Méltó módon ünnepelték a Baromfi Világnapot

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | 2026/06/08

Dr. Sütő Zoltán emeritus professor (MATE Kaposvári Campus), a konferencia levezető elnöke nyitó beszédében felidézte Horn Artúr professzor (1911–2003) munkásságát, aki a modern magyar állattenyésztés és alkalmazott állatgenetika iskolateremtő alakja volt. Bár legfontosabb gyakorlati eredményeit a szarvasmarha-nemesítésben érte el, elméleti munkássága és oktatásszervezői tevékenysége alapvetően meghatározta a magyar baromfiágazat fejlődését is. Horn Artúr munkássága a baromfitenyésztés területén elsősorban a genetikai szemlélet és a korszerű tenyésztési módszerek meghonosítására irányult. Ő vezette be a magyar állattenyésztésbe – így a baromfinemesítésbe is – a populáció-genetikai szemléletet, amely a modern, nagyüzemi hibrid-előállítás alapfeltétele.

Dr. Sütő Zoltán

Világnapi köszöntő

A professzor behatóan foglalkozott a heterózis-hatás kihasználásával, amely a baromfiágazatban a hús- és tojástermelő hibridek létrehozásának kulcsa. Szerkesztője és szerzője volt az „Állattenyésztés” tankönyvsorozatnak, amelynek harmadik kötete részletesen foglalkozik a baromfitenyésztéssel. Emellett az „Állattenyésztési enciklopédia” főszerkesztőjeként is meghatározta a szakma elméleti kereteit. Pályája során a Hortobágyi Állami Gazdaság főállattenyésztőjeként több milliós baromfiállomány (tyúk, gyöngytyúk, kacsa, lúd) termelését és tenyésztését irányította.

Tanszékvezetőként az Agrártudományi Egyetemen és az Állatorvostudományi Egyetemen szakemberek generációit nevelte fel, akik később a modern magyar baromfi-vertikum meghatározó szereplőivé váltak. Fia, Horn Péter akadémikus, a baromfiágazat nemzetközileg elismert kutatójaként és szakértőjeként közvetlen folytatója édesapja munkásságának.

Sütő Zoltán a Baromfi Világnap története kapcsán elmondta, hogy Dr. Csorbai Attilának, a BTT elnökének meghatározó szerepe volt a világnap megszületésében. Tény, hogy a Baromfi Világnapot magyar kezdeményezésre hozták létre, és hivatalosan 2012 óta rendezik meg minden év május 10-e környékén.

A világnap történetének főbb mérföldköveiről szólva Sütő Zoltán elmondta, hogy az ötlet (Csorbai Attila vetette fel) 2010-ben született meg, s a Baromfi Termék Tanács (BTT) ekkor vetette fel először a kezdeményezést. Az esemény hivatalossá válása 2012 augusztusában történt, amikor a magyar javaslatot két nagy világszervezet, a Tudományos Baromfi Világ Szövetség (WPSA) és a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) is nyilatkozatban támogatta. Magyarországon az első nagyszabású világnapi rendezvényt 2014-ben tartották a Magyar Tudományos Akadémián. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a baromfifajok népélelmezésben betöltött szerepére, gazdasági súlyára és valamint felhívja a figyelmet a baromfitermékek táplálkozási és egészségügyi szerepére.

Köszöntőt mondott Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, aki értékelte a baromfiágazat helyzetét és eredményeit.

Éder Tamás

Uniós kereskedelmi megállapodások és hatásai

Az első előadást Paul-Henri Lava főtitkár-helyettes (AVEC) tartotta „Legérdekesebb európai uniós kereskedelmi kérdések” címmel. Az Európai Unió jelenlegi kereskedelmi politikáját a geopolitikai feszültségek és a fenntarthatósági törekvések együttesen határozzák meg. A a mezőgazdaságnak azon belül a baromfiágazatnak számos kereskedelmi kihívással kellett és kell megküzdenie. Az orosz-ukrán háború miatt az ukrán termékekre bevezetett teljes vámmentesség időszaka lezárult és 2025-től egy a korábbiakhoz képest „átdolgozott” szabadkereskedelmi egyezmény keretében szabályozzák az Ukrajnából érkező termékek importját. Bizonyos érzékeny termékekre (pl. baromfi, tojás, cukor) ismét kvótákat és vámokat vezettek be, hogy megvédjék az uniós termelőket a piaci zavaroktól egyben az Európai Bizottság fenntartja a jogot, hogy azonnali korlátozásokat vezessen be, ha az import mennyisége kritikus szintet ér el.

Paul-Henri Lava

Negyed évszázad után megszületett és aláírták az EU–Mercosur megállapodást. Több évtizedes tárgyalássorozat után 2026. január 17-én aláírták a kereskedelmi megállapodást az EU és a Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) között, ami létrehozta a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét 700 millió fogyasztóval. A magyar és uniós baromfitermelők számára továbbra is komoly kihívás az olcsó brazil hús importja, amelynek állatjóléti, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi sztenderdjei gyakran elmaradnak az európaitól.

A madárinfluenza már nem szezonális és regionális probléma, hanem egy globálisan állandóan jelen lévő fenyegetettség, ami a nemzetközi kereskedelmi korlátozásokon keresztül mozgatja az árakat. A termelésbiztonság így érthetően felértékelődött és lett az egyik legfontosabb befektetés. A gazdasági döntések középpontjában a biológiai biztonság (zárt tartás, szigorú beléptetés) áll, mert egyetlen fertőzés a teljes éves profitot megsemmisítheti. Ugyanakkor érdekes, hogy elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió jelenti be a madárinfluenza fertőzést, míg a legnagyobb baromfitermelő és exportőr országokban (Kína, Brazília stb.) nem pusztít a madárinfluenza. Ez azért is furcsa, mert a vonuló madárpopulációk ezekben az országokban is megjelennek, így a „mentesség” komoly gazdasági előnyök mellett (ezen országoknak és vállalkozásoknak) hitelességi és megbízhatósági kérdéseket vet fel.

Új kereskedelmi paktumok születnek Indiával és Indonéziával is azért, mert az EU diverzifikálja beszállítói láncait, hogy csökkentse függőségét egyes piacoktól. Indiával 2026 elején lezárultak a tárgyalások egy szabadkereskedelmi megállapodásról, amely jelentős liberalizációt hoz a feldolgozott élelmiszerek terén. Indonézia esetében a 2027 elején életbe lépő átfogó partnerségi megállapodás (CEPA) előkészítése zajlik, amely tovább bővíti az ázsiai kereskedelmi kapcsolatokat.

A Reciprocitás (Tükörklauzulák) elve az egyik legvitatottabb szakmai kérdés: az uniós termelők elvárják, hogy az importált termékekre is ugyanazok a szigorú előírások vonatkozzanak (pl. állatjólét, növényvédőszerek használata), mint amiket nekik is be kell tartaniuk. Az új baromfihús-forgalmazási rendelet már tartalmaz olyan elemeket, amelyek tanúsítványokhoz kötik a különleges jelölések (pl. szabadtartás) használatát harmadik országokból származó húsok esetén is.

Az Egyesült Királyság szerepét is meg kell említeni. Bár már nem tagállam, az Egyesült Királyság továbbra is az EU legnagyobb baromfihús-exportpiaca. A kereskedelmi dinamikát itt a lengyel és német export dominanciája, valamint a Thaiföldről és Kínából érkező konkurencia határozza meg.

A baromfiágazat banki szemmel

Hollósi Dávid ügyvezető igazgató (MBH Bank Nyrt.) „Hogyan hatnak korunk nagy kérdései a gazdasági döntéseinkre? A világgazdasági környezet hatása a baromfiágazatra” című előadásában kifejtette, hogy a baromfiágazat gazdasági döntéseit ma már nem a helyi kereslet, hanem globális „megatrendek” irányítják. Mivel ez az egyik leggyorsabb termelési ciklusú állattenyésztési ág, a világgazdasági változások azonnal megjelennek a hazai telepeken is. A legfontosabb hatásmechanizmusok között említette az előadó a geopolitika és kereskedelmi útvonalak alakulását. A háborúk és a tengeri útvonalak bizonytalansága (pl. Hormuzi-szoros) közvetlenül drágítja a szállítást. A gazdák a lokális beszerzés felé fordulnak, s amit lehet (takarmány-összetevők), azt belföldről vagy a környező országokból szerzik be, hogy csökkentsék a logisztikai kiszolgáltatottságot, nem mellesleg a költségeket.

Hollósi Dávid

A baromfiágazat - különösen az intenzív alágazatai - rendkívül energiaigényes tevékenység. A magas kamatkörnyezet ellenére a gazdák zöld beruházásokba (napelem, hőszivattyú) menekülnek, a cél az erőforrásból (energia) az önellátás, mivel a kiszámíthatatlan árak mellett nem lehet hosszú távú szerződéseket kötni a vevőkkel. Mivel a baromfi keveréktakarmányok fő elemei világpiaci termékek, a chicagói tőzsde árfolyama határozza meg a magyar baromfitermékek önköltségét. A termelők kénytelenek kockázatkezelő stratégiákat alkalmazni: akár egy évre előre lekötik a takarmányt, vagy alternatív fehérjeforrásokkal (pl. napraforgódara, rovarfehérje-kutatások) kísérleteznek.

Banki és finanszírozói szempontból a baromfiágazat jelenleg a mezőgazdaság egyik legdinamikusabb, ugyanakkor magas kockázatú szegmense. A 2024–2025-ös időszakban a világgazdasági folyamatok (például az infláció mérséklődése és a takarmányárak csökkenése) javították az ágazat jövedelmezőségét, de a geopolitikai feszültségek és az állategészségügyi helyzet továbbra is óvatosságra inti a hitelezőket.

A legfontosabb banki szempontok és gazdasági hatásokról szólva Hollósi Dávid elmondta, hogy a globális fogyasztás 2025-ben várhatóan 2,5–3 százalékkal nő, mivel a baromfi a legolcsóbb állati fehérjeforrás, így a reálbércsökkenés idején is stabil kereslet mutatkozik iránta. A csökkenő takarmányköltségek (például a gabonaárak mérséklődése) javították a termelők eredményeit, ami banki szempontból csökkenti a hitelbedőlési kockázatot. Finanszírozási kockázatok közé sorolta a madárinfluenza-járványok kiszámíthatatlanságát, amely a legnagyobb hitelkockázati tényező. Egy kitörés azonnali likviditási válságot okozhat, ezért a bankok preferálják a magas biológiai biztonságú, zárt rendszereket. A magas kamatszintek továbbra is megnehezítik a beruházási hitelek felvételét, különösen a technológiai korszerűsítések (pl. automatizálás, energetikai megújulás) esetében. Likviditás és működőtőke-igény szempontjából kockázatot jelent, hogy a nagy integrált (több termékpályaszakaszt is működtető) rendszerek nagy forgóeszköz-finanszírozást igényelnek az inputanyagok (takarmány, energia) beszerzése miatt. A bankok értékelik a piaci stabilitást biztosító integrációs szerződéseket, mivel ezek garantálják a termék értékesítését és a hiteltörlesztés alapját. A bankok egyre szigorúbb ESG (Environmental, Social, and Governance) kritériumokat támasztanak. Az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású baromfitenyésztés kedvezőbb hitelkonstrukciókhoz juthat a vöröshús-szektorral szemben.

Banki szemmel a piaci trendekről elmondható, hogy az exportra termelő vállalatoknál a bankok kiemelt figyelmet fordítanak a devizakockázatok kezelésére (pl. fedezeti ügyletek). Magyarországon az MBH AgrárTrend Index szerint a baromfi állattartók helyzete stabil, de az állatbetegségek és a volatilis világpiaci árak miatt a hitelezők "óvatos optimizmussal" figyelik a szektort.

A világgazdasági lassulás miatt a fogyasztók árérzékenyek, miközben a politika szigorúbb állatjóléti szabályokat követel. Ez a kettős szorítás a precíziós gazdálkodás és a technológiafejlesztés irányába tolja a szektort. A mesterséges intelligenciával és szenzorokkal tovább javítható a hatékonyság (pl: optimalizálják a takarmányozást: pont annyit és akkor kap az állat, amennyire szüksége van, így csökken a pazarlás és javul az állatjólét is). A modern baromfitenyésztő már nem csak gazda, hanem portfóliómenedzser, akinek egyszerre kell figyelnie a devizaárfolyamokat, a tőzsdei híreket és a technológiai innovációkat.

A francia vakcinázás tapasztalatai

Dr. Kőrösi László, szakállatorvos, (BTT madárinfluenza munkacsoport vezetője) a „Madárinfluenza elleni vakcinázás francia tapasztalatairól” tartott érdekfeszítő előadást. Elmondta, hogy a Madárinfluenza Munkacsoport képviselőjeként, a madárinfluenza kacsákban történő franciaországi kampányvakcinázás teljes előkészítési és munkavégzési folyamatában nem, mint megfigyelő, hanem mindennapi gyakorlat megismerése miatt vett részt egy tanulmányúton, melynek szakmai tapasztalatait kívánta megosztani. Baráti kapcsolatok révén utazott ki az Anibio céghez, dr. Léni Corrand és dr. Francois Landais meghívására, aki a vakcinázási terv kidolgozásától a konkrét végrehajtásig vezető állatorvosai voltak a programnak. Az előadó részletesen, videófilmekkel gazdagított előadásban mutatta be a mulard kacsák vakcinázásának gyakorlatát, illetve az egyesesetekben alkalmazott technológiát és folyamatot.

Dr. Kőrösi László

Franciaország 2023 októberében Európában elsőként indított országos, kötelező vakcinázási programot a madárinfluenza ellen, a vírusra leginkább fogékony tenyésztett kacsák, de közvetve a teljes baromfiágazat védelmében. Az elmúlt három év tapasztalatai alapján a program jelentős járványügyi sikereket hozott, de komoly gazdasági és kereskedelmi kihívásokat is tartogatott. A vakcinázási kampány látványos eredményeket produkált a fertőzések megfékezésében. Az első évben a kitörések száma 96 százalékkal esett vissza, míg a 2021–2022-es szezonban több mint 1300, a 2023–2024-es időszakban mindössze 10 körüli esetet regisztráltak, melyből csak kettőt volt oltott állományokban. A program költsége (kb. 105-110 millió euró) elenyésző a korábbi járványok okozta 1,1–1,4 milliárd eurós kártalanítási és közvetett veszteségekhez képest.

Az ANSES (Francia Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) elemzése szerint bár az oltási fegyelem jó, a modellek alapján a beoltott kacsák egy részénél nem alakult ki teljeskörű védelem a vírus ellen. A siker mellett a stratégia árnyoldalai is megmutatkozott. Exportkorlátozások léptek életbe, mivel több jelentős partner (például az USA, Kanada és Japán) korlátozta a francia baromfitermékek importját, attól tartva, hogy az oltott állományok tünetmentesen hordozhatják a vírust. Idővel azonban több ország, köztük az Egyesült Királyság és részben az USA is enyhített a korlátozásokon. A program évente csökkenő állami támogatásban részesült. Míg kezdetben a francia állam a költségek 85 százalékát állta, 2025-től ez az arány 40 százalékra csökkent, ami komoly pénzügyi terhet ró a termékpályára.

A program a DIVA-stratégiára épült. A franciák úgynevezett DIVA (Differentiating Infected from Vaccinated Animals) vakcinákat használnak, amelyek lehetővé teszik a fertőzött és a csak beoltott egyedek megkülönböztetését laboratóriumi vizsgálattal. A francia siker hatására más európai országok, például Hollandia is megkezdte saját vakcinázási kísérleteit és üzemi tesztjeit. Ami a hazai vakcinázást illeti, az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy csak komplex program kidolgozásával érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Már betört az MI is az ágazatba

Tóth Tamás dékán (Széchenyi István Egyetem) Precíziós megoldások és az AI lehetőségei a hazai agrár élelmiszeriparban című előadásában kifejtette, hogy a hazai agrár-élelmiszeriparban a precíziós megoldások és a Mesterséges Intelligencia (MI) már nem csak a hatékonyságról, hanem az élelmiszerbiztonságról és a pazarlás csökkentéséről is szólnak. A baromfiágazatban látott sikerek után ezek a technológiák a feldolgozóiparba is betörtek.

Tóth Tamás

A legfontosabb irányokról szólva a dékán elmondta, hogy a feldolgozósorokon az MI-alapú kamerarendszerek felváltják a manuális szemrevételezést, ezzel megvalósult az Intelligens minőségellenőrzés (Computer Vision). A húsiparban a kamerák mikro-szekundumok alatt elemzik a hús színét, zsírtartalmát és méretét, automatikusan válogatva a prémium és a standard termékeket. Az MI képes felismerni olyan idegen anyagokat (pl. apró csontszilánk vagy műanyag darab), amelyeket a hagyományos röntgen vagy fémdetektor esetleg elvétene.

Az MI segítségével megvalósult a prediktív karbantartás a gyárakban. Az élelmiszeripari gépek leállása (pl. egy vágóhíd vagy hűtőház hűtőrendszere) óriási anyagi veszteséggel és élelmiszer-pazarlással jár. A gépek rezgését, hőmérsékletét és energiafelvételét MI elemzi. A rendszer előre jelzi, ha egy alkatrész 2 héten belül várhatóan meghibásodik, így a javítás az üzemszünet idejére időzíthető, nem pedig váratlanul áll meg a termelés.

Az MI segít összehangolni a termelést a fogyasztói igényekkel. Az algoritmusok elemzik a bolti eladásokat, az időjárást és a szezonális trendeket, így a feldolgozó pontosan tudja, mennyi alapanyagot (pl. vágócsirkét) rendeljen be az adott hétre. Az okos raktárakban az MI figyeli a tételek lejárati idejét, és automatikusan javasolja az „elsőnek be, elsőnek ki” (FEFO) elvet, minimalizálva a lejárt szavatosságú áru mennyiségét.

Az MI segítségével precíziós receptúra-kezelés is lehetővé válik. A feldolgozott termékeknél (pl. felvágottak, készételek) az MI segít az összetevők optimalizálásában. Ha egy alapanyag ára megugrik vagy hiánycikké válik, a rendszer javaslatot tesz a receptúra módosítására úgy, hogy az ízélmény és a tápérték változatlan maradjon. Ma már meg inkább igaz, hogy a fogyasztói bizalom alapja a transzparencia. Az "Élelmiszer-nyomon követés" (Blockchain + MI) keretében az MI segítségével a vásárló a bolti QR-kód alapján láthatja, hogy melyik telepről származik az állat, milyen takarmányt evett (pl. GMO-mentes igazolás), és mennyi volt a termék ökológiai lábnyoma az előállítás során.

A mesterséges intelligencia (MI) 2026-ra a hazai baromfiiparban a kísérleti fázisból a napi üzemi gyakorlatba lépett át. Az MI alkalmazása elsősorban a krónikus munkaerőhiány kezelésére, az állatjólét javítására és a drasztikusan szűkülő profit védelmére irányul. Az előadó az MI termelésben gyakorolt hatásai kapcsán kitért a valós idejű állatmegfigyelésre és diagnosztikára, a kamerakép-alapú súlybecslésre, a precíziós keltetésre és szexálásra is.

 Az MI alkalmazásával gazdasági és strukturális átalakulás megy végbe az ágazatban. Az MI-vel vezérelt okos takarmányozási rendszerek (pl. a NutriOpt-tal kombinált Livestocker) dinamikusan állítják be a táp összetételét és mennyiségét, amivel 2026-ban akár 15-20%-os takarmánymegtakarítás is elérhető. A hazai gazdák egyre inkább a "digitális menedzser" szerepébe kerülnek, ahol a döntéseket nem megérzés, hanem a felhőalapú hibrid infrastruktúrákban elemzett adatok alapján hozzák meg. Az MI-t alkalmazó telepek 2026-ra jelentős előnybe kerültek az importtal (pl. ukrán vagy brazil baromfihús) szemben, mivel alacsonyabb önköltség mellett tudnak garantáltan magasabb állatjóléti szintet és nyomon-követhetőséget biztosítani. A hazai baromfiágazatban már eddig is jelen volt (néhány területen) az MI, az idei évben pedig várhatóan megtöbbszöröződik az ilyen technológiák jelenléte az ágazatban. Azaz az MI már nem a jövő lesz, hanem egyre inkább a napi valóság.

B.K.

Ajánlott kiadványokDr. Gere Tibor:
Gazdasági állatok viselkedése - A baromfi viselkedéseBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalásDr. Böő István:
Baromfifélék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei III.Novotniné Dr. Dankó Gabriella - Kiss Andrea:
Antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertés- és baromfitenyésztésbenPupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai