2026. 11. 15., vasárnap
Albert, Lipót
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Lezárult a 3,352 milliárd forintos korszerűsítési pályázat a MATE-n

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2026/06/18

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 3,352 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással korszerűsítette gyakorlati oktatást szolgáló épületeit. Az RRF-2.1.2-21-2022-00027 azonosítószámú, „A MATE gyakorlatorientált felsőfokú képzéseinek infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű projekt támogatásával négy telephelyen valósultak meg korszerűsítési felújítások. Összesen 2.084 m² nyílászárócsere, 11.100 m² tető- és homlokzati hőszigetelés, 73 kWp teljesítményű napelemes rendszer és 48 hibrid és online oktatásra alkalmas terem és számítógépterem felújítása valósult meg a pályázatnak köszönhetően. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében valósult meg.

A Szent István Campus gödöllői telephelyén öt épület energetikai korszerűsítése zajlott le. Az épületek esetében nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, valamint födém- és tetőhőszigetelés történt, továbbá egyes épületeknél napelemes rendszer került telepítésre. Emellett megújuló energián alapuló fűtéskorszerűsítésre is sor került, amelynek eredményeként az épületek energiahatékonysági mutatói több mint 30 százalékkal javultak.

A Szent István Campus szarvasi képzési helyén a Konferencia- és Könyvtárépület energetikai korszerűsítése valósult meg. A homlokzati és tetőhőszigetelés mellett megújultak az épület nyílászárói, továbbá új, megújuló energián alapuló levegő-víz hőszivattyús fűtési rendszer került kialakításra.

A keszthelyi Georgikon Campus „E” épületén napelemes rendszer létesült, míg a „D” épület komplex energetikai korszerűsítése során nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, tetőfelújítás, valamint napelemes rendszer telepítése valósult meg. Emellett részben megújult az épület villamos hálózata is. A fejlesztések eredményeként az érintett épületek energiafelhasználása több mint 30 százalékkal csökkent.


A keszthelyi Georgikon Campus

Felújítások valósultak meg a Kaposvári Campus épületén is. A helyi védelem alatt álló Kör épület a projekt keretében átfogó felújításon esett át. A fejlesztés részeként megvalósult a tetőszerkezet hőszigetelése, valamint a nyílászárók teljes körű cseréje. A Régi Tanügyi épületben a tetőzet teljes hőszigetelése, valamint a tetőtéri nyílászárók részleges cseréje valósult meg. Továbbá a tetőtéri irodák és szemináriumi termek fűtésének kiegészítése, valamint hűtése levegő-levegő rendszerű, multi split hőszivattyúkkal történt. Mind a Kör, mind a Régi Tanügyi épület fűtési rendszere korszerű levegő-víz hőszivattyúval került kiépítésre. Az energetikai korszerűsítés eredményeként mindkét épület primerenergia-felhasználása és szén-dioxid kibocsátása több mint 30 százalékkal csökkent.


A kaposvári campus

A korszerűsítés részeként informatikai felújítások is megvalósultak a MATE Campusain. A fejlesztések keretében sor került a gyakorlati oktatást támogató digitális infrastruktúra jelentős megújítására, a 21. századi oktatási elvárásoknak megfelelően. Ennek részeként összesen 48, hibrid és online oktatás lebonyolítására alkalmas oktatóterem került kialakításra és fejlesztésre, a szükséges informatikai és audiovizuális eszközök – például interaktív kijelzők, kamerarendszerek és korszerű hangtechnika – beszerzésével. Emellett a számítógéptermekben, valamint az oktatók részére összesen 735 új munkaállomás került átadásra, amely jelentősen hozzájárul a korszerű, digitálisan támogatott oktatási környezet biztosításához.

A fejlesztésekhez kapcsolódóan mintegy 400 egyetemi polgár és hallgató digitális készségfejlesztése is megvalósult. Mindezek együttes célja az oktatók és a hallgatók digitális kompetenciáinak fejlesztése, valamint annak biztosítása, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) európai szinten is versenyképes maradjon.

Forrás: MATE Médiaközpont

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza