Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2026/05/10

A Nagykun 2000 Mg. Zrt. komplex, több lábon álló gazdálkodást folytat. A rizstermesztés 1600 hektár berendezett rizsföldön zajlik, emellett a vállalat 4 ezer hektárt meghaladó bérelt és integrált területen végez szántóföldi növénytermesztést. Az állattenyésztés szintén fontos pillér: a gazdaság 500 tejelő Holstein–Fríz szarvasmarhát tart. Az éves tejtermelés meghaladja az 5 millió kilogrammot, amelyet a Sole-Mizo vásárol fel. A két vállalat között hosszú évek óta stabil és szoros az együttműködés. A partnerség alapja a hosszú távú gondolkodás és a kölcsönös kompromisszumkészség. Ez különösen nagy jelentőségű annak tükrében, hogy a hazai és európai tejpiac tavaly ősz óta válságos időszakot él át. 

Nagy a vízhiány

„Az elmúlt év nem tartozott a legsikeresebbek közé” – kezdte a beszélgetést Bori Tamás. Mint elmondta, a májusi hideg időjárás jelentősen visszavetette a rizs fejlődését, így az érés mintegy két héttel eltolódott. A vetésterületet ráadásul komoly fagykár is érte, ami számottevő terméskiesést eredményezett. A rendkívül alacsony csapadékmennyiség ellenére a rizsföldeken nem alakult ki kritikus vízhiány. Ez jelentős részben a társaság és a vízügyi hatóságok között hosszú ideje fennálló, jól működő együttműködésnek is köszönhető.

Az idei év első hónapjai kedvezőbben alakultak. Az őszi kalászos vetések jó állapotban vannak: a tél hidege és a hótakaró gyérítette a kártevőket, míg a februári és márciusi csapadék szinte teljes mértékben hasznosult a kiszáradt talajokon. Ugyanakkor a csapadékhiány továbbra is komoly kihívást jelent, ezért a gazdaság már most megkezdte a felkészülést az öntözési szezonra. Ebben segítséget jelent, hogy a Kormány az idén is ingyenessé tette az öntözővíz felhasználását.  A termelési feltételek stabilitását erősíti az is, hogy a Rizs Szövetség és az Agrárminisztérium közötti együttműködésnek köszönhetően sikerült fenntartani a rizstermesztés tavalyi támogatási szintjét.

Már felkészültek a rizs vetésére

A rizst Magyarországon nem palántázzák, hanem vetik: a kalászos növényekhez hasonló módon, gabonavetőgéppel kerül a talajba. A vetésre jellemzően április végén, május elején kerül sor, így a kora tavaszi időszak elsősorban a területek előkészítéséről szól. Bár a talaj felső, 20–30 centiméteres rétegében még található nedvesség, a mélyebb rétegekben már jelentős a kiszáradás. Míg ez az állapot a rizsvetés előkészítésének jelenleg kedvez, a többi szántóföldi növénynek, különösen a kapásnövények számára, kedvezőtlen. Tavaly ugyanis legalább egyméteres mélységig kiszáradt a talaj, és ez a réteg azóta sem töltődött fel megfelelően. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a növények gyökérzete a nyári meleg időszakban nem jut elegendő vízhez, ami komoly terméskockázatot jelent. A fentiek miatt a szakember szerint kulcsfontosságú lenne, hogy a tavaszi időszak csapadékosabb legyen, és a nyár folyamán is érkezzen elegendő eső. Ellenkező esetben a növényállomány fejlődése jelentősen visszaeshet, ami az idei terméseredményeket is veszélyezteti. 

Az állattenyésztés szempontjából szintén meghatározó kérdés a takarmányellátás. Az 500 egyedből álló tejelő szarvasmarha-állomány jelentős mennyiségű tömegtakarmányt igényel, amelyet a vállalat nagyrészt saját maga termel meg. A klímaváltozás kihívásaira reagálva a társaság tavaly őszi vetésű pillangós takarmánykeveréket alkalmazott, amellyel kiemelkedő, rekordközeli termést értek el. Ez különösen fontos eredmény egy olyan térségben, ahol az országos átlagnál is nagyobb a vízhiány.

Az őszi vetések előnye, hogy még a téli fagyok előtt megerősödnek, majd a nyári hőhullámok előtt betakaríthatók, így kisebb mértékben vannak kitéve az aszály hatásainak. A tavalyi kedvező eredményeknek köszönhetően a gazdaság másfél évre elegendő szenázst tudott biztosítani a szarvasmarha-állomány számára, és már a 2026-ban betakarítandó növényállomány is szépen sorol a földeken.

A fejlesztéssel menekülnek előre

A társaságnál kiemelt szerepet kap az innováció, a fenntarthatóság és a folyamatos fejlesztések. Ezeket az elveket érvényesítjük a beruházások terén is, folyamatosan növelve ezáltal a rizstermesztés és -feldolgozás hatékonyságát, mondta az elnök-igazgató. Az elmúlt évtizedben jelentős feldolgozóipari infrastruktúra épült ki a Nagykunnál. Ennek részeként hántoló-, őrlő- és csomagolóüzemeket hoztak létre, valamint egy automatizált raktárhelyiséget és csomagolócsarnokot is kialakítottak. Ezek a fejlesztések lehetővé teszik a barna rizs, az A és B minőségű fehér rizs, valamint a rizsliszt előállítását. 

A fejlesztések jelenleg is folynak és a jövőben is folytatódnak: Bori Tamás elmondta, hogy idén novemberben adják át az új, 4 tonna/óra kapacitású rizshántoló üzemet. A mintegy 666 millió forintos, részben európai uniós támogatással megvalósuló zöldmezős beruházás épülete már elkészült, hamarosan indul a technológia telepítése.

„Ez egyfajta előremenekülési stratégia” – fogalmazott a cégvezető. Az új üzem energiaigényét részben napelemek által termelt és helyben raktározott energia biztosítja, amely nemcsak a fenntartható működést szolgálja, hanem jelentős költségcsökkentést is eredményez. Ez különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor az energiaárak számottevően emelkedtek.
A vállalat stratégiájában a fenntarthatóság kiemelt helyet foglal el: a környezettudatos gazdálkodás, a korszerű mezőgazdasági irányítás és a nemzetközi bio-piaci igényekhez való alkalmazkodás egyaránt meghatározza a fejlesztési irányokat.

Tudatos brandépítés

A társaság a rizs- és speciális növénytermesztési szektorban elismert, nagy megbecsülésnek örvendő piaci szereplő, ami jelentős részben a folyamatos, innovatív termékfejlesztésnek köszönhető. A rizstermelésben jelentős hányadok képviselnek a helyi adottságokra nemesített hazai fajták, amelyeket egyaránt termesztenek ökológiai és hagyományos gazdálkodási rendszerekben. A termékek kiváló minőségét jól mutatja, hogy a biorizst a külföldi partnerek prémium gyermektápszer-gyártáshoz is felhasználják. A „Nagykun rizs” az Európai Unió földrajzi árujelző oltalma alatt álló minősített termék, amely jelentősen növeli a hozzáadott értéket, és erősíti a hazai és nemzetközi vásárlók bizalmát. A márka tudatos építése újabb mérföldkőhöz érkezett: egységesítik a csomagolást, és egy új prémium termékkel is megjelennek a piacon.

Bori Tamás
elnök-igazgató

Az újdonság alapját a „Szellő” nevű, részben saját tulajdonban lévő fajta adja, amely hosszú, szép szemű rizst biztosít. A prémium termék a megszokott kiváló minőség mellett egyik legfontosabb jellemzője az alacsony, mindössze mintegy 4 százalékos törtszemarány, amely lehetővé teszi a magasabb árkategóriában történő értékesítést.

A vállalat termékpalettája folyamatosan bővül, és már messze túlmutat a hántolt rizs értékesítésén. A biotermékek esetében a magas minőségi követelmények mellett az uniós földrajzi árujelző oltalom is jelentős piaci előnyt biztosít. Az ökológiai termesztés magyar nemesítésű fajtára épül, a termesztési technológia pedig megfelel a szigorú ökológiai előírásoknak, amelyeket a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. tanúsít. A feldolgozás minden esetben a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint történik, a társaság IFS élelmiszerbiztonsági rendszert működtet. A rizs emellett kiváló választás a gluténmentes étrendet követők számára is. A cég garantálja a termékek gluténmentességét.

A saját fejlesztésű puffasztott rizstermékek szintén fontos részét képezik a kínálatnak. Ezek a termékek a garantált gluténmentesség mellett teljes mértékben adalékanyag- és tartósítószer-mentesek. Válogatott alapanyagokból készülnek, magas rosttartalmuk révén támogatják az emésztést, és a vegán étrendet követők számára is megfelelőek, mivel nem tartalmaznak állati eredetű összetevőket.
A kínálat az édesipari termékek irányába is bővült. A reform desszertként pozícionált termékek között megtalálhatók a minőségi belga csokoládéval bevont puffasztott rizskorongok, amelyek különlegessége, hogy teljes felületükön csokoládé borítja őket. Ezek a termékek a natúr változatok kedvező tulajdonságait ötvözik az élvezeti értékkel.

Ár letörő szerepben az import rizs 

A hazai rizságazat számára továbbra is komoly kihívást jelent az importtermékek térnyerése. Mint arról már tavaly beszámoltunk, az import rizs jelentősen rontja az európai rizstermelés biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát, ezért elengedhetetlen a szigorúbb uniós piacvédelmi szabályozás.

Az Európai Unió nyolc rizstermelő országának szereplői fogtak össze annak érdekében, hogy az Európai Bizottság hatékony lépéseket tegyen az import visszaszorítására. A kezdeményezésben Bori Tamás, a Rizsszövetség elnökeként, aktívan részt vett. Ugyanakkor a dán elnökség idején nem sikerült érdemi előrelépést elérni, mivel a védővám csak olyan magas importmennyiség felett lép életbe, amely már meghaladja a jelenleg problémát okozó szintet.

A rizs ágazat képviselői szerint – és ebben ritka módon a termelői, feldolgozói és kereskedelmi oldal is egyetértésben van - a fenntartható és versenyképes európai rizságazat érdekében szükség van a Közös Vámtarifa felülvizsgálatára, valamint egy automatikus védintézkedési mechanizmus beépítésére az Általános Preferenciarendszerbe (GSP). Emellett kiemelt fontosságú a környezetvédelmi és szociális kölcsönösség elvének érvényesítése, a növényvédő szerek szabályozásának ésszerűsítése, valamint a kötelező származásjelölés bevezetése. A világ rizskereskedelme folyamatosan bővül, ezért kulcsfontosságú a fenntartható európai termelés védelme, a tisztességes verseny feltételeinek biztosítása és az ellátási láncok egyensúlyának fenntartása. Ez a közös fellépés nemcsak a termelőket és feldolgozókat védi, hanem a fogyasztók számára is megbízható, ellenőrzött minőségű termékeket garantál.

Az import rizs beáramlása, amelyet ráadásul nem a szigorú uniós előírásoknak megfelelően termesztenek, jelentősen, 30-35 százalékkal csökkentette az uniós rizsárakat, így a magyar termékek árait is, mondta az igazgató. A magyar vásárlók jelentős része árérzékeny, pedig a Nagykun rizs minőségi, hitelességi és helyi termékként jelentős előnyt élvez az import rizzsel szemben. A minőségi előny – a kiváló gasztronómiai tulajdonságok mellett - abban is megmutatkozik, hogy a Nagykun rizs nehézfém tartalma (pl. arzén, kadmium) a kisújszállási talajadottságok és az alkalmazott termesztési technológiának köszönhetően európai viszonylatban is rendkívül alacsony.

Bori Tamás azt is hangsúlyozta, hogy a Nagykun a rizs termesztését, feldolgozását és csomagolását saját feldolgozóban végzi, így a termék elkészítésének teljes láncolata Magyarországon zajlik. Az import rizs viszont gyakran jelentős útvonalat és több csomagolási logisztikai szintet tesz meg, ami a frissesség és hitelesség mértékét csökkentheti. A Nagykun rizs minőségét a kisújszállási termesztési hagyományok, a biotermelés, a GMO  és gluténmentes jelleg, valamint a nehézfém tartalomban elért alacsony értékek jellemzik, amelyek együtt a hazai rizs piacán nagy különbséget jelentenek az import rizshez képest. Az igazgató hozzátette, hogy az import ellen tavaly elindított küzdelmet tovább folytatják, és szeretnék, ha az Európai Parlament újra napirendre tűzné a téma tárgyalását.

A rizstermesztés kihívásai

A rizstermesztés egy nagyon speciális, infrastrukturálisan és környezeti szempontból is kockázatos ágazat, amely számos kihívással néz szembe világszerte, így Magyarországon is, fogalmazott Bori Tamás. A klasszikus elárasztásos technológia miatt a rizstermesztés nagyobb mennyiségű vízre és komplex vízgazdálkodásra (csatornák, zsilipek, tározók, kalitkák, gátak) épít, amelyeket folyamatosan karban kell tartani. Emellett a talajnak vízzárónak, agyagosnak, alapvetően sík terepnek kell lennie, ami jelentősen szűkíti az alkalmas területek számát. Magyarország az európai rizstermesztés északi határának számít, ahol a növény számára alig van elég hosszú, meleg, párás vegetációs idő, és átlagosan évente csak egy termés betakarítása lehetséges. A száraz időszakok, a hirtelen lehűlések vagy a késő tavaszi fagyok pedig jelentős terméskiesést okozhatnak.

A magas költségek és speciális technológia biztosítása komoly beruházást igényelnek. A rizsföldek művelése nagy vonóerőt, speciális gépeket (pl. rögtörő simító, lánctalpas kombájn, lézer vezérelt gréder) és erős, speciális kapacitású gépparkot igényel, ami a beruházási és üzemeltetési költségeket jelentősen megemeli. A technológiai fegyelem, a precíz vízszabályozás és a fajtaválasztás miatt pedig jelentős szakmai tudás és állandó figyelem szükséges. Környezeti és egészségügyi kérdések is napirenden vannak a termesztés során, ugyanis az elárasztott rizsföldek jelentős mennyiségű metánt bocsátanak a légkörbe, így a klimatikus hatás tekintetében vannak ellenérvek. Emellett a rizs sajátosan felveheti a talajból az arzént, a kadmiumot és más nehézfémeket, ami a termék biztonságos használhatóságát és a piaci megítélést érinti. 

A kis terület és a speciális termesztés miatt a rizsmezőkön nem váltanak könnyen más növényi kultúrára, így a kockázat diverzifikálása nehezebb. A hazai fogyasztás ugyan növekszik, de a piacot erősen dominálják az import rizsek, amelyek versenyképessége és ára tovább nehezíti a hazai termelők helyzetét.

Szükséges a piacvédelem

Az aktuális feladatokról szólva Bori Tamás elmondta, hogy két fontos feladatot kell megoldaniuk. Az egyik a műtrágya kérdés, amely jelentős input költség a cégnél. Az iráni válság miatt a műtrágya ára megnőtt, ezért a tervet is módosítaniuk kellett, mert az ellátás biztonsága mindent felülír. Az üzemanyagnál ugyanez a helyzet, a készleteket fel kell tölteni. A másik fontos kérdés a munkaerő: a jó, megbízható, nagy tudású munkaerő pénzbe kerül, fogalmazott az igazgató. Óriási változások vannak a bérköltségekben a korábbi időszakhoz képest, céges szinten az összes költség 20 százalékát a bérek teszik ki. A társaságnál 130-an dolgoznak, itt még családi dinasztiák végzik a munkát, de rájuk is vigyázni kell, hogy ne csábítsák el a cégtől. Az állattenyésztés igényli a legtöbb kézi munkaerőt, ahol már nehéz további racionalizálást végrehajtani.
Az élelmiszer, tehát a rizs, a biorizs, a rizstermék is bizalmi termék. A nagy piaci versenyben mégis megjelennek az ázsiai, dél-amerikai import termékek, mindaddig, amíg nem lesz belőle probléma, fogalmazott az igazgató. Nem elég stabilan, biztonságosan termelni, szükség van a piac védelmére is. De vannak kedvező tapasztalatok is, mert egyre több kiskereskedelmi lánc keresi a magyar, jó minőségű termékeket, így a Nagykun termékeket is, mert van olyan vásárló réteg, aki hajlandó többet fizetni a jó minőségért. S a Nagykun termékeknek már jó a hírük a hazai vásárlók körében is, mondta végezetül Bori Tamás.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai