Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2026/05/09

Egy évvel ezelőtt a szolid optimizmus jellemezte a magyar húsipari ágazat szereplőt, a makrogazdasági előrejelzések alapján ugyanis akkor a hazai fogyasztás és az export bővülésében is lehetett reménykedni – emlékezett vissza szokásos húsvét előtti sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke. A KAP stratégiai tervben akkor már kiírták a beruházási pályázatokat, így az is világos volt, hogy nagyon fontos időszak elé néz az iparág. 

Jól dolgoztak a hatóságok

Az ágazati teljesítmény azonban elmaradt az egy éve várttól: az elmúlt évben a húsfeldolgozó és tartósító ágazat volumenében csupán 0,8, míg a készítménygyártás 0,2 százalékkal tudott növekedni. Az Éder Tamás által bemutatott számokból kiderült, hogy a teljes élelmiszeripar is gyengén szerepelt, ott 0,5 százalékos volt a csökkenés, ami viszont még mindig jobb, mint az ipar egészének teljesítménye.
A belföldi értékesítésben vegyes volt a kép: ugyancsak mennyiséget tekintve belföldön 8 százalékkal több húst adtak el tavaly, mint 2024-ben, miközben a húskészítmények piaci 2,3 százalékkal szűkült. 

A belpiac erősödése nagyban annak volt köszönhető, hogy a feldolgozók belföldi értékesítési kényszerben voltak. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) ugyanis jelentősen visszavetette az exportlehetőségeket, így a hazai piacon kellett erősíteni. Éves szinten a húsexport – az első félév 13,5 százalékos csökkenése után – több mint 7 százalékkal esett vissza, amit alapvetően az RSZKF okozott, de közrejátszott az afrikai sertéspestis (ASP) jelenléte is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a sertéstartók és a hatóságok jól vizsgáztak a járványkezelésben, ennek köszönhetően sikerült gyorsan megállítani a vírust. Enélkül most egy akár 40–50 százalékos export-visszaesésről kellene beszélni. 

Az elnök szerint ezek alapján inkább a sertésállomány csökkenésére lehetett volna számítani, így meglepő volt, hogy a decemberi adatok 2,4 százalékkal, 2,87 millióra gyarapodott a hazai sertésállomány, sőt, a kocaállomány is növekedett 2,4 százalékkal, így valami borzasztó dolog nem történik, tovább bővülhet a sertéslétszám.

A külkereskedelmi mérleg kismértékben javult, amit az okozott, hogy a húsimport nagyobb mértékben csökkent, mint az export. A pozitív egyenleg így 30 ezer tonna volt, amit az élősertés negatív mérlege 22,5 ezer tonnára rontott le.

Káros árrésstop

A Hússzövetség elnöke beszélt az árréstop egy évvel ezelőtti bevezetéséről is, és emlékeztetett, hogy akkor a sertéshúsok és a készítmények árai már csökkenő pályán voltak és ez azóta sem változott, ami alól csupán a virsli a kivétel. Vagyis a sertéshúsok és húskészítmények árai 2025-ben az inflációt csökkentő hatásúak voltak. Az árrésstop így ezeknél a termékeknél nehezen indokolható, és ráadásul azzal járt, hogy a cégek árképzése nyilvánossá vált, és ez végső soron aláásta a kereskedők és beszállítók közötti bizalmi kapcsolatot, és megágyazott az import növekedésének. 
Éder Tamás a közel-keleti válság hatásait firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ágazat energiaigényessége azt jelentheti, hogy ha tartósan magasan maradnak az energiahordozók árai, az előbb-utóbb megjelenik a húsipar áraiban is. 

Kulcskérdés az ASP megállítása

A sertéshús-ágazat jövőjét most alapvetően két ügy határozhatja meg – vélekedett Éder Tamás. Mint mondta, szükséges lenne, hogy Magyarország éljen a rendelkezésre álló „szoft” piacvédelmi intézkedésekkel, ellenkező esetben az import elviszi a húsipari cégek nyereségét, egyben sokuknál azt az esélyt, hogy a bankoknál hitelképesnek bizonyuljanak és előteremtsék a nyertes fejlesztési pályázatokhoz szükséges önerőt. Másrészt pedig meg kellene állítani a Baranyában dél felől akadálytalanul terjedő ASP-t. Az idén március közepéig 385 ASP-esetet jelentettek be Magyarországon, ebből 110-et Baranyában. Azonban míg Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben az M1-es autópálya akadályt jelent a betegség terjedésében, délen egészen az M7-es autópályáig nincs ilyen gát. Ha ezt nem vesszük komolyan, akkor az ASP akkora területen lesz jelen az országban, hogy már nem lesz esély a regionalizációra, hogy a harmadik országokba folytatódhasson az export. Ehhez a vadásztársaságoknak komolyan kellene venni az ASP-t hordozó és terjesztő vaddisznó-populáció gyérítésére már meglévő előírásokat – tette hozzá. 

Jó hírek a húsiparosoknak

Idén év elején enyhén javult a fogyasztói hangulat, de még nem nevezhető pozitívnak – mondta a tájékoztatón Vágyi Erik, a NielsenIQ Hungary ügyvezető igazgatója. A fogyasztók továbbra is árérzékenyek, és keresik az akciókat. A fogyasztói kosárban ugyanakkor a húsnak meghatározó szerepe van: a feldolgozott és a friss hús együttesen 18 százalékot tesz ki. A feldolgozott húsokat vizsgálva egyértelmű a sertés dominanciája, hiszen a megvásárolt hústermékek 80 százaléka készült sertéshúsból. A szakmabelieket is némileg meglepte a kutatók által végzett generációs fogyasztói szokások felmérésének eredménye, amely a húsiparosok számára kifejezetten jó híreket hozott. Ezek szerint ugyanis például a fiatalok többet költenének húsra, és pozitív az állati fehérjék megítélése a körükben, jobb, mint a növényi fehérjéké. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai