Az ifjú gazdák és gazdasszonyok szerint - a 10 legfontosabb feladat

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | 2026/06/17

A június 16.-án megrendezett sajtótájékoztatón Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdaasszony tagozat elnöke hangsúlyozta, hogy magyar földön, magyar élelmiszert a magyar jövőnek! A magyar mezőgazdaság évszázadokon keresztül a vidéki társadalom gazdasági, kulturális és közösségi alapját jelentette. Magyarország kedvező természeti adottságai – termőföldjeink minősége, vízkészleteink, éghajlatunk – hosszú időn keresztül versenyelőnyt biztosítottak a hazai gazdálkodóknak. Azonban a technológiai fejlődés gyorsul, a precíziós gazdálkodás terjed, ugyanakkor a gazdatársadalom elöregedése, az inputköltségek növekedése, az időjárási szélsőségek és a globális piaci bizonytalanságok, illetve az Európai Unión kívüli eltérő termelési feltételek egyre komolyabb nyomást helyeznek a termelőkre.

A stratégia tíz pontját Nagyné Legény Ildikó és Derdák Gábor, az Ifjú Gazda tagozat elnöke ismertette.

1) Meg kell erősíteni a családi gazdaságokat és meg kell védeni az eddig elért eredményeket és kedvezményeket. Biztos jövőkép kell a sikeres generációs megújuláshoz. A legfontosabb, hogy a magyar fiatalok számára a mezőgazdaság vonzó, kiszámítható és megbecsült életpályát kínáljon.

2) A víz és a talaj még inkább meghatározó stratégiai erőforrás lesz a jövőben. A termelők részéről elengedhetetlen az okszerű vízhasználat, az ehhez szükséges vízkészleteket biztosítani kell számukra.

3) Családi gazdaságok, kis- és közepes birtokok nélkül nincs a magyar vidéknek jövője. Ideális egyensúlyt kell fenntartani a családi gazdaságok, kisebb termelők és a nagygazdasági érdekeltségek földhasználata között, a földtörvénynek ezt a célt kell szolgálnia, a föld tulajdonjogát a magánszemélyeknél kell tartani!

4) A magyar termékek piacvédelme alapvető érdeke a hazai mezőgazdaságnak. Az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodások révén olcsóbb, gyakran jóval gyengébb minőségű termékeket hozhatnak az európai piacra. Egyértelmű jelöléseket követelünk az élelmiszer-alapanyag termelési helyének feltüntetésére.

5) Nem csak a termelők, hanem a fogyasztók számára is kiemelten fontos a rövid ellátási láncok (REL) erősítése. Csökkenteni kell a kistermelői tevékenység túlszabályozását, lehetővé téve a helyi termelők becsatlakozását a közétkeztetésbe. Növelni kell a helyi feldolgozó kapacitásokat és összhangba hozni a lokális termeléssel.

6) A gazdák olyan ésszerű, rugalmas szabályozást várnak, amely nem büntet, hanem támogat. Egységes jogértelmezésre, kevesebb adminisztrációra és a gazdaságok méretéhez igazodó előírásokra van szükség. A vadkár is óriási problémát jelent a gazdálkodók számára, ezen a területen mielőbb hatékony megoldást kell találni. 

7) A jövedelmezőség és kiszámítható gazdálkodási feltételek biztosítása érdekében arányosabbá kell tenni a termelő, feldolgozó és a kereskedő közti jövedelem-megoszlást. Csökkenteni kell a foglalkoztatást érintő adminisztrációt és adóterheket.

8) A tudatos döntések meghozatalához elsősorban a kisebb gazdaságok számára szakmai segítséget, hatékony tudásátadást is kell biztosítani, ebben szerepet játszhatnak az egyetemek, kutatóintézetek és az érdekképviseletek.

9) Növelni kell az agrárium társadalmi elfogadottságát és javítani annak megítélését.  Ezzel erősödhet a város és a vidék kapcsolata.

10) A fogyasztók felé hangsúlyosan kommunikálni kell, hogy a magyar termékek sokkal rövidebb szállítási időtartammal, sokkal kisebb környezeti lábnyommal kerülnek a boltok polcaira és egészséges választás a magyar családok számára. Célzott kampányokra van szükség, hogy a fogyasztók – lehetőség szerint – a helyi termelő, gazdálkodó terményét részesítsék előnyben.

A stratégia végén jövőképet is felrajzolnak a stratégia alkotói. A víziójuk szerint a magyar mezőgazdaság 30 év múlva is sikeres lesz. E szerint 2056-ra a sikeres magyar mezőgazdaság alapja a fenntartható és jövedelmező, technológiailag fejlett, versenyképes termelés lehet, amelyben meghatározó szerepe van a kis- és közepes gazdaságoknak is. A víz és a talaj még inkább meghatározó stratégiai erőforrás lesz a jövőben. Azok az országok és gazdák lesznek versenyelőnyben, amelyek képesek lesznek megtartani és hatékonyan felhasználni erőforrásaikat. A gazdaságok jelentős része digitalizált lesz: autonóm gépek, mesterséges intelligencia által támogatott döntéshozatal, precíziós input-felhasználás és fejlett öntözési rendszerek válhatnak általánossá.

A magyar agrárium jövője azonban nem csupán hatékonysági kérdés, hanem össztársadalmi érdek is, családi gazdaságok nélkül ugyanis nincs jövője a magyar falvaknak. Harminc év múlva a magyar gazdák száma jelentősen csökken, ugyanakkor a versenyképes gazdaságok tudásban, technológiában és hatékonyságban erősebbek lesznek. A legfontosabb stratégiai elvárás, hogy a magyar fiatalok számára a mezőgazdaság vonzó, kiszámítható és megbecsült életpályát kínáljon.

„Számunkra – MAGOSZ-os gazdasszonyok és ifjú gazdák számára – a stratégia nem csupán az agráriumról szól, hanem a magyar vidék jövőjéről is” - zárta mondandóját Derdák Gábor.

Forrás: Agrárium

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságbanGonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztésBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai