2026. 05. 19., kedd
Ivó, Milán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt

Kategória: Agrártámogatások, Kamara, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2026/05/18

Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 

A vis maior latin szó, nagyobb erőt, felsőbb erőt jelent magyarul. Egy olyan körülmény, amelyet az érintett felek nem tudnak kivédeni és enyhíteni sem. Jogi értelemben négy feltételnek kell egyidőben megvalósulnia: az esemény előreláthatatlan, elháríthatatlan, külső oka van, és a három körülmény akadályozza meg az érintett felek teljesítési kötelezettségét. Leegyszerűsítve, ha a fagy miatt a virágzáskor már eldől a termés mennyisége, a gazda nem tudja az előre megkötött szerződési kötelezettségét teljesíteni. Az idei tavaszon az őszibarack, a meggy, a cseresznye és az alföldi szőlőültetvények szenvedték el a legnagyobb károkat. Számszerű mértékét még nem közölték a hatóságok. Azt sem lehet megbecsülni, hogy a május közepén lehullott áztató eső mennyit segített a kapásnövények kelésén, fejlődésén.

Az idei vis maior helyzet nem egyedi, legutóbb tavaly augusztusban hirdette ki az agrárminiszter az aszály miatt. Akkor főként az agrár-ökológiai programban részt vevő gazdák nem tudták teljesíteni a támogatásokhoz kötött minimális hozamokat; a szárazság miatt a másodvetésű növények ki sem keltek.

A két bejelentett vis maior helyzet részletes szabályait, a bejelentések határidejét, módját a gazdáknak kell követniük a következő napokban.

Ajánlott kiadványokTóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyok
Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés
Keszei Attila:
Gyümölcstermesztés
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza