A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2026/05/12

Az élménybirtok megalakítása is családi döntés eredményeként született, ugyanis a Breier családban hagyományosan végezték a mezőgazdasági tevékenységet. Állatokat tartottak, kertészeti és gyümölcs termékeket termesztettek, így a házi ízvilág már a felnőtt korú gyerekekben is felébresztette a nosztalgiát a finom, házias élelmiszerek iránt. A 2010-es évek derekán döntött úgy a család, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé teszik a családban megszokott ízvilágot, és megalapítják a Breier Farmot. A csodás pomázi, csobánkai környezetet 2016-ban fedezték fel, ahol ma 200 hektáron gazdálkodnak.

Ma már persze nyoma sincs annak az elhanyagolt állapotnak, mint amikor a család megvette először a 120 hektáros földterületet, amelyhez további 80 hektár szántót is vásároltak. A 120 hektáron főként magára hagyott gyümölcsfák voltak, ami a jövőt is meghatározta. Az elsődleges cél a tervezés során az volt, hogy itt nem csak a termelést és a feldolgozást fogják megvalósítani, hanem a nagyközönség számára is megnyitják a farmot, mivel fenntartható, természetbarát, hagyományközeli gazdálkodás kívántak megvalósítani. Kezdetben kisebb mértékben gondolkodtak, de ahogy az élménybirtok híre terjedt, úgy kellett a nagyobb, kereskedelmi mennyiségű, többféle élelmiszerelőállítást megvalósítani. A tervekből aztán egy komplexum épült meg, ahol hús-, tej-, és gyümölcsfeldolgozó is helyet kapott az állattartó telepek mellett. A komplexumot végül is 2022 májusában nyitották meg, ahol egy tanya étterem, egy tanya bolt, panzió és rendezvény helyszín fogadja a látogatókat.

Három alappillér

A Breier Farmon a családi gazdaság 200 hektáron gazdálkodik, a pomázi gyümölcsös rész körülbelül 50 hektár, aminek egy része „szedd magad” formában működik. A 150 hektáron pedig a gabonatermesztés mellett gyep és erdő is található. A projekt három alappillérre épült. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú családi gazdaság, amelyben a fenntartható, hagyományos és korszerű technológiával megvalósuló, magas szintű mezőgazdasági termelés folyik, erős szimbiózisban a feldolgozással. A mezőgazdasági termelés keretében tejelő szarvasmarha tenyésztés, sertés  és baromfitenyésztés, valamint szántóföldi növénytermesztés és gyümölcstermesztés folyik. A termelés során elsődleges cél, hogy minél jobb minőségű alapanyagot állítsanak elő.

A másik pillér az élelmiszer feldolgozás, ugyanis a jó minőségű alapanyagot itt, helyben dolgozzák fel. A farm a saját tejéből sajt, vaj és joghurt termékeket készít, míg sertés és csirkehúsból a tanyabolt hentespultjába, vagy a tanya bisztró konyháján keresztül a tányérra kerülnek a termékek. A gyümölcsösből pedig szintén kedvelt lekvárokat főznek, és zöldségkészítmények is készülnek helyben, a saját üzemekben. A farm eredményes munkáját az Agrárminisztérium a legutóbbi OMÉK-on elismerte, ugyanis a tulajdonos a „Termőföldtől az asztalig” miniszteri különdíjat vehette át.

A harmadik pillér az élmény  és a turisztikai tevékenységet jelenti. A farm nyitott a nagyközönség előtt, nem véletlen, hogy iskolai kirándulások (népszerű az állatsimogató, ahol a háziállatainkat ismerhetik meg a gyerekek), rendezvények, nyári fesztiválok (pl. csülök  és sörfesztiválok) helyszínévé nőtte ki magát, amit a panziós és éttermi szolgáltatások is vonzóvá tesznek. A városi ember itt megismerheti a falusi, gazdálkodói létet, megkóstolhatja és megvásárolhatja a termékeket, élvezheti a természet szépségét, s az élménybirtokon kikapcsolódhat a város zajából.

Az AKG programban is részt vesznek

A szántóföldi kultúrákban és a gyümölcsültetvényeken is a szelíd növényvédelmet képviselik, ami azt jelenti, hogy a legkisebb környezeti terheléssel kezelik a növényállományokat. Az intenzív ültetvények nagyszámú kezelései helyett itt az extenzív ültetvényekben, a lehető legkevesebb növényvédelemi kezeléssel védik a növényeket, sokszor az ökológiai termesztésben is elfogadott készítményekkel, mindez a gyümölcsök zamatosabb ízvilágában is visszaköszön. Ezen felül a gyümölcsökben mérik a szermaradványokat, ami rendszerint legfeljebb a megengedett töredéke és leggyakrabban hatóanyagmaradék-mentes! 

„Az a törekvésünk, hogy garantáltan szermaradvány mentes gyümölcsöket dolgozzunk fel. Igaz, a biogazdálkodásra még nincsenek meg a megfelelő körülményeink, de célunk, hogy minél egészségesebb termékeket kínáljunk a fogyasztóinknak, és a vendégeinknek. A legelőn és a kaszálón évtizedek óta nem használtunk vegyszereket”, mondta Breier László.

Breier László
tulajdonos

Az idei évben a vetésforgók miatt nem vetettek gabonaféléket, abraktakarmányokat, mondhatni teljes mértékben zöldítették a földeket, így pillangósokkal vetették be a területet. Ezzel a korábbi 80 hektáros kaszáló 150 hektárra nőtt, elsősorban azért, hogy ne kelljen vegyszert használni. A farm egyébként részt vesz az agrár-ökológiai programban is, így eleget tesznek a program elvárásainak.

A „boldog állattartás” program

A gazdaságban a „boldog állattartás” elveit követik, így az állatokat olyan körülmények között tartják, amelyek minél inkább megfelelnek a természetes viselkedésüknek, emiatt jobb az életminőségük, illetve a feldolgozott hústermékek minősége is. A természetes tartásmód tehát a farmon megvalósult, ugyanis az istállók nagy kifutókkal rendelkeznek, az állatokat különlegesen kialakított bokszok, szabad légterek mellett tartják. Így a magyartarka tehenek, a sertések, a baromfi  és patásállatok is sokkal nagyobb mozgási szabadságot kapnak, mint más, intenzív állattartásban tartott állatok, hiszen nem szorulnak keskeny, zárt helyekbe.

A tulajdonos kiemelte, természetes takarmánnyal etetik az állatokat: a tehenek GMO mentes szénát és réti füvet, a baromfik lassú nevelés mellett minőségi takarmányt kapnak, ezért a hús, a tej és a tojás „tisztább” alapanyagként szolgál. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy nagy hangsúlyt helyeznek a stresszmentes környezet, az antibiotikum mentes és klíma barát gazdálkodás biztosítására. A korszerű, de állatbarát fejőrobot segíti, hogy a tehenek saját ritmusukban menjenek a fejésre. A baromfit faforgáccsal mélyalmos rendszerben tartják, ahol a csirkék több időt kapnak a vágósúly elérésére. 
Környezetbarát eljárásokat alkalmaznak, ami abban mutatkozik meg, hogy kevesebb vegyszert használnak, a trágyát újra hasznosítják a mezőgazdaságban, a „szelíd” növényvédelem is hozzájárul, hogy az állatok ne legyenek túlterhelve, és a környezet ne foglaljon el túl nagy ammóniás terhelést. A „boldog állattartás” a Breier Farmon úgy vált valósággá, hogy az állatok nagy szabadságban, természetes takarmányozással, stresszmentes tartással és környezetbarát körülmények között élnek.

Díjnyertes sajtok készülnek

Az állatállományról szólva Breier László elmondta, hogy az istállókban 40-45 tejelő magyartarka szarvasmarha és szaporulata éli a boldog mindennapjait. Igaz, hogy a laktációs termelés nem éri el a Holsten-Fríz szarvasmarhák teljesítményét, de az évi 6-7 ezer kilogramm tejet így is leadják az egyedek, amelyből magas minőségű tejtermékek készülnek. A Breier Farm sajtjai az elmúlt három évben, a World Cheese Awards (WCA) verseny során több termékkel is díjat nyertek, főként a Pilisi sajt és a Tanya sajt különféle változatai érték el a legjobb eredményeket. A Breier Farm szénatej-típusú sajtjai az európai sajtversenyeken is elismert minőségűek, és a receptje a saját, kontrollált tejtermelésen alapszik. A díjak átadásakor a termékek méltatása során mindig elhangzik, hogy a minőségi tejnek, a természetes takarmánynak, a hosszú érlelésnek és a Pilis vidék egyedi, önálló karakterrel rendelkező vidékének köszönhetően jutottak el a nemzetközi díjazásig. 

A mintegy félszáz hízósertést a hús és húskészítmény gyártáshoz hizlalják. Ezzel egyidőben 1000-1200 baromfit nevelnek, heti szinten 80-100 csirkét vágnak le és dolgoznak fel. Az állatok húsából több típusú, hagyományos modern húskészítményt állítanak elő, amelyek kisebb hányada a saját állattenyésztési alapanyagokból készül. A főbb hús  és húskészítmények közül meg kell említeni a sváb és a magyaros grillkolbászokat, a füstölt kolbászokat. Az üzemben a hagyományos magyar füstölt kolbászok mellett különlegesebb változatok is készülnek, mint például a „füstölt kolbász szarvas hússal”, ami egyedi, karakteres ízvilágú, jellemzően a füstölt, szarvas sertés keverékből készült húskolbász.. Breier László hangsúlyozta, hogy a húskészítmények magas hústartalommal, házias ízvilággal készülnek, amelyeket modern technikával, de hagyományos receptek alapján gyártanak.

A klímaváltozás kihívásai

A Breier Farm a szélsőséges időjárás és a klímaváltozás kihívásait úgy kezeli, hogy párosítja a hagyományos, helyspecifikus gazdálkodást a modern fenntartható technológiákkal, mind az állattenyésztés, mind a kertészet terén. A birtokon a nagy kifutók, a stabil épületek, a rejtőalkalmat biztosító fák és a fedett kifutók kialakításával csökkentik a hőstressz és a szélsőséges esők hatását az állatokra. A korszerű szántó  és kertgazdálkodási technológiákkal (pl. talajszerkezet védelem, mentési csatornák, talajtakarás) védik a talaj termőképességét. A tejüzemben a már működő precíziós fejőrobot nemcsak a fejésre, hanem a tehenek állapotának digitális követésére is szolgál, így a táplálkozás és a takarmányadag optimálisan igazítható az egyes állatok igényeihez.

A növényi takarmány termelésben a modern, hatékony, precíziós vető  és trágyázó gépekkel, permetező drónnal gépekkel termelik meg a szükséges takarmányt, miközben minimalizálják a talajtömörödést és a vízhasználatot, amivel a klíma szélsőségek hatását lehet csökkenteni. A farm kertészetében a fenntartható eljárásokat használják, a klíma szélsőségek ellen pedig ellenállóbb fajtákat ültetnek a kertészetükben. Egyelőre nem tudják a gyümölcsöst öntözni, de tervezik egy öntöző-tó létesítését annak érdekében, hogy az aszályos időszakot is átvészeljék. Tervezik, hogy az öntöző tóra lebegő napelemeket telepítenek, ami gátolja az elpárolgást, miközben energiát termelnek. A gyümölcsös itt is kitett a természet erőinek, s ez nehezíti a rentábilis gazdálkodás megvalósítását. A gyümölcsökből – alma, sárga- és őszibarack - különböző lekvárokat, hidegen préselt almalevet készítenek. Ezek a termékek is igen népszerűek és kelendőek a vásárlók körében.

Folyamatos a fejlesztés

A Breier Farmon a fejlesztés soha véget nem érő folyamat. Az elmúlt években a tevékenység bővítését és a környezetbarát, turisztikai profil megerősítését szolgáló fejlesztések valósultak meg, elsősorban az élelmiszer feldolgozás, a vendéglátás és a fenntarthatóság terén. Az élelmiszer  és feldolgozó fejlesztések keretében a tej  és sajtüzemek korszerűsítésére helyezték a hangsúlyt, s ennek következtében a prémium szénatej sajt gyártáshoz a legmodernebb technológiát és precíz minőségirányítást vezették be, miközben a kézműves, hagyományos eljárásokat is megőrizték.

A vendéglátás és turisztikai fejlesztések sem maradtak el. A Tanya Bisztró és étterem kapacitása kifejezetten fejlett vendéglátóipari szolgáltatássá vált, amely tavasztól őszig akár 100–110, hidegebb hónapokban pedig 50-60 főt is képes fogadni, s a vendégeket saját termékkel, „farm to table” konyhával fogadni. Az étterem kapcsán, állami támogatási pályázatok keretében, vendéglátóipari gépek és eszközök (többfunkciós konyhai berendezések) beszerzése valósult meg, amelyek a konyha modernizálását és a nagyobb portfólió feltétel nélküli feldolgozását segítik.

A fenntartható gazdálkodás érdekében az infrastrukturális fejlesztésekkel a gazdaság a környezet  és klímabarát gazdálkodás megvalósítását is képviseli. A farm élménytanya  profilját a különféle élményprogramok (családi napok, rendezvények, iskolák és óvodák részére szervezett farmtúrák, nyári fesztiválok) fejlesztésével erősítették, így a látogatókapacitás és a közösségi részvétel is jelentősen nőtt. A Breier Farm fejlesztései elsősorban a saját termeléshez kapcsolódó, modern feldolgozókapacitások bővítését, a vendéglátó és turisztikai partnerek korszerűsítését, valamint a fenntartható mezőgazdálkodás és a környezetbarát technológiák beépítését jelentik, amelyek a birtok „farm to table” és öko élménybirtok profilját alapozzák meg.

Nehéz évre számítanak

Nagyon sok munka, kihívás egy ekkora farm működtetése. Breier László szerencsés abból a szempontból, hogy az 50 fős csapata csupa olyan, zömmel fiatal szakemberből áll, akik elkötelezettek a szakmájuk és a farm sikerre vitele kapcsán. Nélkülük nem jutottak volna el idáig. Breier László nem számít könnyű gazdasági évre idén sem. Ennek ellenére optimista, mert a helyi, pilisi régió turizmusa a lokális összefogással fel fog pezsdülni. A minőségi vendéglátást képviselő cégek már felkerültek a régió térképére, amelyen a Breier Farm is helyet kapott.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai