A vidék újraiparosítása és a hálózati gazdaság

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: Dr. Gergely Sándor CsC, c. egyetemi tanár, 2015/03/10

A cégeknek, elsősorban az innovatív cégeknek olyan hálózatokra van szükségük, amelyekben gyorsabb az információáramlás. Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a helyi, települési, mikrotérségi, járási ipari fejlesztés XXI. századi legnagyobb tartaléka a hálózati gazdaság alapvető elmeinek létrehozásában és hatékony működtetésében rejlik.

Témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű a hálózati szerveződés, a hálózati gazdaság vizsgálata, ugyanis a hálózatosodás és a klaszterekben való együttműködés a kis- és közepes méretű vállalkozások számára alapvető fontosságú, mert versenyképességüket meghatározza az, hogy milyen módon és mértékben képesek a nagyvállalatok által támasztott kihívásokra reagálni, mennyire képesek megfelelni a beszállítói, bedolgozói követelményeknek.

A hálózati gazdaság alapvető elemei

A modern ipar valójában hálózati gazdaságként működik, amelynek a legfontosabb elemeit a következők:

• mérnöki tanácsadás – regionális innovációs transzfer központ;
• gazdasági tanácsadás – technológiai inkubátorház;
• K+F vállalkozás – vállalkozói inkubátorház;
• klaszter – ipari park;
• logisztikai szolgáltató központ.

A hálózati gazdaság alapvető elemei közül itt a klaszterekkel, az ipari parkokkal, a technológiai inkubátorházakkal és a regionális innovációs transzferközpontokkal foglalkozunk, mert ezeknek van/lehet a legnagyobb szerepük a magyar vidék újraiparosításban.

A klaszterek jellemzői

A legáltalánosabb értelemben a klaszter:

• az azonos terméklánchoz vagy végtermékhez kötődő, térben koncentrálódott, együttműködő kis- és középvállalkozások hálózata;
• az egyik osztályozás szerint lehet: iparági vagy regionális;
• az egymással szoros kapcsolatban álló vállalatoknak és intézményeknek a termelési lánc mentén szerveződő, földrajzilag koncentrált együttműködése, hálózata és csoportosulása, amely képes a létrehozott, hozzáadott érték növeléséhez;
• a klaszterek egy földrajzi régión belüli gazdasági láncok, a klaszterek területileg koncentrált, egy ágazathoz kötődő vállalkozások által formált hálózatok, amelyek szoros kapcsolatokat építettek ki más vállalkozásokkal, kutatóhelyekkel és állami intézményekkel.

A klaszter konkrét formáját tekintve egy adott termelési vertikumba tartozó vállalkozások, gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. ipari parkok, kamarák innovációs szövetsége, térségi fejlesztési szervezetek), valamint kutatás-fejlesztési intézmények (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek) önkéntes együttműködése, a közös célok elérése érdekében létrehozott, polgári jogi szerződésen alapuló hálózata.

A hálózat középpontjában a nagyvállalatok, multinacionális cégek (az elsődleges javak előállítói) helyezkednek el. Olyan cégek, amelyek nemzetközi szinten versenyképes termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő.

Őket veszik körül a beszállító, illetve a kapcsolódó iparágakhoz tartozó gazdasági szervezetek (döntően kis- és középvállalkozások), amelyek az elsődleges javak gyártásához és értékesítéséhez szükséges termékeket és szolgáltatásokat hoznak létre.

Ez a vállalati kör természetesen magában foglalja a termeléshez kapcsolódó szolgáltató szektort (pl. gazdasági tanácsadókat, informatikai vállalkozásokat), a kutatás-fejlesztést végző felsőoktatási és kutatóintézeteket.

A hálózat fontos kiszolgáló szereplői az együttműködéseket kezdeményező és támogató állami intézmények is.

Szimbiózis van a termelékenységet erősen növelő nagyvállalatok és az általuk leépített alkalmazottakat felszívó kis- és középvállalkozások között. A kis- és középvállalkozások jellemzően térséghez kötődnek. A multinacionális nagyvállalatok profitmaximalizáló célrendszerüknek megfelelően könnyen áttelepülnek egyik régióból a másikba, azonban a nagyvállalatok térséghez kötése a klaszter segítségével megvalósuló beszállítási tevékenységgel eredménnyel kecsegtet. Ez lehet a magyar gazdaság és a magyar vidékfejlesztés egyik kitörési pontja. Az állami támogatások hasznosulását is alapvető mértékben javítja, ha vállalati háló kapja azokat s nem egyetlen vállalat.

Klaszteren belül a partnerekben bizalmi tőke akkumulálódik, ez csökkenti a partnerkeresés költségeit és gyorsítja a tudástranszfert.

A klaszter létrehozásának két típusa:

• top down (felülről lefelé), jellemzően fejlesztőintézmény, önkormányzat, multinacionális cég választja ki a klasztertagokat és tűzi ki az új projektet a klaszter feladatául;
• bottom up (lentről fölfelé), kezdeményezők a vállalkozások.

A regionális (azaz térbeli kiterjedéssel jellemezhető) klaszterek három típusa a térségi bázis kiterjedtsége szerint (Lengyel I. 2003, OECD 1999):

• Makroklaszter, amelynek térségi bázisa az egész ország, így az iparág versenyző vállalatai, beszállítóik vagy partnerszervezeteik megtalálhatók szinte mindegyik régióban.
• Regionális klaszter, amikor az iparág versengő vállalatai és kapcsolódó intézményei földrajzilag koncentrálódnak, térségi bázisuk egy régió vagy egy nagyváros és vonzáskörzete.
• Lokális klaszterek, amelyek leginkább egy munkaerő-vonzáskörzetben (ingázási övezetben) működnek, elsősorban kis- és középvállalkozások (KKV-k)helyi hálózataiból állnak.

A hazai klaszterek csoportosítása és a klaszter­törvény:

• Termelésorientált klaszterek, ezek egy-egy termékcsoport előállítására és/vagy a térségbeli nagyvállalatok beszállítói körének szervezésére, fejlesztésére jönnek létre (Pannon Autóipari Klaszter, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter).
• Szolgáltatás központú klaszter, célja a tagok számára módszertani, képzési, minőségfejlesztési, átképzési, EU-információs, piackutatási, marketingszolgáltatások nyújtása, szervezése (Magyar Építőipari Klaszter).

Az 1999-ben életbe lépett magyar klasztertörvény a régiónak teszi jogává a klaszterré minősítés konkrét feltételeinek megállapítását. A törvény szerint a régiók a klasztereket az alábbi célokkal támogathatják:

• információs technológiák terjesztése,
• több vállalat közös projektje,
• továbbképzés,
• behatolás új piacokra,
• környezeti feltételek javítása,
• infrastruktúra-fejlesztés,
• munkavédelem.

A törvény szerint a klaszterszervezet 10 fős bizottságból áll, amelynek feladata a klaszterek stratégiájának elkészítése. A klasztervállalatok teljesen önállóak, regionális, országos vagy EU-s forrásokra közösen pályázhatnak, kapcsolódnak hozzá a térségben működő egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, szakiskolák.

A törvény szerint a klaszterfejlesztés célja a kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerepének megőrzése, fejlődésük, innovatív képességük fejlesztése, külső működő tőke beágyazása, megtartása.

Általános klaszterfejlesztési politika nincs, csak az adott térség társadalmi, gazdasági valóságából kiindulva lehet eredményes ez a tevékenység.

Az állami támogatások hasznosulását is javítja, ha vállalati háló kapja azokat s nem egyetlen vállalat

Ipari Parkok

A hálózati gazdaság elemeinek térnyerése terén fontos gazdaságtörténeti jelenség, hogy 1990 után Magyarországon kialakult az ipari parkok rendszere. Az ipari parkok a tőkevonzás, a modern ipar, a logisztika és szolgáltatás fontos szervezőhelyei, ezért létesítésük és benépesítésük alapvető fontosságú egy-egy város, kistérség vagy éppen járás újraiparosítása szempontjából. Ezeket az előnyöket az önkormányzatok igen gyorsan felismerték, rájöttek arra, hogy az Ipari Parkok az iparfejlesztés, a munkahelyteremtés, a területfejlesztés és az innováció helyi, kistérségi céljait is elősegítik.

Az ipari park olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely főként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket.

A park a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra –elektromos energia, fűtés-hűtés, víz, szennyvízelvezetés vagy -tisztítás , telefon, internet – igénybevételét teszi lehetővé, ezen kívül a szellemi infrastruktúra szolgáltatások elemeinek rendelkezésre bocsátásával szolgálja a vállalkozók versenyképes tevékenységének kibontakozását és fenntartását. Ilyen szolgáltatások: befektetőszervezés, könyvelés, ügyvitelszervezés, PR, marketing, külkereskedelem bonyolítása, hitelügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás, vámügyintézés. A park körülhatárolt működéséről jellemzően gazdasági társaság gondoskodik.

Az ipari parkok tehát ingatlanüzletek. A befektető célja az, hogy a megszerzett területeket és ingatlanokat olyan módon alakítsa ki és fejlessze, aminek eredményeként azokat magas haszon reményében értékesíthesse.

Az ipari park integrátori szerepe abban nyilvánul meg, hogy az „Ipari Park” által szervezett keretek között megvalósított logisztikai, innovációs és inkubátorházi szolgáltatások hozzásegítik a vállalkozásokat a hazai szellemi tőke, a felsőoktatási intézmények, az ipari és akadémiai kutatóhelyek bekapcsolásához a szolgáltatások kialakításában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a Magyarországon található 210 ipari park mintegy 4200 vállalat számára ad otthont, melyek több mint 200 ezer főt foglalkoztatnak. Az ipari termelésnek pedig a 30 százalékát biztosítják, így gazdasági és infrastrukturális stabilitásuk és növekedésük a magyar ipar fejlődésének egyik záloga.

Az „Ipari Park” címet viselő szervezetek többsége önkormányzati vagy belföldi magántulajdonban van, az egyéb tulajdonosi forma aránya csekély. Az ipari parkok átlagos területe 68 ha, az átlagos betelepítettség 68%, tehát az ipari parkok többsége rendelkezik még beépíthető területtel. Az ipari parkok jellemzően eladják területüket (74%), a területek mindössze 26%-át adják bérbe. Átlagosan 22 vállalkozás működik egy ipari parkban. A vállalkozások többsége KKV, azon belül is a mikro- és kisvállalkozások adják a betelepült vállalkozások 90%-át. A betelepült vállalkozások ipari parkonként átlagosan 1158 alkalmazottat foglalkoztatnak. A Közép-dunántúli régió ipari parkjaiban lévő vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, holott nem itt található a legtöbb ipari park. A vállalkozások méret szerinti megoszlását az 1. ábra mutatja.

Technológiai inkubátorházak

A kisvállalkozások számára is fontos modernizációs lehetőséget hordoznak a technológiai inkubátorházak, amelyeket olyan területileg koncentrált vállalkozásfejlesztési formákként határozhatunk meg, ahol főként a high-tech ágazatokat támogatják, illetve a kezdő hig-tech ágazatokat erősítik. Mindezeket intézményesített formában valósítják meg, ebből következik, hogy a technológai inkubátorházak létesítésének fő célja a kezdő vállalkozások, a kutatóintézetek, a kockázati tőke, a kormányzati és önkormányzati szervek közötti kapcsolat létrehozása. Ugyanis a felsorolt gazdaságfejlesztési aktorok együttműködése nélkül ezek a rendkívüli bonyolultságú, magas szellemi ráfordításhányadú high-tech vállalkozások, ágazatok képtelenek meggyökeresedni egy-egy új helyen.

Mind az innovációorientált ipari parkoknak, mind a technológiai inkubátorházaknak előnye az, hogy területileg koncentrálják a vállalkozásokat, a kutatási-fejlesztési kapacitásokat és az ezekhez kapcsolódó intézményeket. Ez a területi koncentráció alapvetően növeli meg a résztvevők versenyképességét azáltal, hogy tranzakciós költségeik a földrajzi közelség miatt nagyságrendekkel csökkennek, ezáltal sokkal hatékonyabbá válik a vállalatok és a kutatás-fejlesztés együttműködése. Ezt a rendszeresen megvalósuló személyes kapcsolattartás, a folyamatos konzultációk során kialakuló kölcsönös egymásra hatás is támogatja. A hatékonyságot növeli az is, hogy nem alakul ki káros funkcióbeli elkülönülés, ehelyett a különböző tevékenységek célra vezérlése következtében a résztvevők együttes hatásfoka alapvetően megjavulhat. A közvetlen személyes kapcsolatok termékenyítőleg hatnak az innováció minden fázisára.

Területileg koncentrálják a vállalkozásokat, a kutatási-fejlesztési kapacitásokat és az ezekhez kapcsolódó intézményeket

Regionális innovációs transzferközpontok

A gazdaság versenyképességét jelentősen növelheti a regionális innovációs transzferközpontok létrehozása, hatékony működése, hiszen ezek a régió ipari parkjai, szakmai szervezetei, kutatóhelyei, innovációs folyamatba való regionális szintű bekapcsolását szervezhetik. Ennek során kialakítják a műszaki fejlesztés információs rendszerét, adatbankot működtethetnek a régió kutatási-fejlesztési tevékenységéről. Közreműködhetnek az innováció humán hátterének kialakításában, szakmai menedzsereket és szakértőket alkalmazhatnak az adott szükségletnek megfelelően. Munkájukat akkor végzik eredményesen, ha elősegítik a regionális üzleti és innovációs központok hálózati alapú megszervezését, majd működését.

Magyarországon néhány nagy egyetemi városban az innovációs transzferközpontok kialakítása napirenden van, de a legfejlettebb ipari parkoknál és vállalkozói inkubátorházaknál a továbbfejlődés egyik fontos lehetősége az innovációs transzferközponttá válás.

Vállalkozói inkubátorházak

Az Inkubátorok Szövetségének megfogalmazása szerint a „vállalkozói inkubátor(ház) olyan telepszerűen létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely elsősorban az induló vállalakozások számára képes a kor színvonalán a korszerű termékek előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket nyújtani.

Célkitűzése, hogy kezdő mikro- és kisvállalkozásokat, vagy új fejlődési (innovációs) szakaszba lépő mikro-, kis- és középvállalkozásokat a maga eszközrendszerével az induló, vagy átmeneti szakaszban segítse.

Az inkubátorházak pénzzel nem támogatják a kisvállalkozásokat, hanem a számukra a piaci árnál jóval kedvezményesebb szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek költségcsökkentő tényezőt jelentenek a vállalakozások számára

Az inkubátorház nem feltétlenül „ház”, hanem telepek, támogatások és szolgáltatások olyan együttese, amelyet a kezdő vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak. Az inkubátorházak olyan erőforrásokkal látják el a holdudvarukba tartozó kis- és középvállalkozókat, amelyek javítják sikerük esélyeit. A különböző inkubátormodellek közös eleme, hogy bizonyos szűk keresztmetszeteket törekednek kitágítani, főként azokat, amelyek egy vállalkozási csoport fejlődésében közös akadályt jelentenek.

A helyi inkubátorház fejlesztési programok eredményessége, sikere elsősorban a helyi kezdeményezők tehetségén, kitartásán és szervezőképességén múlik.

Mára közel 40 inkubátorház működik hazánkban, egyre javuló területi lefedettséggel, azonban ezek kétharmada budapesti, vagyis a magyar vidék újraiparosításában kifejtendő tevékenységének hatása csak korlátos lehet.

A vállalkozói inkubátorház tevékenységének a kisvállalkozások különböző élethelyzeteihez kell igazodnia, minden helyzetben segítenie kell a kisvállalkozókat:

• alapítás,
• működés,
• növekedés,
• válság,
• megszűnés.

Logisztikai szolgáltatóközpontok

A logisztikai szolgáltatóközpont főbb feladatai:

• A közlekedési ágazatok összekapcsolása, az ágazatok közötti „fordítókorong” jellegű kapcsolat megteremtése;
• a termelőtől a fogyasztóig terjedő szállítás, ellátó és elosztó rendszerek szervezése megvalósítása;
• kapcsolódó logisztikai feladatok (üzemen belüli szállítás, raktározás);
• az ügyfél kívánsága szerinti végkiszerelés, csomagolás, diszponálás;
• az együttműködő partnerek számára az üzemi követelményekhez szükséges infrastruktúra készenlétben tartása.

A klasztereknek, az innovációorientált ipari parkoknak, a technológiai inkubátorházaknak és a logisztikai szolgáltató központoknak egyaránt előnye az, hogy területileg koncentrálják a vállalkozásokat, a kutatási-fejlesztési kapacitásokat és az ezekhez kapcsolódó intézményeket. A területi koncentráció növeli a résztvevők versenyképességét azáltal, hogy tranzakciós költségeik a földrajzi közelség miatt nagyságrendekkel csökkennek. Ennek következtében sokkal hatékonyabbá válik a vállalatok együttműködése és a kutatás-fejlesztésük. Ezt a rendszeresen megvalósuló személyes kapcsolattartás, a folyamatos konzultációk során kialakuló kölcsönös egymásra hatás is támogatja. A hatékonyságot növeli az is, hogy nem alakul ki káros funkcióbeli elkülönülés, ehelyett a különböző tevékenységek célra vezérlése következtében a résztvevők együttes hatásfoka alapvetően megjavulhat. A közvetlen személyes kapcsolatok termékenyítőleg hatnak az innováció minden fázisára. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a hálózati gazdaság elemeinek semmi mással nem pótolható szerepe van/lesz a magyar vidék újra iparosításában.

Felhasznált irodalom:

• Gergely S. (2005): A vidékfejlesztés kézikönyve. Szaktudás Kiadó Ház, 2005, Budapest, 175p
• Gergely S. (2007): Regionális Zöldenergia Klaszter. Gyöngyös, 2007. 181p. ISBN 978-963-87229-6-6
• Gergely S. (2009): Megújuló energia és vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2009. 272p. ISBN 963-993-50-06
• Gergely S. (2013): Zöldenergia és élelmiszer helyből a helyieknek. Száz magyar falu Nonprofit Kft. Budapest, 2013. 95p. ISBN 978-963-08-6874-7
• KSH Évkönyv 2013, Központi statisztikai Hivatal, Budapest, 2014
• Lengyel I. (2003):Verseny és területi fejlődés, JATE Press, Szeged
• Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014
• Norria (2008): Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft.: Hálózatok és klaszteresedés – elméleti és tapasztalati háttér az Észak-Magyarországi Régió példáin keresztül Dr. Gergely Sándor – Fásszárú biomassza termelés-feldolgozás integrált rendszerei 133.o.-146.o. ISBN 978-963-06-5348-0
• OECD 1999
• Porter M. E. (1997) :Clusters and economic development. Workshopfor Practitioners in Cluster Formation, Chihuhua, Mexico
• w.w.w.logsped

Summary

The Hungarian countryside re-industrialization and the network economy.
The rural employment and how to increase the local income-earning opportunities.

The last third of the 20th century, an increasingly important part of the economy the information, but it is difficult to navigate through the unsorted, huge amounts of information, thus increasing the role of institutions, which allow to reach the selected information’s according to the user’s needs, it is useful to turn accesses of the information faster. For this, companies need networks which selected for fast flow of information. Our research has shown that the local, municipal, micro-regional and industrial development largest reserves of 21st century essential components of that network economy and the efficient operation based. The development of the networks involved institutions, formations of engineering - and economic consultancy, the R & D companies, clusters, industrial parks, technology incubator houses, business incubator houses, logistics service centers, and regional innovation transfer centers. They may be most effective supporters for the Hungarian countryside re-industrialisation predestined to increase the competitiveness of small businesses.
In the present work briefly introduced clusters, innovation-oriented industrial parks, technology incubators houses, the business incubator houses and logistics service canters both the advantage that concentrate the businesses, research and development capacities and related bodies. The regional concentration increases the competitiveness of the participants, that transaction costs are reduced by orders of magnitude due to the geographical vicinity. As a result, it becomes much more effective cooperation between company’s research activities and development. This at regular personal connections, formed during the consultation process to promote mutual interaction. Efficiency is enhanced by the fact that it does not occur adverse final separation function, but instead use a variety of activities due to the collective control of the efficiency of the participants will be improved. The direct personal relationships may fruitful all phases of the innovation. Based on all this, nothing irreplaceable role of elements of the network economy is / will be re-industrialization of the Hungarian countryside.

Dr Gergely Sándor
CsC, - University T.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai