Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: B. K., 2026/05/11

A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége (Flavescence dorée, FD) tavaly szintet lépett Magyarországon. Bár nyár elején még sokan úgy vélték, hogy stagnálni fog a fertőzött területek nagysága, az év második felében egyértelműen gyorsult a betegség terjedése. Az év végére a 22 hazai borvidékből 21-ben kimutatták a fitoplazmát, és 19 vármegyéből 18-ban igazolták a jelenlétét. Mivel Szlovéniában gyakorlatilag teljes körűvé vált a fertőzöttség, onnan a fertőzési nyomás folyamatos, a betegség legyőzése már nem borvidéki, hanem országos, sőt, közép-európai léptékű kihívás lett. 

Miért nehéz a védekezés?

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma ellen jelenleg nem létezik közvetlen kémiai hatóanyag, így a védekezés kizárólag a vektorként viselkedő, vagyis a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen lehetséges. Ez azonban csak részleges eredményt hozhat, mivel a kabóca nem kizárólag a szőlőn él, hanem más gazdanövényeken is fennmarad, így irreális a teljes kiirtása. A fertőzött tőkék ráadásul tartós fertőzési forrást jelentenek, amelyekből a kórokozó folyamatosan visszajuthat az állományba.

A veszély felismerését azt is jelezte, hogy a védekezés állami szintre emelkedett. A kormány által ősszel elrendelt intézkedések egyszerre célozták az amerikai szőlőkabóca állományának csökkentését és a fertőzési gócpontok – akár például elhagyott ültetvények – feltárását. Országos felderítési program indult, amely keretében a 6–8 fős, növényorvosokból, növényvédelmi szakemberekből és hallgatókból, szőlész-borász hallgatókból, hegybírókból és szőlősgazdákból álló csoportok vizsgálják az ültetvényeket és vesznek mintákat laboratóriumi elemzésre. Ez az ügy a szőlész-borász szakma szerint rávilágított arra, hogy hosszabb távon a hatósági laborkapacitások bővítésére van szükség.

Rejtett fertőzési gócok

A járvány terjedésének egyik legnehezebben kezelhető eleme az elhanyagolt területek jelenléte. A felhagyott ültetvények, zártkertek, illetve akár néhány gondozatlan tőke is elegendő ahhoz, hogy fertőzési gócpont alakuljon ki, ahonnan a kórokozó, illetve az amerikai szőlőkabóca újra és újra, akár kezelés után is visszafertőzi a környező állományokat. Ez az oka annak, hogy a védekezés alapvetően közösségi feladat, önmagukban a nagyüzemi termelők sem képesek tartós eredményt elérni. A fertőzött tőkék felszámolása során különösen fontos a teljes eltávolítás, mivel a fitoplazma a gyökérzetben is áttelelhet, így, ha nem alapos a tőkék kivágása, az a fertőzés fennmaradásához vezethet.

Miután télen volt egy viszonylag hidegebb, jóval fagypont alatti időszak, sokak reménykednek, hogy ez gyéríti a kabócaállományt, és bizonyos mértékben a fertőzött növényállományt is, de a realitás csak egy korlátozott természetes gyérülés lehet. Mert bár a hideg időszak képes csökkenteni a fertőzést, azonban a fitoplazma a növény belső szöveteiben, különösen a háncsrészben és a gyökérben áttelel, így tavasszal újra indulhat a fertőzési ciklus. A tél tehát legfeljebb lassítja a járványt, de nem képes megállítani annak terjedését.

Védekezési feladatok 

A növényvédelmi szakemberek szerint az idei vegetációs időszakban a védekezés sikere elsősorban a következetes és jól időzített beavatkozásokon múlik. A fertőzött tőkék eltávolítása továbbra is alapvető feladat, amelyet a teljeskörű gyökerestől történő kivágással és a növényi maradványok megsemmisítésével kell végrehajtani. A kabóca elleni védekezés hatékonyságát döntően az időzítés határozza meg, ezért a kezeléseket a lárvastádiumokhoz és az imágók megjelenéséhez kell igazítani a tavaszi és nyári időszakban. Emellett a nyugalmi időszakban végzett lemosó permetezések is fontos szerepet játszanak a populációk visszaszorításában. A folyamatos megfigyelés és előrejelzés is elengedhetetlen, hiszen a rajzás dinamikájának ismerete nélkül a védekezések hatékonysága jelentősen romlik. Kiemelt jelentőségű továbbá, hogy a kiskerti és hobbiültetvények tulajdonosai is bekapcsolódjanak a védekezésbe, ugyanis a már említett okok egy fertőzött tőke is járványgóc lehet. 

Az előrejelzések szerint idén az aranyszínű sárgaság további terjedése várható, még ha lassuló ütemben is. A jelenlegi helyzet előrevetíti, hogy a hangsúly a teljes felszámolásról a járvány hosszú távú menedzselésére helyeződik át. Ez a gyakorlatban a termesztési költségek növekedésével, a növényvédelmi fegyelem erősödésével és az ültetvénykezelési gyakorlatok átalakulásával járhat. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e hatékonyabb előrejelzési rendszereket és gyorsabb, nagyobb kapacitású diagnosztikai hátteret kialakítani.

A 2025-ben bevezetett vis maior lehetőség rövid távon segítséget nyújt a gazdálkodóknak, ugyanakkor hosszabb távon új szakmai és gazdasági kérdéseket vet fel. A gondosan művelt területek mellett létező elhanyagolt ültetvények ugyanakkor feszültséget okozhatnak. A szakmabeliek szerint hatásos lehetne egy differenciált támogatási rendszer bevezetése, amely nemcsak a károk enyhítését szolgálja, hanem ösztönzi a megelőző növényvédelmi gyakorlatok következetes alkalmazását is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai