2026. 06. 22., hétfő
Paulina
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozza meg a hazai uborkatermesztés jövőjét

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Kamara, Növénytermesztés | 2026/06/22

Kettős képet mutat a hazai uborka-termesztés. Míg a konzervuborka esetében az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg, addig a hajtatott kígyóuborka-ágazat látványos fejlődésen ment keresztül, elsősorban a modern technológiai beruházásoknak és az intenzív termesztési rendszerek elterjedésének köszönhetően. A klímaváltozás ugyanakkor mindkét szegmensben komoly kihívást jelent.

A hazai uborkatermesztés két meghatározó területre épül: a konzervuborka-termesztésre és a hajtatott kígyóuborka-előállításra. Bár mindkét ágazat fontos szerepet tölt be a kertészeti termelésben, technológiai hátterük, termesztési sajátosságaik és piaci lehetőségeik jelentősen eltérnek egymástól.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint a konzervuborka termesztése az elmúlt évben mintegy 330 hektáron zajlott Magyarországon, ami az előző évekhez képest enyhe csökkenésnek felel meg. A kisebb termőterület következményeként a betakarított termés mennyisége is visszaesett: 2025-ben körülbelül 20 ezer tonna konzervuborkát takaríthattak be a gazdálkodók. A termőterület legnagyobb része az ország keleti térségeire koncentrálódik, ahol a klimatikus és termesztési adottságok kedvezőbbek a konzervuborka számára. Kiemelkedő szerepet játszik Csenger térsége, ahol több termelői szervezet (TÉSZ) koordinálja a termesztést.

A konzervuborka termesztéstechnológiájában az elmúlt években a támrendszeres, hálóra futtatott technológia bizonyult a legeredményesebbnek. Ez a termesztési forma jobb minőségű és könnyebben szedhető termést biztosít, ugyanakkor jelentős beruházási és munkaerőigénnyel jár, valamint korlátozza a termelés volumenének gyors bővítését. A termesztést itthon két-három meghatározó fajta határozza meg. Az utóbbi évek egyre gyakoribb hőhullámai miatt a hőstresszel szembeni ellenálló képesség egyre fontosabb szemponttá vált a fajtaválasztás során.

Az ágazat egyik legnagyobb kihívását a növényvédelmi lehetőségek szűkülése jelenti. A klímaváltozás hatására ráadásul új károsítók is megjelentek, amelyek tovább nehezítik a termelést. Az eredményes gazdálkodáshoz ezért a jövőben elengedhetetlen lesz a korszerűbb technológiák és alternatív védekezési módszerek alkalmazása a kertészeti ágazat ezen szegmensében is.

A hajtatott kígyóuborka-termesztés az elmúlt közel egy évtized egyik legsikeresebb kertészeti ágazatává vált Magyarországon. Az elmúlt nyolc évben a hajtatott felület gyakorlatilag megduplázódott, miközben a termésmennyiség mintegy két és félszeresére emelkedett. Jelenleg hozzávetőlegesen 150 hektáron zajlik hajtatott uborkatermesztés hazánkban, az ágazat éves termelése meghaladja az 50 ezer tonnát.  A modern termesztési technológiáknak köszönhetően jelentősen javult a hektáronkénti hozam mennyisége. A hajtatott uborka-termesztésben ma már széles körben alkalmaznak biológiai növényvédelmet, amely csökkenti a növényvédőszer felhasználást és hozzájárul a fenntarthatóbb termeléshez.

Kereslet szempontjából a nyári időszak kiemelkedő jelentőséggel bír, a termesztési körülmények ugyanakkor ilyenkor kedvezőtlenebbek lehetnek, mivel a hosszan tartó nyári hőség fokozza a vírusfertőzések kockázatát, és gyengítheti a növények állapotát. Ezzel szemben az őszi termesztés során ugyan kisebb a termésátlag, de a növényállomány egészségi állapota általában kedvezőbb, ami stabilabb termesztési feltételeket biztosít.

Forrás: NAK, FruitVeb

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Szabó P. Balázs:
Savanyítás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás I.
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza