Számítanak a fiatal gazdákra

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2015/03/18

A konferenciát követően Mikula Lajostól, az AGRYA elnökétől, és két gyakorló gazdálkodótól, Gémes László és Polgár Ákos alelnököktől kértünk interjút.

A jelzett időszakban négy támogatási körben összesen mintegy 5300 fiatal gazdálkodó jutott összesen több, mint 50 milliárd forint forráshoz. A miniszter kitért rá: úgy kell átalakítani a magyar mezőgazdaság szerkezetét, hogy minél több családi gazdaság és minél kevesebb nagybirtok legyen. Arányaiban az előbbi gazdaságoknál 80 százalék, míg az utóbbiaknál 20 százalék a cél. Jelezte: az elmúlt években ebbe az irányba jelentős lépések történtek. Példaként hozta a földtörvényt, illetve a földet a gazdáknak programot. A miniszter aláhúzta, fontos a különböző termékpályák rendbetétele.

– A KSH 2013-ban készített, a fiatal gazdák helyzetéről szóló tanulmányában az érintettek a gazdálkodás nehézségei közül a legnagyobb problémának a földhöz jutás lehetőségét jelölték meg, a második helyen a bürokrácia és a jogszabály-változások témakörét. A gazdálkodók körében intenzíven jelentkezik az igény kedvezményes hitel, hitelkamat-támogatás, illetve garanciavállalás iránt. Mi történt azóta a bürokrácia útvesztőiben – érdeklődtünk Mikula Lajosnál.

– Teljesen pozitív dolognak érezzük, tapasztaljuk, hogy mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a Miniszterelnökség Vidékfejlesztési Államtitkársága problémamegoldó szándékkal közelednek a jogszabályokhoz, illetve azokhoz a szabályzókhoz, amelyek a gazdák mindennapi életét meghatározzák, és ennek már vannak eredményei is. A bürokráciának persze nálunk megvannak a jól bejáratott évszázados magyar hagyományai, most is burjánzik. De az elmúlt két esztendőben mégis markáns elmozdulást látok. A különböző állami szervek a problémák megoldására és nem generálására fókuszálnak. Persze ebben is van kivétel.

– Nevezetesen?

– Most éppen a katasztrófavédelem találta meg a gazdákat a traktorok munkavégzésre való alkalmasságának vizslatása képében, és úgy érzi, itt az idő, most kell a gazdák grabancát megragadni. Itt még lesz egy nagy csata. A katasztrófavédők arra hivatkoznak, hogy 200 hektárnyi terület égett le tarlótűzben tavaly, meg hogy sok traktor kigyulladt. Ennek azonban egy gyártási hiba állt a hátterében, a szériahibát időközben kijavították, vagyis nem arról van szó, hogy a gazda csinált rosszul valamit.

– Mit hozott az új földtörvény?

– A földügy nehezebb történet. Kezdettől fogva hangsúlyoztuk, hogy bár az új földtörvény látszólag kedvez a fiatal gazdáknak, a valóságban nem így van. A gyakorlatban „szimpla” földművesként többször nagyobb esélye van, mint a külön preferált fiatal gazdaként. Nyilván próbáljuk a problémát kezelni. Készül nálunk egy írásos összefoglaló anyag, amit hamarosan megküldünk a tárca vezetőjének, miniszter úrnak, s bízunk benne, hogy amikor majd sorra került a földtörvény módosítása, a jogszabály finomításával gyógyírt találunk ezekre a sebekre is.

– Van-e javulás az állami földek bérbeadásánál?

– A konferencián kollégám azzal kezdte, hogy tegye föl a kezét, aki pályázott földre – jó sok kéz emelkedett magasba! –, aztán arra kérte a jelenlévőket az emelje karját, aki nyert is – ezekből is sok akadt. A rendezvényen mindenestre nagyon szép számmal voltak, akik állami földekhez hozzájutottak bérleti jogviszony keretében. De erről pontos felmérést kell majd készítenünk. Ez ügyben Fazekas miniszter úrral volt egy nagyon jó és hasznos beszélgetésünk. Fölvetettük, hogy próbáljunk meg egy földbérleti pályázatkört meghirdetni csak fiatal gazdák számára. Annál is inkább, mert csupán néhány tízezernyi hektár földről van szó, de egy ilyen gesztusnak nagyon határozott jelzésértéke lenne arra, hogy igen, az agrárpolitika, az agrárvezetés számít rátok, kelletek. Úgy tudom, a minisztériumi apparátus foglalkozik a kérdéssel, reméljük, megtalálják a megfelelő jogi utat. Ehhez jó alapot ad az a körülmény, hogy elindult egy olyan folyamat, amit ezelőtt két-három évvel nem tudtunk volna elképzelni az akkori túlfűtött hangulatban.

– Lesz-e elég pénz 2015-ben és az azt követő években?

– Így, a ciklus végén azok a pályázati források, amelyek finanszírozási támogatást igényeltek, éppen kifutófélben vannak. De nagyon bízunk benne, hogy gyorsan újraindul a pályázati rendszer, és akkor újra tudnak a gazdák beruházásaikhoz, fejlesztéseihez EU-s támogatást igénybe venni, és ennek megfelelően fölpörög a finanszírozási szolgáltatások piaca is. Azzal, hogy az előlegfizetés ma már rutinszerűen indul a földalapú támogatásoknál, bizonyos szektorokban lényegében megszűnt az éven belüli likviditási gond. A gazdáknak jóval kisebb olyan időszakot kell átvészelni, amikor nincs olyan bevételük, amivel a napi életüket, a napi működésüket, illetve a következő év elindítását finanszírozni tudnák. Nagyon jó, hogy ezt a rendszert fönn tudjuk tartani és működtetni tudjuk. Hogy a pénzügyi szolgáltatások átalakulása hogyan hat majd a gazdákra, azt most még nehéz megmondani.

– Megvalósul-e a zöldbank koncepció, hogy legyenek kimondottan az agráriumra specializált finanszírozók.

– Reméljük, hogy igen, s hogy egészséges verseny lesz ezen a piacon, és nem uralja el ezt a dolgot az állami szektor. Véleményem szerint hagyni kell helyet a piacnak, mert az mindig korrigál, segít, még ha időnként problémásnak is érezzük ezeket a piaci mechanizmusokat. Bízom benne, hogy a pénzügyi szolgáltatások piaci versenyben fognak működni. Ez szolgálná a gazdák érdekeit.

– Az Agrya iránt érdeklődők egy ideje úgy vélik, hogy a szervezet mára kibékült a minisztériummal, mert egyébként „össze volt vele veszve”!...

– A magyar szakmai és szervezeti érdekképviseleti világ totális zsákutcában van. Miért kellene egy érdekképviseletnek harmonikus viszonyt kialakítania a kormánnyal? Miért kellene egy érdekképviseletnek mindig a kormányzat kegyeit keresni?

– Ez egy másik világban, sok évtizeddel ezelőtt így volt…

– Egy érdekképviseletnek nem ez a funkciója, és ez természetes módon magával hozza a konfliktusokat. Ha nincsenek konfliktusok, akkor rosszul működik az érdekképviselet. Semmi más nem történt az elmúlt években, és itt nemcsak a 2010 utáni időszakról beszélek, hanem amióta az AGRYA intenzívebb tevékenységet folytat, mint az, hogy mi azokban a dolgokban, amelyekben a hozzánk kapcsolódók érdekei sérültek, fölemeltük a szavunkat. Ez megtörtént a szocialista kormányzatok alatt is. Csak emlékeztetnék az SPS bevezetése körüli csatára, mert az egy igazi háború volt, a végén hála istennek nem lett SPS. De ilyen volt 2010 után például az MVH-val kapcsolatos igen őszinte kommunikációnk. 2011-ben mi elmondtuk, hogy az MVH törvénytelenül működik, és fittyet hánynak a jogszabályokra.

Azt gondolom, hogy semmi olyat nem tettünk, amit egyébként a gazdák ne várnának el egy érdekképviselettől, és szomorú, hogy 2015-ben még itt tartunk, hogy attól, hogy valaki elmondja egy szervezetről a véleményét, a külső szemlélő azt szűri le, hogy itt konfliktus van. Nem konfliktus van: mindenki teszi a dolgát. Úgy vélem, hogy az agrárügyekben illetékes minisztériumnak a hozzáértését mutatja az is, hogy a tárcával együtt tudunk dolgozni, hiszen ők ezt a szerepünket elfogadják, akceptálják. Ahol ezek az érdekképviseleti funkciók markánsan nem jelennek meg, ott egészen komoly ágazati problémák vannak. Ilyen például a kertészet. A kertészetnek a mai napig nincs meg az a fajta szakmai érdekképviselete, amely a problémákra világosan fölhívja a figyelmet, és ki is áll a problémák megoldása érdekében. Ehhez képest azok, akik évtizedeken keresztül kisajátították maguknak a kertészeti szakma képviseletét, elsősorban az aktuális minisztérium kegyeit keresték, holott az ágazati problémákat kellett volna nekik megoldani és abban kellett volna közreműködni. Ezért tart ott a kertészeti ágazat, ahol. Az AGRYA vezetésében konszenzus van, világosan látjuk, melyek azok a dolgok, amelyek fájnak, amelyek problémásak az általunk képviselt emberek számára, és a testületi döntéseket markánsan felvállalják, adott esetben a konfliktushelyzeteket is.

A világ megváltozott, 2015-öt írunk, a Facebook, az internet világában élünk, nem lehet a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Minden napvilágra kerül, nem lehet titkolózni. És bizony-bizony ezeket a dolgokat kezelni, dönteni kell, ki kell állni mellettük.

– Akkor most mi lesz a kertészettel?

– Nagyon bízom benne, hogy a megújult vezetésű FruitVeb sokkal, de sokkal többet tud tenni az ágazatért, mint ami az elmúlt évtizedekben történt. Bízunk benne, hogy friss gondolkodással, friss erővel látnak hozzá a kertészeti ágazat rendbetételéhez. A FruitVeb új elnökével már hivatalosan kezdeményeztünk egy találkozót, és nagy örömünkre Ledó Ferenc el is látogatott hozzánk. Úgyhogy mi várjuk és kívülről figyeljük ez a folyamatot, amiben pedig tudunk, segítünk. Biztosítottuk az elnök urat, hogy a fiatal gazdák érdeke az ágazat rendbetétele.

– Hangsúlyozni inkább a két fiamat szeretném, akik szintén ezt a pályát választják. A kisebbik (15 éves) a sertéstenyésztés irányába mozdult el, ő egyébként vadgazda és erdész szakon tanul, a nagyobbik (17 éves) gépész lesz. Az állattenyésztésbe is belekezdtünk, ami azt jelenti, hogy jelenleg 50 darab anyakocánk és annak a szaporulata van, illetve 32 darab hízómarha. Teljes gépparkkal rendelkezünk.

– Az Ön esetében mi a helyzet a hitel-finanszírozás ügyével?

– A hitelhez jutásban előremozdulás van, az agráriumban egyre népszerűbb a „Matolcsy-féle” 2,5 százalékos kamatú hitel, amit egyre több gazdálkodó vesz igénybe, és mondhatom azt, hogy viszonylag könnyen elérhető. Jónak tartom azt a kormányzati elképzelést, hogy a gazdák bankja helyi pénzintézet legyen. Ezekben a bankokban ugyanis olyan ügyintézők ülnek, olyan vezetők vannak, akik köztünk élnek, ismernek bennünket, ismerik a gazdaságokat. Ezekre nem az a bürokratikus ügyintézés jellemző, mint a jó néhány évvel ezelőttiekre.

A pályázatokat úgy nyújtjuk be, mint kérelmeket, ennek pedig egyszerűsített az eljárási rendje. Azt tapasztaltuk az utóbbi egy két évben is, hogy csökkent a bürokrácia, ellentétben az elszámolási rendszerrel. Abban még az MVH régi gyakorlatát látjuk, hogy beküldünk egy elszámolást, aztán 60 napig rá se néznek, majd kiküldenek egy hiánypótlást, mert olyan ember nincs, aki hiánypótlás nélkül be tud adni mindent. Így aztán nagyon sokára jönnek meg a támogatási összegek, de ebben is várható felgyorsulás. Mióta Lázár miniszter úr vette kézbe a vidékfejlesztést és Fazekas miniszter úr is keményen lép fel, azóta az uniós kifizetések ugyancsak meggyorsultak. A beruházások fel fognak gyorsulni. Pláne, hogy ebben sok helyen még a megyei önkormányzatok is részt vesznek. Tehát úgy néz ki, hogy pályázatok elnyerése, a forrásokhoz jutás sokkal egyszerűbb lesz az elkövetkező években. Igazából azt gondolom, hogy a hivatali apparátusokon lesz majd hangsúly, ha ott a fejekben rendeződnek a dolgok, akkor rugalmasabban kezelik majd a pályázatokat.

Úgy látszik, hogy a kormányzat ezt tudomásul vette, és ebben az irányban egyre pozitívabb dolgokat látunk. Például a mostani konferenciánkon egy miniszter és öt államtitkár tartott előadást. Nem hízelegtünk egymásnak. A megnyitójában miniszter úr is komoly szakmai dolgokról beszélt, és mindenhol prioritásnak látszik a fiatal gazdák ügye. Sok a fiatal politikus, így talán könnyebben értik a fiatalok problémáit is.

Nős, két fiúgyermek apja. 2005. február óta a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének alelnöke, 2005. szeptembertől a Fiatal Gazdák Dél-alföldi Szövetségének társelnöke. Mezőgazdasági tevékenységét 1995-ben kezdte 7 hektáron. Jelenleg 340 hektár szántón és 35 hektár gyepen gazdálkodik. A szántóterületeken búzát, árpát, repcét, kukoricát és napraforgót termel.

– Miért a sertés?

– A motivációs tényező az volt, hogy tavaly tavasszal a kisebbik fiammal voltunk az állattenyésztési napokon Hódmezővásárhelyen. Egy barátom sertéstenyésztéssel foglalkozik, és évek óta nagyban csinálja. A fiam azt mondta, hogy vegyek neki egy pár disznót, mert ő szeretné tenyészteni. Akkor még a 14. évét nem töltötte be, és voltam vele, hogy nincs akadálya, de akkor nyáron egy hónapra átmész nyári gyakorlatra a barátomhoz, dolgozol a sertéstelepen, és ahogy a régi mondás tartja, „vagy megszoksz, vagy megszöksz”. Meglátjuk. Ez az egy hónap úgy telt el, hogy hatkor kelt, felült a motorjára és átment a szomszéd faluba a barátomhoz. Délután jött haza, amikor a munkának vége lett. Augusztusban mondta, hogy az 50 darab kocasüldőt már le is beszélte a barátommal. Megtanult oltani, herélni, inszeminálni, ezt ő egymaga végzi. Amikor malacok születnek, ott van a kocánál, ha kell éjfélig. Rendbe berakja, vágja a köldökzsinórt, utána kétnapos korban fogalja őket, beoltja, egyhetes korban heréli.

– Apám is agrármérnök, öcsém mezőgazdasági gépészmérnök, én növényvédő mérnök vagyok, a kollégánk szintén agrármérnök, a feleségem szintén felsőfokon végzett agrárius.

– Hogyan érinti az új támogatási rendszer?

– Mi nem az a gazdaság vagyunk, amelyik a támogatást várja, amelyik kimondottan a támogatásból akarna megélni. Mi profitot akarunk termelni. Ez a 300 hektár körüli méret rossz méret, soknak kevés, kevésnek sok. Itt a Rábaközben birtokméretben, vásárlásban nagy mozgás nincs. A támogatásokat az elmúlt tíz évben folyamatosan fejlesztésekre fordítottuk. Erőnkhöz mérten a jövőben is erre szeretnénk fordítani. Folyamatosan, minden évben beruházunk.

A bankszektor az elmúlt években átalakult vagy átalakulóban van. Aki nekünk partnerünk és a legjobb megoldásokat a legolcsóbb hiteleket nyújtja, az az OTP. A másik, ami nagyon fontos, a rugalmasság. Azt hiszem, hosszabb távon is tud velük tudunk számolni. Volt az agráriumnak, a vidéknek egy hagyományos bankja, a takarékszövetkezet. Ők azonban a piaci versenyben kissé drágábbak lettek, és ami régen jellemző volt, a rugalmasság, az mára eltűnt.

– Miként birkóznak meg a bürokráciával?

– A hatósági papírmunka egy átlagos gazdánál a tűréshatár közelébe került. Az adott szolgáltatási kötelezettség és a mindennapos zaklatás során jó lenne figyelembe venni, hogy a gazdának elsősorban gazdálkodni kell. Nálunk a feleségem csinálja papírmunkát, de ez a munka a mi kis gazdaságunkban is egy teljes embert elvesz. A baj az, hogy ugyanazt az adatot hat helyre kell benyújtani. Célszerű lenne ezeket az adatokat valami közös adattárba gyűjteni, és a hivatalok is azokhoz férhetnének hozzá. Adatokat kell szolgáltatni a banknak, az MVH-nak a támogatások kapcsán, a kamarának, plusz még bejön kötelezően a munkavédelem, a tűzvédelem. Az új jogszabályokból is alaposan fel kell készülni.

– Javult-e az agrárkormányzat odafigyelése a fiatal gazdákra?

– Azt hiszem, hogy igen. Az elmúlt hónapokban mi láthatóan, hallhatóan többet kommunikáltunk a kormányzattal, és a van egy olyan reménykeltő érzése az embernek, hogy foglalkoznak a problémáival. Nemcsak nagyvonalakban, hanem ágazati szinten is törekednek a problémái megoldására. Kikérik a fiatal gazdák véleményét.

– Terveznek-e valamilyen nagyobb beruházást az elkövetkező időszakban.

– Igen, hiszen mindig előre kell menekülni. Tavaly a krumpli- és hagymapiacunk katasztrofális volt. Az orosz embargó hatására megindult a burgonya importja, ennek következtében a saját termékünket helyben a megszokott partnernek sem tudtuk eladni. Most a kollégákkal, a sorstársakkal próbálunk az ilyen helyzetekre felkészülni, és közösségi fejlesztésekben gondolkodni. Szerencsére kialakulóban van egy olyan generáció, amelyik már nem ódzkodik a szövetkezéstől. Most ágazati szinten is az a kérdés, hogy ezekkel a növényekkel, krumplival, hagymával, amelyeket mi termesztünk, el tudjuk-e látni a saját lakossági fogyasztásunkat, vagy a saját belső piacunkat is átengedjük az importnak. Úgy tűnik, ezt a súlyos gondot csak összefogással, kollektívan tudjuk elhárítani.

Nős, két kisgyermek, egy kisfiú és egy kislány édesapja, Kónyban él. Családi gazdaságukban 350 hektáron gazdálkodnak, melyből 200 hektár saját tulajdonú, 150 hektár pedig bérelt föld. Fő profiljuk a szántóföldi kertészet: hagyma és burgonya összesen 80 hektáron. A fennmaradó területen szántóföldi növénytermesztéssel (gabonafélék, zöldtrágya növény, vetőmag-szaporítás) foglalkoznak. Mára a 350 hektár megműveléséhez szükséges teljes gépparkkal rendelkeznek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai