2026. 05. 13., szerda
Szervác
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hogyan tisztítsuk meg helyesen a szezonális gyümölcsöket és zöldségeket?

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NÉBIH, 2026/05/10

A nyár közeledtével egyre több és változatosabb szezonális zöldség és gyümölcs kerül a boltokba, piacokra. A szezonalitás mellett érdemes odafigyelni az élelmiszerbiztonsági szempontokra és a termények alapos tisztítására is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja a zöldségek és gyümölcsök alapos tisztításához gyűjtött össze egyszerű és praktikus tanácsokat.

A tavaszi és kora nyári időszakban bőséges választékban elérhetőek a szezonális zöldségek és gyümölcsök. Ilyenkor kerül a piacokra többek között a földieper, a póréhagyma, a főzőtök, a friss zöld levelesek és számos gyökérzöldség.

A nyers termények felületén természetes módon előfordulhatnak szennyeződések, például föld, homok vagy akár növényvédőszer-maradványok. A zöldségek és gyümölcsök alapos és megfelelő tisztításához érdemes betartani néhány alapelvet. Nem szükséges a terményeket már a vásárlás után megmosni, célszerű ezt közvetlenül a felhasználás előtt megtenni. Így tovább eltarthatók maradnak, hiszen nem távolítjuk el idő előtt a természetes védőrétegüket. A zöldségeket és gyümölcsöket tiszta, folyó víz alatt öblítsük le.

A leveles zöldségeket – mint a saláta vagy a spenót – levelekre bontva ajánlott megmosni, beáztatni, majd folyó víz alatt újra megmosni, hogy a levelek közé szorult homokot és egyéb szennyeződéseket is eltávolítsuk. A földdel érintkező, réteges felépítésű zöldségeket (például a póréhagymát) is érdemes beáztatni, majd rétegekre szedve megtisztítani. Szintén hasznos a brokkoli és a karfiol áztatása, mivel így a rózsák közé bújt apró rovarok és szennyeződések könnyebben eltávolíthatók. Az alapos tisztítás érdekében a keményebb héjú zöldségeket – például a burgonyát, a répát vagy az uborkát – érdemes megdörzsölni, akár egy erre a célra szolgáló kefével.

A bogyós gyümölcsök (például szamóca, málna) érzékeny, puha állománya miatt kíméletes, de alapos tisztítást igényelnek. Érdemes közvetlenül fogyasztás előtt, hideg folyó víz alatt leöblíteni, kerülve a hosszabb áztatást, mivel az rontja a minőségét. A sérült vagy penészes szemeket válogassuk ki, mivel ezek a többi gyümölcs romlását is felgyorsíthatják. Mosást követően a bogyós gyümölcsöket papírtörlőre vagy tiszta konyharuhára helyezve érdemes óvatosan lecsepegtetni és megszárítani.

Az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök nemcsak ízletesebbek és zamatosabbak, hanem tápanyagtartalmuk is magasabb, emellett fenntarthatósági szempontból is kedvezőbb a fogyasztásuk. Érdemes tehát minél több helyi és szezonális alapanyagot beépíteni a mindennapi étkezésbe.

További információk elérhetőek a Nébih Oktatás holnapján: https://nebihoktatas.hu/

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza