridek) fejlesztését és elterjesztését szorgalmazzák, amelyek segíthetnek a biztonságosabb és stabilabb évenkénti termelésben.

A hőség ellen az árnyékoló  és fényszűrő hálók általában csökkentik a besugárzást és a hőmérsékletet, növelik a piacképes termés arányát, csökkentik a napégést és a hőstresszt. A légtér párásítás-párásító rendszerek 3–5 °C kal is tudják csökkenteni a hőmérsékletet, miközben a levegő páratartalma a növények igényeinek megfelelő marad. A számítógépes klímaszabályozással a szellőzés, a hűtés, a párásítás és a fűtés automatikusan igazodik a növények napi igényeihez, így a hő  és páratartalom stabil marad. A kőgyapotos, tápoldattal ellátott sorok jobban ellenőrizhetők, és a növények gyökérzónájában a víz  és tápanyagellátás a hőségben is biztosítható. 

Az új kártevők ellen bevált az integrált növényvédelmi rendszer, amivel megvalósult az integrált biológiai és fizikai védekezés. A ragacsos csapdák, a feromoncsapdák, szitás  és rovarhálós fedések, a zárt ajtók segítenek korlátozni a bejutást, és a korai észlelést. A biológiai védekezés (hasznos rovarok, főleg tripsz és levéltetű ellen) a zárt környezetben különösen hatékony. Az azonban tény, hogy az Európai Unió egyre szűkíti a használható hatóanyagok listáját, ennek következtében az egyre csökkenő védekezési lehetőség jelentősen nehezíti a minőségi termelést, mondta az elnök.

Hiányzik az utánpótlás

A legfőbb problémát az jelenti, hogy a kertészet a mezőgazdaság egyik legmunkaigényesebb területe, miközben a hazai munkavállalók egyre kevésbé hajlandóak elvállalni az itt kínált fizikai munkát. Különösen a betakarítási szezonban (zöldség- és gyümölcsszüret) tapasztalható kritikus hiány, ami miatt néha a termés egy része a földeken marad. Az ágazatban dolgozók többsége 50 év feletti. A fiatalokat nem vonzza a nehéz fizikai munka, a szakirányú végzettséggel rendelkezők pedig gyakran más szektorokban vagy külföldön helyezkednek el.

Az ágazat szereplői kénytelenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A kertészeti szakma csak elkötelezett embernek való, mert a hét mindennapján készenlétben kell állni. Egészséges élelmiszert előállítani az egyik legszebb, legfontosabb tevékenység, s ebben részt venni megtiszteltetés. Ha sikere lesz a szentesi oktatási mentor programnak, akkor az mindenkinek örömére szolgál. De már óvodás korban el kellene kezdeni az új generációval megismertetni a kertészeti tevékenységet annak érdekében, hogy kíváncsiak legyenek, érdeklődjenek a szakma iránt, és megtanulják, hol terem, hogyan termesztik a paprikát és a paradicsomot. Az új üvegházakban már a korszerű technológiákkal kiváló munkakörülmények vannak, mondta végezetül Csikai Miklós.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai