Mennyit is ér az agrár-GDP?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.T., 2015/03/18

A földművelésügyi tárca szerint nemzetközi összevetésben is jelentős volt az előrelépés. Mindez azért is fontos, mert a világtrendek az élelmiszer-termelés jelentőségének növekedését jelzik.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása bővült 2014-ben a leggyorsabban az Európai Unióban (EU) – jelentette be a földművelésügyi miniszter február végén. Fazekas Sándor a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) fórumán közölte: a magyar mezőgazdaság múlt évi, 2410 milliárd forintos kibocsátása folyó áron az előző évit 4,2 százalékkal haladta meg. (Az EU egészében a múlt évben 2,4 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása.) Hozzátette: 2014-ben a növénytermesztés kibocsátása valamivel meghaladta az 1400 milliárd forintot, egy év alatt 3,4 százalékkal növekedett. Az állattenyésztés kibocsátása a múlt évben 836,4 milliárd forint volt, 2013-hoz viszonyítva 5,7 százalékkal bővült.

A magyar mezőgazdaság teljesítménye változatlan áron számolva is jelentős: a kibocsátás volumene egy év alatt 9,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban megtermelt új érték előállítását mérő mutató, a bruttó hozzáadott érték volumene 2014-ben 21,3 százalékkal nőtt 2013-hoz viszonyítva. A múlt évben javult az ágazat jövedelmezősége is. A termelési tényezők jövedelme – ami tartalmazza a támogatásokat is – tavaly 1185,8 milliárd forint volt. Egy év alatt 13,6 százalékkal, négy év alatt pedig 84,2 százalékkal nőtt. A miniszter szerint a magyar mezőgazdaság egyébként is évről évre jobban teljesít, 2011 óta folyamatos növekedési pályán van. Ezt az is jelzi, hogy a mezőgazdaság kibocsátása tavaly 42,9 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. A kibocsátás volumene négyéves távlatban 23 százalékkal bővült. Folyamatosan növekszik az agrárexport is 2010 óta, az elmúlt három évben a rekordszintet jelentő 8 milliárd euró körül alakult. 2014-ben jelentősen bővült a húsok, a húskészítmények, a tej, tejtermékek, a friss zöldségek, az ehető készítmények és a feldolgozott takarmányok kivitele.

Változó arányok

A nagy kérdés azonban az, hogy miként illeszkednek ezek az adatok az ágazat világkereskedelmének trendjébe. A CEUENS európai gazdasági kutatóintézet felmérése szerint a 20. század második felében a világgazdaság szerkezeti átalakulásának hatására a mezőgazdaság részaránya mind a GDP előállításában, mind pedig a munkaerő foglalkoztatásában drasztikusan csökkent, kezdetben a feldolgozóipar, majd pedig a szolgáltatások javára. Az ezredfordulón a fejlett országokban a mezőgazdasági termelés a GDP-nek mindössze 2%-át adja, a fejlődő országokban azonban még 11%-át (Afrikában 17%-át, Indiában 25%-át). Ettől sokkal jelentősebb súlyt képvisel az agrárszektor a munkaerő foglalkoztatásában: 2004-ben a fejlett országokban a gazdaságilag aktív népesség 6%-a dolgozott a mezőgazdaságban, míg a fejlődő országokban 53%-a. A jelentős mértékű strukturális változások ellenére a 6,348 milliárdos világnépesség 41%-a agrárnépesség (a fejlett országokban 6%, a fejlődőkben 49%) s a föld lakosságának több mint fele (3,25 milliárd ember) vidéken él (a fejlett országokban 348 millió, míg a fejlődőkben 2,9 milliárd.

A magyar mező­gazdaság múlt évi kibocsátása 2410 milliárd forint volt

Nagyobb kibocsátás

A világ földterületének 38%-a alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Míg a fejlett országokban az egy főre eső agrárterület 1,33 hektár, addig a fejlődő országokban ennek a fele, 0,63 hektár. A mezőgazdasági területnek kevesebb, mint 30%-a szántóföld (a fejlett országokban 34,5%-a, a fejlődőkben 25,2%-a), a többi rét és legelő. Érdekesség, hogy az ezredfordulón a fejlődő országokban mind az öntözött terület aránya, mind pedig az l hektárra kiszórt műtrágya mennyisége nagyobb volt, mint a fejlett országokban, ami egyrészt a klimatikus viszonyokban való különbséggel, másrészt a fejlett országok környezettudatos agrártermelésével magyarázható.

Ami a mezőgazdasági termelés alakulását illeti, a növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátási üteme világszinten az elmúlt másfél évtizedben 2,4%-kal emelkedett (a fejlődő országokban erőteljesebb volt a növekedési ütem emelkedése, mint a fejlettekben), vagyis túlszárnyalta a népesség növekedési ütemét. Következésképpen az egy főre eső élelmiszertermelés növekedési üteme emelkedő tendenciát mutat, az említett két időszakban 0,3; illetve 1,1% volt. A termelésnövekedés jelentős része a hozamok emelkedésének tudható be: a gabonafélék hozama például a két időszakban világszinten 17%-kal emelkedett.

A mezőgazdasági termelés fentiekben bekövetkezett növekedése és a termelés világszinten komplementer jellege, valamint az ágazaton belüli munkamegosztás magas foka következtében a termelés igen jelentős része kerül kereskedelmi forgalomba. Vagyis a mezőgazdaság sokkal inkább integrálódott a világgazdaságba, mint a gazdaság többi ágazata. Ugyanakkor az agrárexport, illetve -import összes exporton, illetve importon belüli részaránya 10% körül volt az ezredforduló első éveiben a 10 évvel ezelőtti egyharmadhoz képest. Jelenleg a világ agrárexportjának zömét, mintegy 70%-át a fejlett országok adják (az EU részaránya mintegy 40%), míg a fejlődő országok részesedése mintegy 30%: ma sokkal kevésbé függnek az agrárexporttól, mint korábban. Az agrárkereskedelem áruszerkezete egyre inkább a feldolgozott termékek felé tolódik el.

Egyenetlen jövedelemmegoszlás

A világ népessége az elkövetkezendő évtizedben csökkenő ütemben fog nőni az előző évtizedhez képest: míg 1996 és 2005 között évi 1,26%-kal nőtt a világ lakossága, addig 2006–2015 között évi 1,10%-kal fog gyarapodni, s 2015-re 7,2 milliárd lesz a föld népessége. A lakosság több mint fele még mindig vidéki térségekben fog élni. A legmagasabb népességnövekedési ütemre Afrikában lehet számítani (évi 2%), míg Európában csökkenni fog a népesség lélekszáma.

Az OECD-FAO prognózisa a reál GDP viszonylag magas növekedési ütemével számol, különösen a nagy fejlődő országokban (India, Kína, Brazília), illetve az olajexportőr országokban, valamint az OECD-országok közül Koreában, Törökországban és Mexikóban. Ezért úgy vélik, hogy a jövedelmek dinamikusabban fognak nőni (évi 2,9%-kal) az előttünk álló évtizedben, mint az elmúlt évtizedben. A legmagasabb növekedési ütemre Afrikában lehet számítani, míg a legalacsonyabbra Európában. Ennek ellenére a világon megtermelt jövedelem eloszlása továbbra is egyenetlen marad, hiszen Afrika 1,8%-os súlyát aligha tudja jelentősen megemelni, míg Európa 32%-os részesedése csak kismértékben fog csökkenni.

A magyar mezőgazdaság kibocsátásának volumene egy év alatt 9,6 százalékkal nőtt

Termék-trendek

Az állati termék kereskedelmét alapvetően a fejlődő országok növekvő importja fogja meghatározni. A fejlett országokban ugyanis már most elég magas ezen termékek fogyasztása. Az ő esetükben a változatosság és a minőség iránti igény fogja a kereskedelmet dinamizálni. A húskereskedelem alakulása a különböző állatbetegségek kitörésének megfelelően fog ingadozni. Ami a főbb exportőröket illeti, az USA és Kanada visszaszerzik korábbi pozícióikat a világ (marha)hús piacán, ugyanakkor számolni kell a latin-amerikai országok (Brazília, Argentína, de Chile, Mexikó) növekvő versenyével ezen országok növekvő versenyképessége és masszív beruházásai következtében. A sertéspiacon Kína növekvő termelésével és exportjával kell számolni, míg a baromfipiacon Brazíliáéval.

A világon a tejtermékek termelését és -kereskedelmét továbbra is az OECD-országok fogják dominálni, míg a kereslet elsősorban az OECD-n kívül fog nőni. A legfőbb exportőrök Ausztrália, Új-Zéland és az EU maradnak, míg a legfőbb vásárlók Oroszország, Ukrajna és Argentína, valamint a közel-keleti és észak-afrikai országok lesznek. A világ legfőbb búzaexportőrei továbbra is Argentína, Ausztrália, Kanada, az EU és az USA maradnak, bár számolni kell Ukrajna és Kazahsztán évek óta növekvő búzaexportjával is. Az import elsősorban azon országok esetében fog nőni, ahol a népesség- és jövedelemnövekedés erőteljes lesz, de a földszűke és a klimatikus viszonyok nem tesznek lehetővé jelentős termelésnövelést (Egyiptom, Nigéria, Brazília, Mexikó).

A takarmánygabona-kereskedelem elsősorban a helyi állatállomány növekedése és a takarmánytermelés ettől való elmaradása hatására fog dinamizálódni. A legfőbb takarmánygabona a kukorica, amelynek az USA marad legfőbb termelője, fogyasztója és exportőre, bár számolni kell a kelet-európai, az argentin és a brazil szállítók növekvő versenyével. Kína 2010-re nettó kukoricaimportőrré válik. További jelentős takarmányimportőrök lesznek: Mexikó, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, Kína, Ázsia és Latin-Amerika. A takarmányimport kevésbé fog nőni azokban az országokban (például Japán vagy Korea), ahol a lakosság hússzükségletét nem a helyi állatállomány növelésével, hanem húsimporttal akarják megoldani. A rizs – a búzához és a takarmánygabonákhoz képest – kevésbé vesz részt a világkereskedelemben. Ugyanakkor a rizskereskedelem dinamizálódását valószínűsíti, hogy Ázsia és Afrika kereslete meg fogja haladni a hazai termelést. A legfőbb exportőrök Thaiföld és Vietnam, valamint az USA maradnak.

Az olajos magvak világkereskedelmét egyrészt a növényi olaj iránti kereslet növekedése, másrészt a sajtolókapacitás emelkedése fogja dinamizálni. A legfőbb olajosmag-importőr Kína lesz, míg a legfőbb növényi-olaj-importőr Kína, India, Pakisztán és az EU. A világ 3 vezető olajosmag-exportőre (USA, Brazília és Argentína) a világexport 80%-át fogja adni a vizsgált időszakban.

A világ cukorexportjának 40%-át már most is Brazília adja, s részaránya az időszak alatt csak tovább fog nőni. A cukorexportot még a cukornád alapú etanoltermelés sem fogja jelentősen visszafogni. Az EU cukortermelése és szubvencionált exportja a cukor termékpálya átalakítása következtében csökkenni fog, sőt, az EU cukorimportőrré is válhat. Ugyanakkor kismértékben nőni fog Ausztrália, Thaiföld és Kuba, illetve 2008-tól Mexikó cukortermelése és -exportja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai